Az Admiral Nahimov medencéje

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. július 20-i számában
Nyolcvanéves lett geológus-természetfilmes. A múlt század közepe óta járja bolygónkat, hat évvel ezelőtt, visszatekintő kötetének megjelenésekor kilencvenkilenc országnál tartott. Valószínűleg azóta
jóval túl van a százon is, nemrégiben a karibi Aruba strandjáról küldött selfie-t a Facebookra. Arra kértük, hogy kontinensenként idézze föl legemlékezetesebb élményeit.

Függő játszma

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. július 27-i számában
Ahogy egyre több országban engedélyezik a marihuána orvosi és élvezeti célú fogyasztását, egyre felfokozottabbá válik a vita e drog valós élettani hatásairól. Katona István neurobiológus és munkatársai világraszóló felfedezést tettek a fű fő hatóanyagával kapcsolatban. A tudós álláspontja a marihuánáról nem morális elvek, ideák és előítéletek szüleménye, hanem hátterében a tudományos tények állnak.
Tovább...

Sugárátvitel

Ha igaza van Miskolczi Ferenc légkörfizikusnak, akkor a szén-dioxidnak semmi köze az éghajlatváltozáshoz. Ez nemcsak a fennálló tudományos közmegegyezést cáfolná, hanem sok-sok dollármilliárd elköltésének értelmét is megkérdőjelezné.

Drága ingyenesség

A tudományos kommunikáció gyakorlata sokak szerint eddigi legmélyebb válságát éli. A kutatók szerint a szakfolyóiratok kiadói az ő munkájukból gazdagodnak, kihasználják kiszolgáltatott helyzetüket. Több ezer tudós csatlakozott már a legnagyobb
tudományos kiadó elleni bojkottfelhíváshoz: a mozgalom alapjaiban rengetheti meg az anakronisztikussá váló rendszert.

Nikotinmérgezés

Hétfõn lesz a méhek világnapja. Az ünnep nem felhõtlen, hiszen évek óta rejtélyes kór tizedeli a méhcsaládokat
a világ számos országában, de legfõképpen az Egyesült Államokban. A kutatók mindeddig tehetetlenül figyelték a pusztulást,
most azonban több tanulmány is megerõsítette: a rovarölõ szerek egy csoportja lehet a fõbûnös.

Elefántok és aknák

Bár az országok határait gyakran természetes választóvonalak, például folyók vagy hegyvonulatok mentén jelölik ki, a legtöbb esetben mégsem lehet pusztán a természeti táj alapján észrevenni, hogy éppen átléptünk egy szomszédos országba. Nem csoda hát, ha az állatok sem vesznek tudomást az emberi közigazgatásról. Erre reagálva több dél-afrikai ország közös vadrezervátumot hozott létre, olvasható a LiveScience honlapon. Hivatalos neve Namíbia északi tartománya és Afrika egyik legnagyobb folyója után Kavango–Zambézi Határokon Átívelő Vadvédelmi Terület, röviden Kaza lett. A hatalmas kiterjedésű terület, amely a legnagyobb több országot érintő rezervátum a világon, olyan híres természeti képződményeket foglal magában, mint a Viktória-vízesés vagy az Okavango-delta.

Erősödő inzulinszignál

A világ vezetõ tudományos folyóirata, a Nature számolt be a minap arról, hogy egy
gyógyszerhatóanyag-molekula sikeresen lassította a Duchenne-szindrómában szenvedõ
kísérleti állatok izomelhalását. A molekula, amelyet eddig csak reménybeli diabéteszgyógyszerként
tartottak számon, magyar kutatók munkáját dicséri, története egyúttal arra mutat,
hogy a tudományos kutatás és a profitorientált vállalkozás nem ellentétes fogalmak.

128-as út

A tudományos kutatókat a laikusok általában sótlan embereknek képzelik el, akik fehér köpenyükben kémcsövek mögött szöszmötölnek az egyetemek eldugott laboratóriumaiban, mit sem törődve a valósággal. Bár nem állítható, hogy ez a leírás egyetlen kutatóra sem illik, vannak színesebb egyéniségek is, akiknek a felfedezései igencsak meglepő körülmények között születtek, és személyük a tudományos közösségen belül is vitákat gerjeszt. A legtöbb tudós személyes kíváncsisága kielégítésére kutat, és munka közben keveseknek lebeg a szemük előtt felfedezésük remélhető világmegváltó jelentősége – derül ki Hargittai István Ambíció és kíváncsiság című könyvéből. A szerző a múlt század tizenöt fontos felfedezését mutatja be, különös figyelemmel a szereplők életét alakító, első látásra csekély jelentőségű motívumokra.

Hajók a mélyben

Kétségkívül a Titanic száz évvel ezelőtti elsüllyedése a világ legnevezetesebb hajószerencsétlensége. Ennek oka valószínűleg a hírverés, amely már építésekor övezte a hajót. Pedig az elhunytak számát tekintve a Titanicé a maga 1504 áldozatával nem a legsúlyosabb a tengeri katasztrófák sorában. Bár háborúk idején sok hadihajó elsüllyesztése követeli tömegek életét (a spanyol Armada 1588-as megsemmisülésekor például tizenöt-húsz ezer katona és tengerész halhatott meg), itt csak a szerencsétlenül járt polgári hajókat vesszük sorra.

Névtelen kőbalta

Az internet legújabb sztárja az Anonymus. Megítélés kérdése,
közönséges bûnözõnek tekintjük-e tagjait, vagy a társadalmi tiltakozás
új formáját látjuk tevékenységükben. Bár aprólékosan koreografált médiamegjelenéseikben
magukat a hacker és az aktivista szavakból alkotott, minden eddigitõl különbözõ
haktivistaként szeretik föltüntetni, technikájuk nem hozott sok újat.

Elitevezés

A múlt szombaton rendezték az oxfordi és a cambridge-i egyetem evezőseinek hagyományos versenyét a Temzén. A világ talán két leghíresebb (bár az objektív mutatók alapján már régen nem a legjobb) egyetemének rivalizálása alapításuk idejére nyúlik vissza, és ennek csak egyik megnyilvánulása az evezősverseny. Bár a hajókban mindkét oldalon jelentős sportmúltú egyetemisták ülnek, az esemény mégsem a kivételes fizikai teljesítmény miatt vált híressé. Az elmúlt majd két évszázad alatt az evezősverseny az angol történelmi hagyományok fontos elemévé vált. A tradíciók fönnmaradásához elengedhetetlenek a kötelezően ismétlődő momentumok, az idei evezősversenyre vélhetően mégis a rutint megtörő incidensek egész sora miatt emlékeznek majd sokáig. Az oxfordiak egyik embere annyira kihajtotta magát, hogy elájult, kórházba szállították, így a szokásos ünneplés is elmaradt. Később ezért bocsánatot kért a cambridge-iektől.

Húsz tonna sejt

Henrietta Lacks mára elfoglalhatta megérdemelt helyét az orvostudományért legtöbbet tevő emberek csarnokában. Sajnos ehhez mai szemmel ordító jogtalanságok sorozata kellett, az pedig már sohasem fog kiderülni, hogy az orvosok etikátlan magatartása nélkül Lacks hozzájárulhatott volna-e például a gyermekbénulás legyőzéséhez, a rák, az AIDS megismeréséhez és a mai biotechnológiai robbanás beindításához. Emlékét az utóbbi időszak legsikeresebb népszerű tudományos regénye, a Henrietta Lacks örök élete őrzi.

Kevesebben

Nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálás előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal; hozzáférhető a hivatal honlapján, a bit.ly/nepszam2011 címen. A számok lehangolóak, bár összességében egyáltalán nem meglepőek. Magyarország népessége szinte megállíthatatlanul fogy. A cenzus során gyűjtött adatok földolgozása éveket vesz még igénybe, hiszen a népszámlálás sokkal több a népesség számbavételénél. Összetett statisztikai műveletek sora, amelyek eredményeképpen kirajzolódik az ország társadalmi és jóléti állapota. A most közölt számok csak a felszínt karcolhatják, de így sem szabad figyelmen kívül hagynunk a belőlük kiolvasható figyelmeztetést.

Bennszülött Magyarország

Holnap délután négy órakor mutatja be a Magyar Televízió 1-es csatornája
az Endemica Hungarica címû új természetfilmet, amely hazánk õshonos állatfajairól szól.
Kérdés, hogy dacára az évekig tartó áldozatos munkának, mennyire lehet sikeres egy
korlátozott forrásokkal küzdõ magyar alkotás a méregdrága külföldi vetélytársakkal szemben.

Kórtünet

XVI. Károly Gusztáv svéd király az egyik legrangosabb tudományos kitüntetést, a Svéd Királyi Akadémia Aranymedál díját
adományozta Belák Sándor virológus állatorvosnak. A laudáció szerint a kutató több évtizedes munkája elengedhetetlen volt
ahhoz, hogy Svédország ma a világ egyik vezetõ hatalma legyen az állatok járványos betegségei elleni küzdelemben.

Biztos ötös

A matematika egyik legrangosabb elismerését, az Abel-díjat adományozták a világhírû magyar matematikusnak,
Szemerédi Endrének. A díj és hetvenkét éves kora ellenére esze ágában sincs nyugdíjba menni, most éppen
a matematika számára is új területébe igyekszik beletanulni.

Virág a jövőbe

Orosz kutatók évezredek óta szunnyadó magok szöveteibõl
szaporodóképes növényeket hajtattak ki. Nem messze
a magok lelõhelyétõl évmilliók óta megkövült erdõ
pompás épségben megmaradt növényeit tárták föl.

Az árok alján

James Cameron amerikai filmrendező A mélység titka és a Titanic című filmjének forgatásán vált az óceánok mélyének rabjává. Szenvedélye addig hajtotta, míg a március 25-ről 26-ra virradó éjjel elsőként a világon egyedül lemerült földünk legmélyebb pontjára, a Mariana-árokba Deepsea Challenger (mélytengeri kihívó) nevű mini-tengeralattjárójával. Ezzel ő a harmadik ember, aki ott járt, hiszen eddig egyetlen, fél évszázaddal ezelőtti expedíció két tagjának sikerült a vállalkozás. Teljesítményével joggal vívta ki azon gazdag, de unatkozó emberek csodálatát, akik pénzüket nagyszabású, ám kétséges értelmű rekorddöntögető vállalkozásokba ölik.

A szardíniai rokon

Elkészült az Alpokban talált múmia, Ötzi DNS-ének elemzése. A jégbe fagyott ember
sztár lett két évtized alatt, mióta megtalálták, lassan éppolyan jól ismerjük életének minden
részletét, mint a mai hírességekét. Sõt néha jobban, például tudjuk róla,
hogy valószínûleg szívinfarktust kapott volna, ha nem ölik meg.

Neptunfű

Amikor a legidősebb élőlények kerülnek szóba, mindenki a teknősökre, esetleg a mamutfenyőkre gondol. Pedig ezek még ugyancsak fiatalok a valóban öreg élőlényekhez képest, amelyek általában növények. Ez a tény azért fontos, mert a növényeknél, amelyek között gyakori a vegetatív, ivartalan szaporodás (például egy leváló hajtás új egyeddé fejlődik), néhány esetben nehéz megmondani, hogy két szomszédos csomó vajon ugyanazon egyed-e vagy különböző. Nemrég a perthi Nyugat-ausztráliai Egyetem munkatársa, Carlos Duarte felfedezte, hogy a Földközi-tenger egyik tengerfenéken tenyésző növényfajának egyedei emberi ésszel felfoghatatlanul idősek, sőt kilométereken keresztül egyetlen egyed pontos másolatai, klónjai, olvasható a New Scientistben.

Lépcsőhatás

E tájegység neve sokkal többet jelent a természetért aggódó magyaroknak 1977 óta, mint azelőtt. Magyarország egyik legszebb vizes élőhelyegyüttese a nehézipar és a környezeti érdekek összecsapásának jelképévé vált. A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer építése miatt kirobbant társadalmi felháborodás, majd az építkezések magyar leállítása és egyoldalú szlovák folytatása meghatározta a két ország kilencvenes évekbeli viszonyát, és morális igazodási pontot adott a magyar környezetvédő mozgalmaknak. A történetet talán mindenki ismeri, de azt már sokkal kevesebben tudják, hogy mi került végveszélybe a Szigetközben, és mi veszett oda mindörökre.
Ebben segít Alexay Zoltán Szigetköz című fotóalbuma.

Becsapás nélkül

Bár a világ számos országában már a mindennapok része a bioetika, Magyarországon még sokan vannak,
akik alig hallottak errõl a tudományágról. Sándor Judit bioetikus vallja, kollégái nem a valóságtól elrugaszkodott, ábrándos lelkek, az általuk vizsgált problémák mindenki számára fontosak, ha nem a legfontosabbak.

A sugárzáson túl

Az egy évvel ezelõtti japán atomerõmû-katasztrófa óta szakemberek egyértelmûen
kijelentették: senki sem halt meg akut sugárbetegségben. Mindez egyáltalán nem jelenti azt,
hogy a balesetnek nincsenek egészségügyi következményei. Figyelemmel a hosszú távú
hatásokra, Fukusima prefektúra 360 ezer gyermekét vizsgálják majd folyamatosan
több mint húsz éven keresztül.

Letöltve

Bár a Google könyvdigitalizálási projektje kapcsán évek óta küzd a szerzői jogaikat féltő szerzőkkel és a cég terebélyesedő befolyását rossz szemmel néző európai államokkal, úgy tűnik, üzleti modelljét mások is követendőnek ítélik. Méghozzá nem is holmi profitéhes multinacionális vállalatok, hanem a francia kormány. A héten bejelentették, hogy a most elfogadott törvény értelmében a párizsi nemzeti könyvtár (Bibliothéque Nationale) hamarosan összeállítja azon huszadik századi, de boltokban már nem kapható könyvek listáját, amelyeket beszkennelnek (digitális formában rögzítenek), majd közzétesznek az interneten. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a könyvek teljes szövegét nem minden esetben lehet majd ingyen letölteni. Hasonlóan a Google Books (könyvek) elnevezésű szolgáltatásához, a francia állami digitális könyvesboltban is pénzért lehet majd könyveket venni.

Csípőfogó

Az utóbbi hetekben a szerzõi jog által védett filmek és zenék törvénytelen
terjesztését szigorúbban büntetõ törvények tartják lázban az internetet
használók egy részét. Bár e törvények sokak szerint ellentmondásosak,
az internet már rég elvesztette ártatlanságát, a rosszindulatú támadók ellen
pedig védekeznünk kell, tartja Scheidler Balázs, a világ egyik vezetõ
számítástechnikai biztonsági cége, a Balabit igazgatója.

Az utolsó tekercs

Csõdbe ment a Kodak, ez pedig sokak számára az analóg fényképezés majd kétszáz éves
talán nem búslakodik a bukáson, pedig a cég nélkül biztosan nem fejlõdött volna olyanná
korszakának végleges lezárulását jelenti. Akinek nincs Kodak-részvénye,
a fotózás, amilyennek ma ismerjük.

Repülő torpedó

A pilóta nélküli repülőgépekre és helikopterekre sokáig csak a hobbista repülőmodellezők játékszereként gondolhattunk, pedig a katonaság már évtizedekkel korábban felfedezte előnyeiket. Az utóbbi időben a megnövekedett kereslet, a sok pénzzel rendelkező vevőkör és legfőképpen a digitális technológiai forradalom hatására a robotrepülők fejlesztése felgyorsult. A katonai és nemzetbiztonsági alkalmazhatóság miatt azonban civil használatukat megszigorították, az Egyesült Államokban a sportcélú modellezés kivételével gyakorlatilag betiltották. Pedig feladatuk lenne bőven, hiszen működtetésük általában olcsóbb, mint az ember vezette repülőké, kis méretük okán pedig szűk helyeken, például épületek között is könnyen tudnak manőverezni. Számuk hamarosan megsokszorozódhat, hiszen az amerikai légügyi hatóság várhatóan felszállási engedélyt ad a polgári robotrepülőknek, és az Európai Unió illetékes bizottsága is ülésezett a héten az elterjedt angol kifejezéssel drone-nak nevezett pilóta nélküli légi alkalmasságokat érintő szabályokról.

Rekordok vége

Ma egy világcsúcsdöntés láttán gyakran az a kérdés merül fel az emberben,
milyen szerrel doppingol a sportoló. Az utóbbi idõben ritkulnak a rekordok,
ami azt jelezheti, hogy a tisztességes sportolók elérték az emberi teljesítõképesség
határát. De vajon létezik ilyen?

Rög az érben

A múlt héten ismerhette meg az ország a szélütés hazánkban
viszonylag új, látványos sikerrel kecsegtetõ kezelését.
Segítségével az agyi eret elzáró vérrög egyszerûen
kihúzhatóvá válik a betegbõl, aki ezután szinte hihetetlen
módon azonnal tünetmentessé válik. Az agyi katasztrófa utáni
órák azonban rohamosan csökkentik a siker esélyét.

Hajófeltámasztás

A holttestek kiemelése után a mentõcsapatok munkája korántsem ért véget a néhány
hete zátonyra futott és oldalára fordult Costa Concordia luxushajónál, amelybõl
elkezdték kiszivattyúzni az üzemanyagot. Sõt az igazán nehéz feladat csak ezután
következik, hiszen ki kell emelni zátonycsapdájából a monstrumot. A hajómentõ
szakértõk szerint ez lesz minden idõk egyik legnagyobb ilyen vállalkozása.

Csak egy maszat?

Hétfõn lövik föl az elsõ magyar mûholdat. Eközben a világban folyamatosan erõsödnek,
sõt többségbe kerülnek az ûrkutatással kapcsolatos szkeptikus hangok. A kérdés jogos:
miért költött és költ folyamatosan az emberiség felmérhetetlenül sok pénzt arra, hogy
kielégítse néhány tudós világûrrel kapcsolatos érdeklõdését, miközben ebbõl
a pénzbõl tömegeket lehetne kiemelni a reménytelenségbõl itt, a földön.

Csípős kémia

A vegyészeknek manapság meglehetõsen rossz a sajtójuk.
A nõi magazinokból okosodó tömegek szerint mérgezõ
anyagokat állítanak elõ, amelyeket aztán nyereségvágyból
velünk etetnek meg. E szemlélet miatt veszik föl a kesztyût
a Száz kémiai mítosz címû kötet szerzõi.

Cukorfalat

Bár sokan hajlamosak lebecsülni a II-es típusú cukorbetegség veszélyességét,
a diabétesz szövõdményeinek következtében az idõs betegek átlagosan hat
évvel korábban halnak meg. Talán ez az egyetlen betegség, amelyért
nagyrészt mi magunk vagyunk a felelõsek, és tenni is tudunk ellene.
Kezelését azonban forradalmasíthatja néhány magyar
kutató új felfedezése.

Fekvő tehén

Húsz évvel ezelőtt nagymamám december táján újságból kivágott grafikont tűzött a hűtő tetején tartott asztali naptárra, hogy egész évben szem előtt maradjon. A grafikon a következő évre előre jelzett hőmérsékleteket ábrázolta. Tehát készítői egész évre meg merték jósolni azt, hogy milyen meleg lesz hétről hétre. Mára a meteorológia sokat hanyatlott – gondolhatnánk, hiszen a mostani meteorológusok nemhogy egy évre, de egy hétre előre sem szívesen jósolnak, ha pedig mégis, az nem mindig jön be. Persze a tudományok ritkán veszítenek a már megszerzett tudásból, és hiába voltak bátrabbak régen a meteorológusok, nem voltak sikeresebbek mai társaiknál. Az időjárás és a földi éghajlat kutatása és folyamatainak egyre pontosabb értése (pontosabban annak megértése, hogy tökéletesen soha nem láthatjuk jövőbeli történéseit) talán az elmúlt korokra jellemző pozitivista tudományszemlélet legnyugtalanítóbb cáfolata. Mindez még lenyűgözőbbé teszi a meteorológiát, amint azt Az időjárás enciklopédiája című könyv is megerősíti.

Aranytojás

Amerikában holnap játsszák az amerikaifutball-döntõt, a superbowlt
Indianapolisban. Bár hagyományosan ez a legjelentõsebb tévés
esemény az Egyesült Államokban, számunkra különösen izgalmas:
évtizedek óta elõször ugyanis magyar játékos is játszhat a mérkõzésen.
A liga emellett kötelezõ tananyag lehetne a sportvezetõk oktatásán,
iskolapéldája annak, hogyan lehet a sportból mérhetetlenül
sok pénzt csinálni.

Tódor sandít

Hasonlóan a féléves kisbabákhoz, a kutyák csak akkor
követik az eléjük álló ember tekintetét, ha erre felhívják
a figyelmüket. A felfedezéssel világhírûvé lett magyar
etológusok szerint ez a jellegzetesség mégis sok mindent elárul
a kutyák gondolkodásáról.

Billegő Nessie

Geofizikusok szerint a Loch Ness tó óriási vízmérték módjára billeg a Jeges-tenger árapálymozgásának következtében. Az nem meglepő, hogy a tavak vízszintje a tengerekéhez és az óceánokéhoz hasonlóan ingadozik a hold gravitációja miatt, itt azonban nem csak erről van szó. A műszerek nélkül érzékelhetetlenül kicsi billegést az okozza, hogy amikor a Jeges-tenger árad, a növekvő víztömeg mederre gyakorolt nyomása is megnő. Ez a nyomás olyan hatalmas, hogy deformálja a kőzetet, így a Loch Ness tó egész medre kimozdul a vízszintes pozícióból, számol be a Discovery Channel honlapja. A benne lévő víz (a benne úszkáló, rajongói által Nessie-nek becézett szörnnyel együtt) pedig a vízmérték buborékához hasonlóan kissé elmozdul. Azt csak remélhetjük, hogy ennek a hírnek több a valóságalapja, mint a helyi idegenforgalmat forradalmasító szörnyről szóló beszámolóknak.

Hangutánzók

Ha nem tudják, hogy Stradivarit vagy Guarnerit hallanak, a hegedûsök gyakran szebbnek
ítélik a modern mesterhegedûk hangját. Legenda csupán a hegedûkészítés aranykorából,
a XVII–XVIII. századból származó hangszerek kultusza, vagy a legújabb kori mesterek
értek föl elõdeikhez?

Aranyhal

Rekordáron kelt el a minap egy csendes-óceáni kék uszonyú tonhal a tokiói cukidzsi halpiacon. Az év elején megtartott halaukció nagy szenzáció a szigetországban, ahol a halászat a nemzeti büszkeség fontos építőköve, írja a The Wall Street Journal. A tömeges halászatokról készült fényképek időről időre bejárják a világsajtót, rajtuk a halvérben úszó halászokkal. A nemzetközi állatvédő szervezeteket nem is a halak halászata, sokkal inkább a tengeri emlősök, a bálnák és a delfinek leölése háborítja föl. Bár Japán is csatlakozott a bálnavadászatot tiltó egyezményekhez, mondvacsinált „tudományos” indokkal számos bálnát fognak ki minden évben, amelyek aztán méregdrága éttermek tányérjain végzik. A hagyományos japán konyha felhasznál szinte minden tengerből kifogható élőlényt, a kereslet pedig akkora, hogy több faj a kihalás szélére sodródott a túlhalászás miatt. A kereslet nagyságát mutatja az is, hogy a japánok hajlandók vagyonokat fizetni néhány falatka nyers halért.

Tiltott influenza

Az amerikai kormány arra kérte a világ két vezetõ tudományos folyóiratát, hogy ne közöljenek
teljes terjedelmükben két tanulmányt, amelyek az emberek között is terjedõ madárinfluenza-vírus
elõállításáról szólnak. A vélemények megoszlanak: vajon megengedhetetlen módon
cenzúrázza ez a lépés a tudományos eredmények szabad áramlását, vagy megakadályozza,
hogy esetleg milliók kiirtására alkalmas fegyverhez jussanak a terroristák?

Leshelyzet

Alig múlik el hónap úgy, hogy Máté Bence természetfotós ne
nyerne a világ valamely rangos pályázatán. A még mindig csak
huszonhét éves fiatalember szerint nem a drága fényképezõgép
és az egzotikus helyszínek, sokkal inkább a kreativitás
és a reflexek teszik jó fotóssá az embert.

Madárvész

Kevés az olyan klasszikus horrorfilm (vagy thriller, ahogy mostanában szokás nevezni), amely napjainkban is ugyanazt a rémisztő hatást váltaná ki a nézőkből, mint készítésekor. Miközben elismerik filmtörténeti jelentőségüket, legtöbbjük már a gyerekeket sem tudja megijeszteni. Hitchcock 1963-ban forgatott Madarak című filmje talán egyike a kevés kivételnek, a látszólag céltalanul, irracionálisan és félelmet nem ismerve támadó madarak még ma is szorongással tölthetik el a nézőt. A filmet Daphne du Maurier azonos című novellája és megtörtént események ihlették, de az eredeti madártámadások oka ugyanolyan rejtélyes maradt mostanáig, mint a film történéseinek mozgatórugói. A Louisianai Állami Egyetem oceanográfiai tanszékének kutatói azonban nemrég annak idején gyűjtött, vízben lebegő állatok gyomortartalmának vizsgálatával arra a következtetésre jutottak, hogy a madarak kamikazékat idéző viselkedését mérgezés okozta, tudósít a USA Today. Az állatok furcsa viselkedését kiváltó mérgezések valójában meglepően gyakoriak a természetben, és a klímaváltozás folytán terjedőben lévő mérgező moszatok miatt csak súlyosbodhat a helyzet.

Maratoni

Soha nem fogják fölfedezni a rák univerzális gyógymódját, bármennyire várja ezt
az emberiség. A daganatos betegségek alig hasonlítanak egymásra, gyógyításuk is csak külön
utakon lehetséges. Bár sok rákfajta gyógyíthatatlan jelenleg, ez nem ok a reménytelenségre.
Az utóbbi évtizedben ugyanis forradalmi haladást értek el a kutatók a vérsejteket támadó
rákbetegségek szinten tartásában, derült ki az Amerikai Hematológiai Társaság
Kaliforniában tartott éves kongresszusán.

Túlélők

Nem véletlenül választotta a Természetvédelmi Világalap (ismertebb angol mozaikszóval WWF) emblémájául a pandát. Kedves megjelenésével, remekül fotózható fekete-fehér foltjaival rengeteg ember tudatában öszszekapcsolódott a kihalófélben lévő állatfajok megmentésének ügyével. A természetvédelmi biológiában nevet is kaptak a hasonló sztárok: zászlóshajófajoknak hívják őket, amelyek vezetik az állatvédelmi erőfeszítéseket. A panda életben tartása Kínában is nemzeti ügy lett. Valószínűleg többet költenek erre az egyetlen fajra, mint sok ezer másik, ugyancsak veszélyeztetett, de kevésbé népszerű állatra. A panda eközben nem sokat tesz saját megmeneküléséért, a mesterséges szaporító központokban vért izzadnak, hogy párzásra bírják őket.

A megbecsült adakozó

A december végén egyre gyakrabban keresett jótékonyság, erény és önzetlenség nem csupán kultúránk alkotása,
e viselkedésformáknak egyértelmû törzsfejlõdési elõképeik vannak, vallja Bereczkei Tamás evolúciós pszichológus.
Az erény természete címû kötetében is megfogalmazott nézetei szerint az adakozás formái a kõkori társadalmakban
gyökereznek, és furcsa módon a jótékony ember érdekeit ugyanúgy szolgálják, mint a szükséget szenvedõkéit.

Shamu stressze

Bár időről időre baleset éri a kiképzőket, és a fogva tartott kardszárnyú delfinek jóval korábban pusztulnak el, mint vadon élő társaik, a delfinshow-k népszerűsége töretlennek látszik. Állatkínzás pénzéhségből, vagy a gyerekek élethosszig tartó természetszeretetét megalapozó felejthetetlen élmény? A helyes válasz a kettő között lehet.

Ezüstösen ragyogó hagymakupolák

A fa építészeti felhasználása legalábbis ellentmondásos. Miközben sokan „természetesnek” tartják, így a fából készült épületeket az élő környezet részének tekintik, több helyütt éppen mértéktelen használata okozza az erdők vesztét. A mediterráneum népei már az ókorban kiirtották erdőségeiket, hogy a faanyagból hajókat és épületeket emeljenek. A fák kivágása rövid távon is a termőtalaj erózióját hozta magával. Az Amazonas-medence esőerdejében mindenféle nemzetközi mozgalmak ellenére is szakadatlanul folyik az erdőirtás. A kitermelt méregdrága rönkökből készült építőanyagot pedig ugyanazok vásárolják, akik egyébként tiltakoznak az erdőirtás ellen. Még akkor is így van ez, ha léteznek felelősségteljes, fenntartható, visszafogott erdőgazdálkodási módszerek is, amelyek azonban természetüknél fogva drágák.

Álommozi

Bár csordogálnak a tudományos eredmények, életünk
harmadáról, az alvásról még ma is vajmi keveset tudunk.
Nem tudjuk, miért álmodunk, de még csak azt sem, hogy
miért alszunk. Hipotéziseink azért vannak, és egy új genetikai kutatás újabb mozaikdarabkákat illeszt a képhez.

Törleszteni kókuszdióban

A karácsony elõtti idõszak a legtöbb ember számára nem azzal telik,
hogy szeretteire gondolva szimbolikus ajándékokat vásárol. Sokan ilyenkor költik
el jövedelmük jelentõs részét, mintha az ajándékok ára az ismerõsök közötti
versengés tárgya lenne. Hogyan lett a karácsony a mértéktelen fogyasztás ünnepe?

Atomszonda

Úgy tűnik, a messzi égitestek felé induló emberes űrrepülésekről jó időre le kell mondanunk. Van azonban helyettük más, ami nem is biztos, hogy tudományosan alávalóbb. Az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak a Mars porában évekig baktató robotszondái, a Spirit és az Opportunity (Szellem és Lehetőség) szolgáltatták az utóbbi időszak legnagyobb űrkutatási szenzációit. A múlt szombaton útjára indult a kutatási program következő tagja, hivatalos nevén a Marsi Tudományos Laboratórium, benne az új Mars-járóval, a Curiosityval (Kíváncsisággal). A Curiosity jóval nagyobb, mint elődei, így a jövő augusztusra várt landolás nem lesz sétagalopp. A Marson alapvetően hideg van, így egy ekkora szerkezetet melegen kell tartani, hogy megfelelően működjön. A melegítésről a szondában bomló radioaktív plutónium gondoskodik.

E-füst

Az ártalmatlan cigaretta, a károsanyag-mentes dohányzás – ehhez hasonló
reklámszlogenekkel hirdetik az internetes áruházak az elektromos cigarettát. Noha semmit
sem lehet tudni pontos összetevõirõl, és bizonyítékok sincsenek hatásaira, használata

Felkészülni a legrosszabbra

Bár a két évvel ezelõtti influenza-világjárvány végül enyhébb

lefolyású volt, mint várták, az akkori félelmek és intézkedések

nem voltak megalapozatlanok, tartja Hans-Dieter Klenk,

a világ egyik leghíresebb virológusa, akivel a Budapesten

megrendezett tudományos világfórumon beszélgettünk.

Szerinte, bár a vírusok elleni gyógyszerek egyre jobbak lesznek,

az influenza ellen vívott harc legfontosabb fegyverei továbbra is

a járvány kézben tartása és az oltás.

Szárnyak az esőben

Tudni való a kolibrikről, hogy közéjük tartoznak a világ legkisebb madarai. Ennél azonban még érdekesebb a mozgásuk, amely olyan gyors, hogy részleteiben csak lassított filmfelvételek segítségével vizsgálható. Eddig is ismert volt, hogy villámgyors, legyeket idéző szárnycsapásaikkal helikopter módjára tudnak lebegni a levegőben. A kutatók azonban nem értették, hogyan képesek fönntartani ezt a testhelyzetet esőben is. Egy néhány grammos madárka testsúlyát ugyanis már a tollazatát nedvesítő esőcseppek is jelentősen megnövelik. Így a levegőben maradáshoz szükséges erő könnyen meghaladhatná képességeit. A kaliforniai egyetem berkeleyi részlegén működő állatrepülési laboratórium két munkatársa, Victor Ortega-Jimenez és Robert Dudle töredékére lassította az esőben lebegő kolibrik mozgását. Azt találták, hogy a heves szárnycsapkodás közben a víz lerázására is jut idejük, méghozzá tökéletes szinkronban verdesésükkel – olvasható a New Scientistben.

Lépéshátrány

A legfejlettebb ipari államokat tömörítõ OECD jelentése szerint az utóbbi évtizedben
észrevehetõen silányabbak lettek az új szabadalmak. A cél gyakran nem a valóban jelentõs
találmányok levédése, hanem a még nem védett, de mindenki által alkalmazott apróságok
fölkutatása. Ezekkel felvértezve a cégek aztán perelhetik konkurenseiket.

Közelkép

Magyar idő szerint november 9-én 0 óra 28 perckor volt a legközelebb a Földhöz a 2005 YU55 elnevezésű aszteroida, amely biztonságos távolságban húzott el mellettünk. Ekkor közelebb volt bolygónkhoz, mint a Hold, tehát szerencsétlen esetben akár el is találhatta volna kísérőnket. A világűrben elszabadult ágyúgolyó módjára száguldozó kisbolygók az elmúlt évtizedekben a katasztrófafilmek legkedveltebb fő gonoszává váltak. A dinoszauruszok példája mutatja, hogy az elegendően nagy aszteroidák becsapódása valóban képes egész fajokat, életközösségeket, adott esetben civilizációkat is eltörölni a föld színéről. Bár úgy tűnhet, modern űrtávcsöveinkkel az egész eget kémlelni tudjuk, a valóságban csak nagyon kis szegletéről vannak naprakész adataink. Ma még nem egyértelmű, hogy ha felénk tartana egy hasonló kisbolygó, el tudnánk-e hárítani a veszélyt.

Vészvillogó

Múlt kedden tankönyvbe illő „hasalást” hajtott végre a lengyel légitársaság Boeingje, miután kiderült,
hogy futóműveit nem tudja kinyitni. A pilótákat – jogosan – hősként ünneplik, ám mintha megfeledkeznének
a hasonlóan kiváló munkát végző reptéri tűzoltókról.

Sebes neutrinó

Földi halandókként alig vagyunk képesek felfogni néhány részletet Einstein relativitáselméletéből. Talán ezek közé sorolható az a jelenség, hogy a gyorsabban haladó szemlélő számára lassabban múlik az idő, illetve a fénysebesség legyőzhetetlensége. A speciális relativitáselmélet szerint ugyanis elvileg is lehetetlen a fény sebességénél gyorsabb mozgás. A modern fizika e sarokköve az összes tankönyv kihagyhatatlan része, és száz év óta rengeteg elméletet alapoztak rá. Pedig lehet, hogy téves. A svájci–francia határon lévő Európai Nukleáris Kutatóközpont, a CERN munkatársai ugyanis nemrég úgy találták, hogy a neutrínónak nevezett részecskék egy kicsivel gyorsabban haladnak a fénynél – számolt be a New Scientist. A tudósok – miközben gyorsan hangsúlyozzák, hogy az eredményeket még meg kell erősíteni, mert mérési hiba vagy más magyarázat is állhat a hátterükben – a fizikai világkép megrendüléseként emlegetik a felfedezést.

Őrségváltás

Görögország adta a demokráciát a világnak két és fél
évezreddel ezelőtt. Most az egész világ újra
Görögországra figyel, az egyik legdemokratikusabb aktus, egy népszavazás bejelentése miatt. Miközben államcsőd fenyegeti az országot, az Európai Unió gazdagabb tagjai hatalmas mennyiségű pénzzel kívánják megoldani a más államokat is súlyosan érintő krachot. Ennek azonban ára van, méghozzá rengeteg görög ember egzisztenciális
összeomlásával fenyegető ára. Az irdatlan mennyiségű pénz ugyanis gyakorlatilag csak a hitelezők étvágyát
elégítheti ki, a görögök, Görögország nem sokat látna
belőle. Hogy hajlandók-e elviselni ezt, miniszterelnökük népszavazáson akarja megkérdezni tőlük. A lépés
megítélése ellentmondásos. Sok európai vezető
a miniszterelnök hatalommegtartási manővereként
értékeli, mások a demokrácia valós működésének
feltételét látják benne.

Amire egész Európa figyel. A mai görög parlament épülete egykor királyi palota volt. Miután Görögország a XIX. század húszas éveinek végén fölszabadult a török uralom alól, meggyilkolták a görög származású orosz külügyminisztert, Joannisz Kapodisztriaszt, aki a fiatal köztársaság elnökeként tért haza. Az európai nagyhatalmak segítségével ezután királyság alakult a bajor származású Ottó trónra lépésével. A királyi család számára klasszicista stílusú palotát építettek Athén központjában Friedrich von Gärtner bajor királyi főépítész tervei alapján, amelybe 1843-ban költözött be az uralkodó. A királyság bukása után, 1929-ben helyezték át a parlament üléseit a korábbi királyi palotába, és azóta is az a székhelye. Az épületben a legutóbbi hónapokban az egész Európai Unió jövőjét meghatározó politikai folyamatok zajlottak. Minthogy szinte percről percre követik egymást az események, és írásunk csak a péntek reggeli lapzártánk idején ismert tényeket tartalmazza, lehet, hogy lapunk megjelenésének idején már más irányt vesz a görög történelem. Miután Georgiosz Papandreu miniszterelnök a minap bejelentette, hogy az Európai Unió 130 milliárd eurós (szinte felfoghatatlan: 40 ezermilliárd forintos) mentőcsomagjáról – és a vele járó drasztikus költségcsökkentő kötelezettségekről – népszavazást kíván kiírni, számos politikai szövetségesét elvesztette. Csütörtök déltájban arról szóltak a hírek, hogy „fél órán belül” felajánlja lemondását a köztársasági elnöknek. Később visszautasította a lemondását és ideiglenes nemzeti egységkormányt követelő felszólításokat, és péntekre bizalmi szavazást jelentett be kormánya ellen. Papandreu a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) párt választási győzelme után lett miniszterelnök 2009-ben. Jelenleg a Paszoknak minimális, kétfős többsége van a háromszáz fős görög parlamentben. Az ellenzék fő ereje a jobboldali Új Demokrácia párt, amely vezetője, Antonisz Szamarasz bejelentése szerint Papandreu távozása esetén részt venne az egységkormányban.

Az ismeretlen hopliták. A Krisztus előtt 431-ben kitört peloponnészoszi háború első évében az Athént irányító Periklész gyászbeszédet mondott a háborúban elhunyt athéni katonák tiszteletére tartott nyilvános megemlékezésen a Kerameikosz temetőben. Thuküdidész örökítette meg e beszédet A peloponnészoszi háború című művében. Tőle származik a gyászbeszéd két mondata, amelyet az ismeretlen katona a parlament épülete előtt, a Szintagma téren álló sírjára véstek. Az írás szerint „az egyik hant maradjon üres az ismeretlenek számára”, mert „a kiválók számára bármely helyszín megfelelő temetkezési hely”. A sírt díszítő márvány dombormű egy antik sztélé (sírkő) másolata, rajta a hoplita halálának pillanata. A hopliták az ókori Görögország hadsere-
gében szolgáló polgári katonák voltak. Szabad emberként min-
den hoplitának magának kellett fegyverzetet és ruhát, sisakot

vinnie a háborúba. A királyi palota építésekor az előtte lévő teret

még nem Szintagmának (alkotmánynak) nevezték. Miután a ba-
jor Ottó került hatalomra, autokratikus módon uralkodott mind-
addig, amíg a görög szabadságharc veteránjaiból álló katonák

csoportja felkelést nem robbantott ki az országban 1843-ban. A

lázadó katonákhoz sok civil is csatlakozott, és végül az alkotmány

elfogadására kényszerítették a királyt. A tér nem mindig az őr-
ségváltást fényképező turistáktól hangos. Tíz évvel ezelőtt a par-
lament előtt tartott tüntetés egyik résztvevője Molotov-koktélt

dobott a díszőrség őrbódéjára. Miközben az építmény pillanatok

alatt lángba borult, az őr, kötelességét teljesítve, mozdulatlan

maradt, amíg felettese a helyszínre ért, és parancsot adott neki a

távozásra. Ekkor már füstölt az egyenruhája. Tavaly januárban

házilag készített pokolgépet robbantottak a Szintagma téren, alig

húsz méterre az ismeretlen katona sírjától. Bár a rendőrség fi-
gyelmeztette az őröket a veszélyre, azok megtagadták őrhelyük

elhagyását, és a robbanás idején is a helyszínen tartózkodtak.

Bojtos cipők. Már Homérosz Iliászában is feltûnt az evzonosz

szó, amely jól öltözött, a hadsereg elitjébe tartozó katonát jelen-
tett. Bár a Homéroszt követő évszázadok során sok görög szer-
ző használta az evzonoszból eredeztethető evzoni szót a gyalo-
gos katonaság megnevezésére, mára e jellegzetes egyenruhát

viselő különítmény tagjai alkotják az elnöki gárdát, és részben

protokolláris feladatokat látnak el. ők hivatottak arra, hogy a

parlamentet őrizzék, illetve ők állnak díszőrséget az ismeretlen

katona parlament előtti sírjánál. Hasonlóan sok más európai

városhoz, rendszeres őrségváltásuk kihagyhatatlan turistalát-
ványosság. Jellegzetes menetelésük közben magasan előre-
nyújtják lábukat, majd hosszan kitartják, és csak azután teszik

le. Hagyományos uniformisuk legfeltûnőbb része a cipő,

amelyre hatalmas bojtot varrtak. Hosszú, zsinóros bojtban vég-
ződő sapkájuk, zubbonyuk és fehér harisnyájuk mind a görög

népviselet elemeit őrzi. Minthogy őrségben tökéletesen mozdu-
latlanul kell állniuk (csak tizenöt percenként váltanak testhely-
zetet, azt is szigorúan rögzített koreográfia szerint), ezért min-
dig van velük együtt szolgálatban egy köznapi egyenruhát vise-
lő társuk. Az ő feladata az, hogy letörölje az izzadságot arcuk-
ról, és elhárítson minden olyan zavaró körülményt, amely ve-
szélyezteti az őrök mozdulatlanságát. Ez manapság leginkább a

faragatlan turisták heccelődését jelenti. Tûnjék e katonák fel-
adata bármennyire is ártatlannak, a görög hadsereg nem is

olyan régen sokkal meghatározóbb szerepet játszott az ország

politikai életében. Tábornokok egy csoportja 1967-ben magá-

hoz ragadta a hatalmat, majd a következő hét évben junta, ka-
tonai kormány irányította Görögországot. Sok kommentátor-
ban e vészterhes időszak rémképe sejlett föl, amikor a minisz-
terelnök néhány napja lefejezte a teljes katonai vezérkart. A gö-

rögöknek semmi sem hiányzott most kevésbé, mint egy puccs-
fenyegetés, így a politika minden szintjén azonnal cáfolták a

feltételezést. Panosz Beglitisz védelmi miniszter kijelentette,

hogy a tábornokok lecserélésének nem voltak politikai motívu-
mai, e „szokásos vérfrissítésre” szerinte már augusztusban sor

került volna, de akkor elhalasztották.

2011. november 5.

Évgyűrűk

Úgy tűnhet, a Nobel-bizottság végérvényesen

az irodalmi díj odaítélésével elégíti ki

a meglepődni vágyó sokaság

szenzációigényét. Eközben

a természettudományos

díjak egyre

kiszámíthatóbbakká válnak.

Némi gúnnyal azt is

mondhatnánk, hogy csak

meg kell néznünk, mit

fedeztek föl negyven évvel ezelőtt,

és már tudjuk is, kit tüntetnek ki az idén.

Mélymerülés a Bőség-öbölben

Október 5-én, szerdán helyi idő szerint hajnali 2.20-kor zátonyra futott Új-Zéland partjai mellett a libériai zászló alatt hajózó, huszonegy éves, 236 méter hosszú, 32 méter széles, 19 méter merülésű MV Rena nevű konténerszállító és tankhajó. A kedvelt turistaparadicsom, a Bőség-öböl védett állatvilágát is veszély fenyegeti, ha a hajó kettétörik a viharban, és egész olajrakománya a vízbe ömlik.

Kollektív bölcsesség

Számítógépes játékosok közös erővel alig két hét alatt megoldottak egy tudományos rejtélyt,

amellyel tíz éve hiába próbálkoztak a szakterület legjobb tudósai. A legtöbb hasonló

projekt sikeréhez azonban az önkénteseknek még csak le sem kell ülniük gépük elé.

Hibernált vadászgép

Hiányérzetem van, amikor Justin Pollard Évezredek

kincsei – 50 híres régészeti felfedezés című könyvét ol-
vasom. Benne az archeológusok ugyanis dicsőséges

tudósokként megtalálják az emberiség kollektív tulaj-
donának tekintett leleteket, majd ezen a ponton általá-

ban jótékony homályba vész a történetek folytatása.

Fókuszpont

Látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedben a napenergiával történő áramtermelés a napos dél-európai országokban. A pénzügyi válság miatti a pánikhangulat, az elzárt állami pénzcsapok azonban kérdésessé teszik az iparág életképességét. Alapozhatjuk-e energiaellátásunk biztosítását a napra?

Vége főcím

Két évvel ezelőtt a hatásvadász kommentárok szerint az örök élet titkának felfedezéséért kapott megosztott orvosi és élettani Nobel-díjat Elizabeth Blackburn. Hogy mivel foglalkozik valójában, azt eközben kevesen tudják, értik. Az amerikai molekuláris biológus a személyre szabott orvoslással foglalkozó Quintess Tudásközpont megnyitójára érkezett hazánkba.

Agyalap

Az 1980-as évek Magyarországán még egyáltalán nem voltak megszokottak azok a bírósági drámák (sokszor inkább szappanoperák), amelyek napjainkban már megszokottá váltak. Egyetlen kivétel volt, az úgynevezett hipofízisper. Az újságok, a televízió és a rádió különös lelkesedéssel számolt be az ügy minden apró részletéről. A vád szerint László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem nemzetközi hírű professzora halottakból kioperált agyalapi mirigyekkel (hipofízisekkel) kereskedett, pontosabban ellenszolgáltatásért cserébe egy olasz cégnek adta át azokat. A dolgot árnyalja, hogy mindezért nem pénzt, hanem orvosi eszközöket és gyógyszereket kapott cserébe, amelyekkel betegeket gyógyítottak.

Acélfésű és kartonlap

A ma kezdődő népszámlálás lesz hazánkban az első, amelyen az internet segítségével is részt vehetnek az emberek. A feldolgozandó hatalmas adatmennyiség miatt a statisztikai hivatal mindig is az új technológiák első alkalmazói között volt. Sőt a számítástechnika hajnalán éppen a cenzusok indították el a gyors fejlődést.

Műhold, túl közelről

Ha talál valamit, amiről azt gondolja, hogy a műhold darabja lehet, ne nyúljon hozzá, hanem értesítse a helyi hatóságokat – áll a NASA példátlan közleményében. A bejelentés szerint egy használaton kívüli szatellit irányíthatatlanul közelít a Föld felé, és egyik-másik nagyobb darabja a felszínt is el fogja érni a napokban. Magyarul ráeshet valaki fejére. Ennek esélye bár elhanyagolható, de nem nulla. Évek óta hallani híreket a Föld körül keringő űrszemétről. Az űrkutatás elmúlt ötven évében sok eszközt juttatott az ember a világűrbe, és kezdetben nem sok figyelmet szentelt az automata berendezések, például a műholdak megsemmisítésére, miután azok kiszolgálták idejüket. Ez érthető is, hiszen a hatvanas-hetvenes években még elenyészően kicsinek tűnt annak a valószínűsége, hogy még a Föld felszínénél is nagyobb területen keringő tárgyakkal valaha is újra találkozunk. A helyzet mára tarthatatlanná vált. A nemzetközi űrállomás pályáját rutinszerűen kell módosítani, amikor egy-egy törmelékdarab a puskagolyó sebességével közelít felé. A szemét hamarosan lehetetlenné teheti az emberiség kijutását a világűrbe.

A legendás bogáncs

Mesekönyvünk tarka ízelítőt ad a növényeknek az emberiség páratlanul színes kultúrájában betöltött szerepéről – olvasható a Mesés növények, növényes mesék című kötet utószavában. Valóban így lehet a legérzékletesebben leírni a könyv tartalmát. Benne a kultúrnövényekről szóló kétoldalas fejezeteket néhány mondatos legendák, anekdoták, valamivel hosszabb botanikai, kultúrtörténeti összefoglalók és teljes oldalas rajzok alkotják.A kötet tehát kicsit képeskönyv, kicsit mesekönyv, egyúttal növénytani ismeretterjesztő munka.

Képlemez az ágyék előtt

A rózsa neve című regény jelentősen átírt, új kiadása kapcsán újra a figyelem központjába került a történelmi krimi. Nemrégiben interjút adott lapunknak Steven Saylor, akinek római kori regényei növelték a műfaj népszerűségét Magyarországon. E divat háttere azonban korántsem egyértelmű.

Öt elveszett patrióta

A Budapestről küldött és a Wikileaks révén kiszivárgott amerikai diplomáciai táviratok egyike azt jósolta, hogy az a kereskedelmi kódex, amelyik az áruházak polcain a magyar áruk arányának növelését akarta elérni, nem sok vizet fog zavarni. A táviratot jegyző amerikai diplomatának igaza lett.

A szem szerető figyelme

Mára alig maradt amerikai tagállam, ahol a kötelező tanterv része a kézírás oktatása. A változtatás támogatói szerint a kézírás a mai komputerizált világban már fölösleges. Ám a tollal való betűvetés és a gépírás idegi szinten is egyenértékű tevékenység volna?

Fényipar

Kevés olyan művészeti ág van, amely a fényképezéshez hasonló hatást gyakorolt az emberi társadalomra. A fotók feltalálása előtt csak szubjektív leírások alapján, illetve a művész tehetségétől, ambícióitól és lehetőségeitől függő festmények, rajzok segítségével alkothattak képet egy eseményről azok, akik nem voltak személyesen jelen. Bár már a fényképezés hajnalán rájöttek arra, hogy az elkészült képeket módosítani lehet, a fotók (kivéve a divatmagazinokban közölt képek) még ma is bizonyító erejű dokumentumnak számítanak.

Pártütő jelképek

Ma a zászlók a nemzeti hovatartozás legegyértelműbb szimbólumai. Nem volt ez mindig így, az első zászlónak nevezhető ókori jelképek (amelyek jobban hasonlítottak papírsárkányra, mint szövetzászlóra) inkább hadosztályokat, semmint nemzeteket jelöltek. Természetesen akkor modern nemzetkoncepció sem létezett még. Az első nemzeti zászló a dán lehetett, amelyet egyes mondák a XIII. századig vezetnek vissza.

Drágakő

A tejútrendszer távoli részén (körülbelül a Föld és a galaxis központja között félúton) olyan bolygót fedeztek föl Ausztráliában dolgozó csillagászok, amely valószínűleg nem más, mint egyetlen hatalmas gyémánt. A soha nem látott égitestre azután bukkant a Matthew Bailes, a melbourne-i Swinburne Műszaki Egyetem csillagásza által vezetett nemzetközi kutatócsoport, hogy észrevette annak a neutroncsillagnak a rádiójeleit, amely körül kering, írja a New Scientist.

Mentőcsónak a toronyból

Ma már pontosan tudjuk, miként omlottak össze a Világkereskedelmi Központ tornyai tíz évvel ezelőtt. Bár mindig lesz olyan erőhatás, amely a legbiztonságosabb felhőkarcolót is romba döntheti, a katasztrófa tapasztalatai beépültek az új magasházak terveibe.

Egy eltört orr

Évente csak egy kisebb lakás területének megfelelő részt tárnak föl a magyar őslénykutatók a Dunántúli-középhegység egyik bauxitbányájában, a leletek mégis tudományos szenzációk sokaságát szolgáltatják. Ősi Attila, a kutatás vezetője szerint, ha a szerencse is melléjük áll, a bakonyi helyszín még évtizedekig nem hagyja őket unatkozni.

Mobil kijárási tilalom

Sokan dicsőítették a tavaszi arab forradalmak idején a közösségi médiát mint a szabadságért küzdő fiatalok kommunikációs eszközét. A londoni zavargások után már inkább átkozzák a Twittert és társait. Azonnal fölmerült a korábban elképzelhetetlen kérdés: mikor jogos ezek lekapcsolása?

Folyami tricikli

A Google városi panorámaképeket kínáló szolgáltatása lassan az egész világot láthatóvá teszi minden internetező számára. A legújabb terep az Amazonas-medence, amely földünk egyik legveszélyeztetettebb tája. Kérdés, hogy a cég marketingérdekei vagy környezetvédelmi elhivatottsága motiválja inkább a vállalkozást.

Deszka és magnetron

Elképzelhető, hogy a gabonaköröket mégsem a földön landoló repülő csészealjak, hanem tréfás kedvű emberek hozzák létre. E szenzációs fölfedezéssel rukkolt ki egy bizonyára sok szabad idővel rendelkező amerikai fizikus. Arra lett figyelmes, hogy e földön kívüli eredetű jelenség precizitása a földi technológiával párhuzamosan fejlődik.

Útiterv a pollennek

A modern műholdas navigációs eszközökben, sőt a legerősebb komputerekben működő kifinomult csipek sem képesek fölvenni a versenyt a poszméhek gombostűfejnyi agyával. A virágport gyűjtögető méh ugyanis rövid tanulás után csalhatatlanul rájön a legrövidebb, leggazdaságosabb útvonalra, amelyet követve az összes közelben lévő virágot meglátogathatja. A számítógépek ellenben hagyományosan küszködnek, amikor az úgynevezett utazóügynök-probléma elé állítják őket. E kijelentést sokan bizonyára hitetlenkedve, mások pedig megelégedéssel olvassák. Hiszen arra utalhat, hogy a számítógépek még mindig butábbak, mint az élőlények, legfőképpen az ember. Kissé árnyalja azonban a képet, hogy az emberek sem navigálnak sokkal jobban a méheknél, a módszerükben pedig alig van különbség.

Csimpánzetika

Szakított elődeivel A majmok bolygójának sokadik feldolgozása, nagyobb súlyt fektet a történet tudományos hátterére. Az utóbbi évek jól ismert biológiai kliséi köszönnek vissza: génmódosítás, vírusok, világjárvány. De vajon elegendőek ezek a népszerű közhelyek ahhoz, hogy feledjük, mire képesek és mire lennének képesek a majmok?

Leesni jó?

Talán a játszótér a legvalószínűtlenebb szó, amely mostanában egy Norvégiából származó tudósításban szerepelhet. Pedig éppen egy ottani pszichológus kutatásai irányították a figyelmet a manapság biztonságosnak tekintett játszóterek pszichikai „veszélyeire”. A kockázatos játék ugyanis korántsem oktalan cselekvés.

Mese a brokkoliról

Lúgosítás, méregtelenítés, vércsoportok: az örökké jövedelmező fogyókúraüzlet aktuális hívó szavai. E kifejezések a közbeszéd részei, és régi, megbízhatónak tartott cégek is használják őket. Az emberek fel sem teszik a kérdést, hogy van-e bármi értelmük. Pedig érdemes lenne.

Izolációs távolság

Olykor elhangzik, hogy nem tudjuk hosszú távon fenntartani a génmódosított növények vagy GMO-k köztermesztésének tiltását. A napokban kirobbant és egyre terebélyesedő botrány is arra világíthat rá: lehetetlen megakadályozni a hazai kukoricatáblák „elszennyeződését”, ha több környező országban is legálisan vethető ilyen növény. A valóság azonban az, hogy viszonylag egyszerű óvintézkedéssel megőrizhető a GMO-mentes Magyarország.

Csábító ijesztgetők

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság jövőre kötelezővé teszi a képes elrettentő jelzéseket az Egyesült Államokban forgalmazott dohánytermékeken. Ezzel a dohányipar a világ egyik legjelentősebb piacán veszít újabb csatát – gondolhatnánk. Kérdéses azonban e feliratok valós hatása.

Stimmt

Einstein valószínűleg a világ legismertebb tudósa. A korabeli társasági életet színesítő, legendásan sziporkázó egyénisége mellett ennek oka emberi ésszel alig felérhető erejű intelligenciájában keresendő. A fizikus neve a zseni szinonimájává vált, felfedezései, mindenekelőtt a relativitáselméletek pedig az azt felfogni képtelen átlagemberek és a néhány kiválasztott fizikus közötti áthatolhatatlan fal jelképei lettek. Talán éppen e fal ösztökéli újra és újra a tudománytörténet iránt érdeklődőket, hogy feltárják Einstein életét a fizikai világképet alapvetően megváltoztató felismeréseiig és tovább.

Üzemanyag-korlátozás

Harminc év alatt megduplázódott a cukorbetegek száma a világon. Ez a betegség azonban csak egyik tünete a tömeges méreteket öltött elhízásnak, amely mára az emberiség egyik legégetőbb egészségügyi problémájává vált. A legtöbb esetben csak saját lustaságunkat és akaraterőnk hiányát okolhatjuk a súlyos betegségek kialakulásáért.

Eszes city

Fölösleges luxusnak tűnhet a városvezetőket segítő számítógépes rendszerek fejlesztése a jelenlegi gazdasági helyzetben, a befektetett források azonban megtérülhetnek. Alapvető szempont, hogy csak okosan szabad városainkat „okosítani”.

Csodapók

Bár szerte a világon csodájára járnak, a rajzfilmsorozat miatt valószínűleg hazánkban övezi a legnagyobb hírnév a vízipókot. Ez az egyetlen pókfaj, amely teljes életét a víz alatt, apró tavacskákban, patakokban tölti. Bár a víz alatt él, a többi pókhoz hasonlóan légköri oxigént lélegzik. A hímek a potrohuk szőreivel fogva tartott buborékból, mondhatni, személyes oxigénpalackjukból lélegeznek.

Dunai hegymenet

Budapest közepén sztráda fut végig, amelyen nem emberek tömegei utaznak nap mint nap munkába
és haza, hanem csak néhány turista ringatózik. Ez az autópálya a Duna, amely közlekedési szempontból
mintha nem is létezne. Ami hatalmas pazarlás, és ezt talán egyre többen felismerik.

Szúnyoglábú, jó szagú

Talán a legjobban csodált virágok az orchideák. Virágaik sokszor olyan színpompásak, hogy a liánok mellett a fákon élő, szakszóval epifiton képviselőik fémjelzik leginkább a buja trópusi esőerdőt a hidegebb tájak lakói számára. Az értük való rajongás néha abszurd jelenségeket hívott életre. Minthogy nagyon kevés orchideacsodáló teheti meg, hogy természetes élőhelyükön keresse föl a trópusi virágokat, évszázadok óta igyekeznek a mi mérsékelt égövünk körülményei között is életben tartani és szaporítani őket.

Lőpor és maszk

Az egyre inkább elitellenes tiltakozássá váló európai tüntetéseken a legkülönfélébb indokkal protestáló fiatalok használják előszeretettel a Guy Fawkes-maszkot. Bár az álarc ma ismert grimaszát alig harminc éve alkotta egy képregényrajzoló, Guy Fawkes alakja már másfél évszázada a hatalommal packázó ismeretlen hős archetípusa.

Galaktikus magány

Az elmúlt évtized az űrkutatásban való csalódás évtizede lett. A gazdasági válság hatására megrendült amerikai költségvetési helyzetre figyelő politikusok először a Mars-utazást tolták ki a semmibe vesző távoli jövőbe, majd a Hold helyette tervezett „újrafelfedezését” vették le a napirendről. Az űrkutatásnak tehát vége.
Almár Iván űrkutató-csillagásznak valószínűleg kissé megemelkedik a vérnyomása, ha az előző állítást olvassa. Sosem felejti el ugyanis hangsúlyozni, hogy az űrkutatás él és virul, mindössze az automatizálás és a robottudomány fejlődésével az önműködő szondák vették át az ember feladatát.

Gordianus nyomoz

A történelmi események sérthetetlenek, de a fehér foltokat az író fantáziája szerint töltheti ki, tartja Steven Saylor amerikai történész-író, a történelmi krimi egyik legsikeresebb kortárs alakja. A szerző legújabb könyvének, a Birodalomnak könyvhétre időzített magyarországi megjelenése alkalmából járt hazánkban.

Háziasított fehérjék

A proteinek hordozzák az életet, megértésükhöz pedig látnunk kell őket háromdimenziós valójukban, vallja Perczel András fehérjekémikus, az idei Bolyai-díj kitüntetettje. Az egyetemi tanár szerint az oktatásnak kapcsolatot kell teremtenie az ijesztően komplexszé lett világ és az emberek között.

Hol is vagyunk?

Az amerikai GPS-hez hasonló orosz műholdas helymeghatározó rendszer, a Glonass szolgáltatása segítségével navigál ezután egy svéd cég. Ezzel az oroszok is megvetették a lábukat az eddig az amerikaiak által uralt polgári navigáció piacán. De hol marad a régóta ígért európai Galileo?

Szemes szarvas

Az emlősök között szinte egyedülálló módon a rénszarvasok képesek az elektromágneses sugárzás ibolyántúli (ultraibolya, UV) tartományában is látni. A University College London kutatóinak felfedezése előtt csak néhány rágcsálóról és denevérről tudták, hogy a szemük ideghártyájában, a retinában sorakozó érzékelő idegsejtek (receptorok) a látható fénynél rövidebb hullámhosszú sugárzást is képesek érzékelni. Ezzel szemben a madarak, hüllők és rovarok között általános képesség az UV-tartományban való látás. A kutatók szerint ez a képesség – amelyet valószínűleg egykoron sok emlős birtokolt, de többségük elveszítette az evolúció során, és a rénszarvas is utólag szerezhette vissza – közvetlenül segíti túlélésüket északi élőhelyükön, olvasható a New Scientistben.

Kitárulkozás

Az amerikai szenátus illetékes bizottsága elé idézték a mobilkommunikációban érdekelt legnagyobb vállalatokat. Egymás után derült ki róluk ugyanis, hogy szinte mindegyikük rögzítette a felhasználók korábbi tartózkodási helyét telefonjuk GPS-csipjeinek adatai alapján, az emberek tudta nélkül. De lehet-e a személyes adatok jogosulatlan kezelése nélkül versenyképes szolgáltatást nyújtani az interneten?

Megkopott csodafegyver

Egyelőre nincs legyőzője az Escherichia coli baktériumnak, amely hasmenésjárványt okoz Németországban. Úgy tűnik, vesztésre állunk az egyre rezisztensebb szuperbaktériumok és az antibiotikumok között zajló harcban. Vagy mégsem?

Az innováció a 21. század tőkéje

A szabadalmak reményt adnak a következő gazdasági válságok elkerülésére – mondja David Kappos, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának szellemi tulajdonért felelős államtitkára és az amerikai szabadalmi és védjegyoltalmi hivatalának igazgatója. A világszerte elismert szakember a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett budapesti nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott lapunknak.

Gyógyítás gyógyulófélben

Valószínűleg nem az egészségügy diadalmeneteként kerülnek majd be az utóbbi évek az amerikai történelemkönyvekbe. A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően sok orvoslásra költött pénz ellenére az átlag amerikaiak egészségi állapota egyáltalán nem jobb más nemzetbeliekénél. Sőt a járványos elhízás következményeképpen kialakuló többféle kór, például a cukorbetegség gyakorisága meglehetősen gyászos képet mutat. Az oltásellenes körök aktívabbak, mint valaha. Eközben pedig végeláthatatlan politikai viták zajlanak a társadalombiztosítás rendszerének átalakításáról. Pedig az új orvosi felfedezések hatására az utóbbi évtizedben sok tekintetben javult az amerikai egészségügy hatékonysága. A tudományos eredmények immár kimutathatóan több ezer ember életét mentették meg, számol be a New Scientist az amerikai betegség-ellenőrzési és -megelőzési központ összesítéséről.

A légy és a kerékpár

Neumann János egyike azon kevés magyar tudósnak, akiket külföldön hasonló elismerés övez, mint hazánkban. Talán nem mindenki fogadja el azt a közkeletű magyar vélekedést, miszerint a matematikus a számítógép atyja, de az biztos, hogy alapvető hatást gyakorolt a komputerek születésére és korai fejlődésükre. Zsenije korántsem volt előzmények nélküli családjában, derül ki a Közlekedési Múzeum Neumann fiatalkoráról szóló kiállításán.

Onedin utódai

Régi álma az embernek, hogy önműködő közlekedési eszközök szolgálják kényelmét. A tudományos-fantasztikus filmek kedvelt motívuma a teljes egészében számítógép vezérelte autó, amely lehetőség szerint még kedélyesen el is beszélget tulajdonosával, miközben az gyönyörködik az elsuhanó tájban. A valóság mindeddig nem igazolta a robotok navigálta utazásról szőtt álmokat. Eddig csak olyan területeken tudtak szolgálatba állítani automatikus közlekedési eszközöket (metró, felderítő robotrepülőgép), ahol nincs szükség hirtelen felmerülő, váratlan helyzetek kezelésére, vagy egyáltalán nem kell kormányozni. Az önvezérlő autók, bár sok cég, egyetem igyekszik fejleszteni őket, önmaguk paródiái.

Mi van a tányéron

Made in EU, tehát készült az EU-ban – áll számos termék csomagolásán, a vásárlók pedig jogosan bosszankodnak. E közlés ugyanis nem tájékoztat az áru valódi származási helyéről, pontosabban azt tudhatjuk belőle, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamának valamelyikében készítették. Bár az unió valóban egyfajta gazdasági egységet alkot, korántsem mindegy, hogy a terméket Németországban vagy Bulgáriában, Nagy-Britanniában vagy Romániában gyártották. Az Európai Parlament illetékes bizottsága most az élelmiszerek címkéin kötelezően szerepeltetendő információk körének bővítésével igyekszik nehezebbé tenni a vásárlók megtévesztését. Egyúttal kötelező lesz az egészségtelen összetevőket jobban hangsúlyozni a feliratokon.

Visszértől a csillagokig

Sokan sokféleképpen próbálták összefoglalni a tudományok aktuális állását a francia Enciklopédia első kötetének 1751-es megjelenése óta. Mára jócskán átalakult az enciklopédiák funkciója, változtak a velük szemben támasztott követelmények. Denis Diderot-t és szerkesztőtársait még azzal kecsegtethette a felvilágosodás idejének optimista tudományfelfogása – és az összehasonlíthatatlanul kevesebb tudás a világról –, hogy valóban összefoglalhatják az emberiség ismereteit egy sokkötetes műben.

Elektroangyal

A világ a feje tetejére állt: a Rolls-Royce tisztán elektromos autót gyárt. Ezzel szakít a benzinfaló, többtonnás luxusautóról egy évszázad alatt kialakult képpel. A lépés talán nem teljesen váratlan, hiszen manapság minden az elektromos autókról szól. Érzékelve a korszellem változását, az angol autógyártás egykori büszkesége, amely ma már a német BMW leányvállalata, az idei genfi autókiállításon mutatta be a 102 EX típusjelzésű, elektromotorok által hajtott modellt.

Kalózlobogó alatt

Néhány jog fenntartva, olvasható Bodó Balázs közgazdásznak, a Műegyetem tanárának most megjelent A szerzői jog kalózai című könyvében, a szokásos „minden jog fenntartva” közlés helyén. A szerző szokatlanul megértő a szerzői jogokkal visszaélők iránt, de kérdés, hogy az általa képviselt gondolkodásmód nem okozza-e a kulturális termelés lassú hanyatlását.

Junoszty-tekercs

Szentkirályszabadja az utóbbi időben a repülőtér miatt került be a hírekbe. A reptér bezárásával azonban olyan magas lett a fű, hogy az ott lakó ürgék kénytelenek voltak új élőhely után nézni. Ám a falutól nyugatra eső, mostani területük egy részén sem maradhatnak, hiszen ott utat fognak építeni. Egy csapat biológus a megmentésükön dolgozik.

Mi az a pi?

A matematikusok remek megoldásokat találnak azokra a problémákra, amelyek nélkülük nem is léteznének – hangzik a gyakran idézett bonmot. Legyen az embernek bármilyen megalapozott a természettudományos műveltsége, nem tudja megállni, hogy ennek hallatán magában kicsit el ne mosolyodjon. Pedig a matematika korántsem önmagáért való művészet, amit a természettudományok többi ágának létezése is bizonyít. A reáliákat ugyanis sorba rendezhetjük aszerint, hogy mely más tudományágak ismerete szükséges megértésükhöz. Ebben a sorban pedig a matematika lesz az első helyen. Rá épül a fizika, a fizikai törvények irányítják a kémiai folyamatokat, kölcsönhatásokat, ezek pedig mozgatják a biológiai rendszereket.

Szendvicshatás

Az elhízás járványos méreteket öltött szerte a világon, amiért sokan a gyorséttermek térnyerését hibáztatják. A túlsúly elleni felvilágosítás hatékonysága megkérdőjelezhető, vannak, akik szerint az embereket csak a zsebüknél fogva lehet az egészséges táplálék felé terelni. Nem világos azonban az indítványozott „hamburgeradó” által megcélzott élelmiszerek köre.

Jódéhség

Ma sem egyértelműek a huszonöt évvel ezelőtt történt csernobili atomerőmű-baleset egészségügyi következményei, az azonban biztos, hogy a helyiek körében több lett a pajzsmirigyrákos. Amint Fukusima bizonyítja, a tragédia bármikor megismétlődhet. A betegek érdekében létfontosságú a már ismertté vált esetek tudományos vizsgálata.

Napelemes házszámtábla

A csillebérci hegyoldalban álló takaros ház nem különösebben nagy, de a telken több helyütt felállított meteorológiai mérőműszerek és a háztetőre szerelt napkollektorok messziről mutatják: nem átlagos épületről van szó. Az építményt a legmodernebb, megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiával zsúfolták tele, így felér egy környezettudatos tanösvénnyel.

Rer, a rejtélyes hölgy

A Szépművészeti Múzeumban őrzött múmiák belső felépítése mindeddig titok volt az egyiptológusok előtt.
Most azonban CT-vel vizsgálják a testeket, amit a modern orvosi diagnosztika többi vívmánya követ. A térhatású röntgenfelvételek a tudományos érdeklődés mellett a látványosságra vevő közönség igényeit is kiszolgálhatják.

Látó ujjbegy

Az emberi agy működése önmagában is csodálatos. Bár építőegységei, az idegsejtek viselkedéséről, a rajtuk keresztülhaladó információ továbbításának elektromos alapjairól sokat tudunk, ezek önmagukban nem magyarázzák a teljes agy képességeit. Nem értjük egészében a gondolkodás élettani hátterét. Ennél már csak az csodálatosabb, amikor az agy betegség vagy baleset következtében megsérül, és rögtön hozzákezd a kiesett funkciók visszaszerzéséhez. Az idegsejtek csoportjai addig soha nem látott feladatot kapnak: olyan agyrészekkel kerülnek villámgyorsan idegi kapcsolatba, amelyekhez közük sem volt.

Elviselt magány

A West-Balkán szórakozóhelyen történt tragédia után természetes módon több szó esett arról, mivel töltik napjaikat az iskoláskorú fiatalok. Eljutnak-e reggel az iskolába, figyelnek-e az órákon, mit kezdenek a délutáni, esti szabad idejükkel. E kérdés azonban korántsem csak akkor fontos, amikor a szülőknek arról kell dönteniük, hogy elengedik-e gyereküket ismeretlen szórakozóhelyre. Az általános iskola felső tagozata és a gimnázium évei alapvetően meghatározzák a felnövő gyerekek felnőttkori sikerességét.

A sündisznó tüsléi

A japán földrengés és szökőár után a fukusimai atomerőműben kialakult krízishelyzet miatt megint előtérbe került a megújuló energiaforrásokra való áttérés kérdése. Népszerű összeesküvés-elméletek szerint a nagy olajcégek páncélszekrényében már ott lapul a jövő technológiájának dokumentációja. Ha ez így lenne, akkor a páncéltermek legmélyén az a dosszié heverhet, amelyben a következő kérdésre kapunk választ: miképp tárolhatjuk hatékonyan a megtermelt energiát?

Feliratos póló

A Japánt sújtó földrengés és szökőár nem csak azokra hat, akik a katasztrófa helyszínén élnek. Az elpusztított városokról szóló híreket mindenkinek fel kell dolgoznia magában, és ebben a személyes beszélgetések segíthetnek a legtöbbet, mondja Pék Győző pszichológus. A Debreceni Egyetem tanára a tavalyi vörösiszap-katasztrófa pszichikus hatásait vizsgálta nemrégiben.

Misztikus medveálom

Két dolog biztosan eszébe jut mindenkinek a medvékről. A közhiedelem szerint szeretik a mézet, és téli álmot alusznak. A mézet valóban szeretik (bár nem ez a fő táplálékuk), a téli álom azonban fogasabb kérdés. Valóban nyugalomban pihennek, míg elmúlnak a legzordabb hónapok, tudományos értelemben mégsem alszanak igazi téli álmot, ellentétben például az ürgékkel és más, föld alatt megbújó emlősökkel. Amint a téli álom szaknyelvi megfelelőjéből, a hibernációból sejthető, ez a viselkedés együtt jár a testhőmérséklet drasztikus csökkenésével, az életfolyamatok pedig eközben alig-alig pislákolnak. Ez a titka annak, hogy energiatartalékaik kitartanak tavaszig. A medvék azonban nem hűlnek ki ennyire, így feltehetően más mechanizmussal spórolnak energiát. A fairbanksi Alaszkai Egyetem kutatói most néhány elcsatangolt fekete medvét laboratóriumban teleltettek, és végig vizsgálták életfolyamataikat.

Démonűzők

Bár 1685-ben és 1816-ban is találtak régészeti feltárásokon lékelt koponyákat, a XIX. század közepéig nem ismerték föl, hogy ezek a történelem előtti korokban tömegesen végzett orvosi beavatkozás, a trepanáció nyomait őrzik. Annak ellenére sem gondoltak gyógyító célú műveletre, hogy a történelem során mindvégig, még napjainkban is előfordul, hogy lyukat vágnak a koponyán, gyakran nyilvánvaló orvosi ok nélkül.

Pilleszárnyak

Vlagyimir Nabokovot talán a Lolita szerzőjeként ismerik a legtöbben, az írás mellett azonban volt egy másik, legalább olyan nagy szenvedélye: a pillangók. Amatőr lepkegyűjtőként számos fajt írt le, és elméleteket is felállított e rovarok törzsfejlődéséről. Egyik elmélete hatvanöt év múltán most igazolódott.

Digitális kikelet

Az IBM szuperszámítógépe, a Watson a napokban a legnagyobb bajnokokat is legyőzte egy tévévetélkedőben. Ehhez helyesen kellett értelmeznie és megválaszolnia a csavarosan, esetenként ironikusan megfogalmazott kérdéseket. Nevezhető ezek alapján intelligensnek a gép?

Pufók babák

A Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány minden évben fiatal tudósoknak ítélt Talentum Díját idén harmadmagával Fekete Andrea orvos kapta a cukorbetegség és szövődményeinek kutatásáért. Bár fiatal kora ellenére már számos külföldi egyetemen megfordult vendég előadóként, ő kitart a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája mellett.

Amikor a díler is gratulál

Egy kísérlet eredményei azt mutatják: a kábítószer-, illetve bombakereső kutyák többször jeleznek találatot – tévesen –, ha gazdájuk elvárásai szerint ott robbanóanyagnak vagy drognak kell lennie. Így hát nem csak az orruk után mennek munka közben?

Ebreneszánsz

Amikor 1994-ben elkezdődött a kutyák viselkedésének kutatása az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológia tanszékén Csányi Vilmos vezetésével, alig végeztek hasonló vizsgálatokat a világon. Akkor az volt az általános vélemény, hogy a kutya magatartása a háziasítás során annyira „mesterségessé” vált, eltorzult, hogy nincs értelme foglalkozni vele. A közvélekedés azóta sokat változott, ma már számos helyen vizsgálják a kutyák viselkedését, az ELTE kutatói azonban továbbra is vezető szerepet játszanak ebben.

Leányelemek

A múlt század ötvenes-hatvanas éveiben Magyarországon rengeteg olyan ház épült, amelynek szigetelésébe kohó- vagy szénsalakot töltöttek. A vasgyártás és az áramtermelés után visszamaradt porózus anyag olcsó volt, de benne sok mérgező, esetleg radioaktív elem dúsulhatott fel. Azóta kérdés, hogy megbetegíthetik-e ezek a házban lakókat. A vörösiszap-tragédia irányította a figyelmet újra az építkezéseknél felhasznált salak esetleges egészségkárosító voltára.

Viszketeg biomechanika

A bolhák hatalmas ugrásaikról – és vakarózásra ingerlő szokásaikról – híresek. A laikusok és a biológusok évszázadok óta csodálkoznak, hogy ez az apró rovar hogyan képes kis termetéhez képest ilyen nagyokat szökellni. Azt már eddig is tudták a kutatók, hogy a bolhák – sok más rovarhoz hasonlóan – az ugráshoz szükséges erőt a rezilin nevű fehérjében „tárolják”, de hogy ízelt lábuk mely részével rugaszkodnak el, mindeddig ismeretlen volt. Nos, a rejtély megoldódott. A Cambridge-i Egyetem biomechanikusai (azok a kutatók, akik az élőlények mozgását tanulmányozzák) alapos kísérleteket végeztek ezeken a vérszívó állatkákon. Nagy sebességű kamerával rögzítették elrugaszkodásukat, de még számítógéppel is modellezték az elugrás mechanizmusát.

Megrajzolt sors

Tudnunk kell bevallani, ha nem tudunk valamit – mondja a kutatótól megkívánt szerénységről Falus András immunológus, akadémikus. A Semmelweis Egyetem professzora a genetikai örökség és a környezeti hatások ma már egyre jobban ismert kölcsönhatásáról adott elő a minap a Mindentudás Egyetemén.

A határon túl

Egyes kommentárok először éhséglázadásként értékelték az Észak-Afrikában kirobbant tiltakozásokat. Időközben már látható, ez csak a tüntetések egyik mozgatórugója, a szabadság iránti vágy sokkal meghatározóbb. Mindez azonban nem feledteti: világszerte csillapíthatatlannak tűnő társadalmi feszültségeket keltenek az elszabaduló élelmiszerárak.

Felturbózott térképek

Ausztráliát több természeti katasztrófa sújtotta az utóbbi hónapokban. Hatalmas területeket árasztott el a víz, majd erdőtüzek alakultak ki. A hagyományos térképészet és a számítástechnika összekapcsolásából született térinformatika megkönnyíti a mentési és a helyreállítási feladatokat.

Olvadó tégely

Orosz sarkkutatók hosszú évekig tartó fúrás után az Antarktisz legnagyobb tava, a Vosztok-tó közvetlen közelébe jutottak, és várakozásuk szerint néhány héten belül mintát tudnak venni a vizéből. Minthogy az Antarktisz egyik országnak sem felségterülete, egy nemzetközi bizottságnak kell engedélyeznie minden olyan tevékenységet a déli földrészen, amely valamilyen módon megváltoztathatja az Antarktisz jelenlegi állapotát. És ez a vállalkozás ilyen. A tó folyékony vize évmilliók óta el van zárva a légkörtől, így a legérintetlenebb állóvíznek tekinthető a földön. Jelenleg elképzelni sem lehet, hogy milyen élőlényeket találnak majd benne, de fennáll a veszélye, hogy a jég és a víz határa áttörésének pillanatában helyrehozhatatlanul beszennyezik a vizet.

Flipperreneszánsz

Míg a nyolcvanas években mint a modern magyar ipar zászlóshajójára tekintettek a számítógépes játékokat gyártó Novotrade vállalatra, ma már a hazai fejlesztők inkább a nagy külföldi cégek megrendeléseit teljesítik. A sikerjátékok piacán ma már több pénz mozog, mint a hollywoodi sikerfilmekén. Hogyan részesülnek a magyar fejlesztők ebből a tortából?

Fulladás

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt az ipari forradalom kezdete óta jelentősen nőtt a légkör üvegházhatást okozó szén-dioxid-tartalma. Ezt már szinte mindenki tudja, de abba kevesen gondolnak bele, hogy ezzel párhuzamosan csökkennie kellene az oxigén szintjének. Csökkent-e valójában, és kell-e aggódnunk emiatt?

Megtört szinkron

A West-Balkán szórakozóhelyen történt tragédia idején a tömeg akkorára duzzadt, hogy ép ésszel elképzelhetetlen, hogy ott az emberek szórakozni tudtak. Mégis mindenki oda próbált bejutni, a szervezők pedig reklámfogásként használták ki a tömegnyomort. Miért vonzódunk ennyire az ismeretlen sokaság közelségéhez?

Átlógó tájak

Először 1990-ben jelent meg a Magyarország kistájainak katasztere. Annak előtte soha nem adtak ki ilyen átfogó kötetet hazánk tájegységeiről. Az első kiadás ötlete a nyolcvanas évek elején született meg, és a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének (MTA FKI) akkori igazgatójától, Pécsi Mártontól származott. Ekkor osztották föl Magyarországot kétszázharminc kistájra, pusztán a természeti környezet jellegzetességei alapján.

Fényfüggöny

Bill Gates jótékonysági alapítványa egymillió dollárral támogatja egy magyar asztrofizikus kutatását. A hír első hallásra legalábbis furcsa, hiszen az asztrofizika nem az a tudományterület, amely azonnal jobbá teszi az emberek életét. Márka Szabolcs azonban rájött, hogy ismeretei a malária elleni harcban is hasznosulhatnak.

Űrsüti

A hatvanas évekhez illően hatalmas műszempillákat és rövidke ruhát viselő Grace Laird fotómodell, bár a felvételen kötelességtudóan mosolyog, mégsem lehetett teljesen nyugodt. Larry Blair, az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak dolgozó egyik kutatóközpont mérnöke ugyanis éppen a tenyerén tartott pénzérmét olvasztgatta lánghegesztővel. A hölgy alig fél centiméter vastag kesztyűt viselt, amelyet az Apollo-küldetések során használt hőszigetelő anyagból készítettek. A demonstráció sikeresen zárult, ahogy az űrhajók hőszigetelése is kitartott, és ellenállt a földi atmoszférába való belépéskor tapasztalható akár 2760 Celsius-fokos, perzselő hőségnek.

Rejtélyes delej

Szinte mindig orvosi csodaszereket láttak az emberek az új felfedezésekben. Nem volt ez másképp a mágnesességgel sem. Mindmáig kaphatók mágneses karkötők, gyűrűk, amelyeknek gyógyhatást tulajdonítanak a forgalmazók. A hűtőszekrény ajtajára valóban hatnak a mágnesek, de a betegségeket is gyógyítják?

Szelíd dühöngő

Az esküvői meghívónkat otthon készítettük. Könynyen ment a dolog, csak az idézet kérdésében alakult ki némi vita. Én a „Csak a Puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot” mellett voltam, de alulmaradtam. Végül Ingmar Bergman mellett döntöttünk, a többiek szerint ugyanis a Kincs, ami nincs című film nem volt elég fennkölt ilyen jeles alkalomra. Lehet, de ennél jobban semmi nem fejezte volna ki fiatalkorunk meghatározó közös élményét – a Bud Spencer–Terence Hill-jelenséget.

Hely az arénában

Vizsga előtti este már ne tanuljunk, inkább aludjuk ki magunkat – hangzik a jó tanács, amelyet szinte egyik egyetemista sem tart be. Pedig lehet benne valami, hiszen a világ egyik vezető magyar agykutatója szerint az alvás elengedhetetlen az új ismeretek rögzüléséhez. Ebben pedig az agy csikóhalra emlékeztető része játssza a főszerepet.

Űrlopakodó

Pár hete egy kaliforniai repülőtéren landolt az amerikai hadsereg titkos, robotvezérlésű, keringő tesztjárműnek keresztelt űrrepülőgépe, ismertebb nevén az X–37B. A projektet eredetileg a polgári űrkutatási hivatal, a NASA kezdte a múlt század kilencvenes éveiben, de később, részben a NASA pénzügyi nehézségei, részben a vállalkozásban rejlő katonai lehetőségek miatt, a hadsereg folytatta. Ez volt az első olyan amerikai űrrepülés, amelyben egy önműködő űreszköz robotpilóta segítségével rendben visszatért a földre.

Összeomló jégtenger

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. június 13-i számában
Mintha az utóbbi hónapokban elsikkadtak volna az éghajlatváltozásról és a globális felmelegedésről szóló hírek. Sajnos azonban szó sincs arról, hogy a folyamat leállt volna, esetleg kiderült, hogy nincs itt semmi baj, kérem szépen, a vészmadárkodó tudósok csak rosszul olvasták le az adatokat számítógépük képernyőjéről.
Az átlaghőmérséklet emelkedése továbbra is a sarki jégsapkák olvadásán érhető tetten leginkább, pusztulásuk mikéntje azonban továbbra sem teljesen ismert a kutatók előtt.

Számoló medvebocsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. június 13-i számában
Talán a matematikát utasítják el a diákok a legnagyobb arányban a tantárgyak közül. E negatív hozzáállás hátterében a tantárgy nehézsége, a korai kudarcélmények ugyanúgy meghúzódhatnak, mint az absztrakt feladatok látszólagos értelmetlensége, a mindennapokhoz fűződő kapcsolatának hiánya. Mindezen próbál változtatni a Medve szabadtéri matekverseny.

Folytatódik a felmelegedés

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. június 11-i számában
Az utóbbi évtizedben - dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének - furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a  klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

A tábornok koponyája

Görgey Artúr alakja – nem kis részben Kossuth vidini levelének és a múlt század ötvenes évei történelemtanításának hatására – még ma is megosztja az embereket. Sokan árulónak tartják. Pedig 1849 júliusában életveszélyes sebbel a fején a szabadságharc egyik legbátrabb hadműveletét vezette, derül ki a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum most nyílt kiállításán.

Cukoréhség

Bár modern életünk alig hasonlít vadászó-gyűjtögető őseink életmódjához, vonzalmaink alig változtak azóta. E vágyak sokszor annyira felerősödnek, hogy funkciójukat vesztve ma már kifejezetten károsak, mondja Miklósi Ádám etológus. Részben e preferenciák okolhatók az elhízásért, a cukorbetegségért, de a prostitúcióért is. E „megszaladási” jelenségekről szól Miklósi most megjelenő Fékevesztett evolúció című, Csányi Vilmossal együtt szerkesztett könyve.

Sanders ezredes arca

Mára hétköznapivá vált, hogy ha a világ másik végére készülünk nyaralni, megnézhetjük az ígéretesnek tűnő szálloda környékét az interneten, így nem kell vevőcsalogató reklámképekre hagyatkoznunk. Az utcai panorámaképeket nyújtó alkalmazás sok esetben hasznos, de rengeteg az adatvédelmi buktatója. Megéri nekünk mindez?

Túra Liverpoolban

Szerdán volt John Lennon halálának harmincadik évfordulója. 1980. december 8-án, alig három héttel azt követően, hogy öt év hallgatás után Double Fantasy című albumával visszatért a zenei világba, este 11 óra előtt tíz perccel Mark David Chapman négyszer hátba lőtte New York-i otthona, a Dakota Ház előtt. Azonnal meghalt. Pár órával korábban Lennon dedikálta Chapmannek a Double Fantasy egy példányát. A holttestet elhamvasztották, a hamvakat a Central parkban szórták szét. „Johnnak nem lesz temetése. Ő az egész emberiséget szerette, és imádkozott mindenkiért. Kérem, tegyék ugyanezt érte” – írta Yoko Ono másnapi közleményében. A gyilkos azóta börtönben van, miután sokadszorra is elutasították feltételes szabadlábra helyezési kérvényét.

Tobzódó tobzoskák

Vadállatok testrészeit és vadon élő növények kivonatait hasznosítja betegségek gyógyítására a délkelet-ázsiai hagyományos orvoslás. Minthogy a túlzott, rablásnak is beillő vadászat és az élőhelyek zsugorodása miatt a gyógyszerek alapanyagául szolgáló állatok száma végletesen lecsökkent, védettnek nyilvánították őket szerte a világon. Mindez azonban egyáltalán nem csökkentette a keresletet, hatalmas piaci lehetőségek nyíltak hát a csempészek előtt, akik a törvény tiltása ellenére is forgalmazzák a kihalófélben lévő állatokból készült porokat, főzeteket. Sok kínai, maláj, indonéz ember, mit sem törődve környezete rombolásával, csak a megszokott szerekben bízik, pedig ezek hatása a legtöbb esetben legalábbis bizonyítatlan. A csempészet a föld egyik legaranyosabb állata, a tobzoska létét veszélyezteti leginkább.

Lauránia forradalma

Winston Churchill minden bizonnyal egyike a XX. század legnagyobb hatású államférfiainak. Hosszú élete során számos háborúban megfordult, és ötven éven keresztül töltötte be a legkülönfélébb miniszteri rangú hivatalokat az egymást váltó brit kormányokban a gyarmatügytől az admiralitáson keresztül a belügyig. Churchill emellett igen termékeny író is volt. Bár híján volt történészi képzettségnek, ontotta magából a közelmúlt háborúit, politikai jelenségeit dokumentáló munkákat. Irodalmi Nobel-díjat is kapott 1953-ban „a mesteri történelmi és életrajzi leírásaiért és az emelkedett emberi értékeket védelmező briliáns szónoklataiért”.

Nanofoci

Huszonöt éve fedezték föl a fullerént, a szén harmadik határozott szerkezettel rendelkező módosulatát. Az apró futball-labdát idéző molekulák egy egész tudományterület, a nanotechnológia alapjául szolgáltak, és addig soha nem látott tulajdonságú anyagok, például a grafén létrejöttét tették lehetővé.

Étibogár

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete rovarok fogyasztására biztatja az embereket, mondván, az ízeltlábúak rendkívüli tápanyagforrást jelentenek, és évezredek óta eszik őket a világ számos táján. A trópusokon valóban hatalmas, fehérjétől, zsírtól duzzadó hernyókat, bogarakat találni, de vajon a Magyarországon élő rovarok is helyettesíthetnék a kolbászt és a rántott húst?

Csimpánzsors

Az afrikai emberek sorsa elválaszthatatlan a környezetükben élő veszélyeztetett állatokétól, ezért csak akkor segíthetünk az egyiken, ha közben a másikat is jobbá tesszük, vallja Jane Goodall főemlőskutató, környezetvédelmi aktivista, aki Pécsett tartott előadást az elmúlt ötven évben végzett kutatásairól és az azóta harmadára-negyedére fogyatkozott csimpánzok védelméről.

Végtelen partvonal

A minap elhunyt Benoit Mandelbrot matematikus, a fraktálgeometria atyja. Sokak szerint a legnagyobb hatású tudósa volt a közelmúltnak, aki nem kapott Nobel-díjat. Bár nincs matematikai Nobel-díj, kutatásai a természeti és társadalmi jelenségek szinte minden területét érintették, így akár több kategóriában is díjazhatták volna.

Zuhanás

Kilencven évvel ezelőtt, 1920. november 7-én Kovács Endre repülő főhadnagy hajtotta végre az első magyarországi ejtőernyős ugrást a rákosmezei repülőnapon. Ő volt az egy évvel korábban Szegeden alapított ejtőernyős-iskola legbátrabb ejtőernyőse. Annak dacára ugrott ki a repülőből újabb és újabb magyar rekordokat hajszolva, hogy abban az időben a hatóságok még életveszélyesnek tartották az ejtőernyőzést. A közönség azonban annyira rajongott a több ezer méteres magasságban szálló repülőgépekből biztonságban földre ereszkedő ernyők látványáért, hogy csakhamar engedélyezték a bemutatókat. A vakmerő emberek halálát úgy próbálták elkerülni, hogy az emberek kiugrását nem, csak a holt terhek kidobását hagyták jóvá. Persze ez sem szegte kedvét az adrenalinfüggő zuhanni vágyóknak.

Vízcseppek a krokodil fogán

Míg húsz évvel ezelőtt hetente egy-két természetfilmet láthattak a tévénézők szombat délutánonként, addig manapság legalább tíz olyan csatorna működik, amelyek éjjel-nappal dokumentumfilmeket sugároznak. Teszik ezt annak ellenére, hogy az emberek látszólag a silány szappanoperákat és a minősíthetetlen valóságshow-kat keresik. Megéri ez nekik?

Sarokpont

Moszkvában tudományos tanácskozást tartottak a minap az Északi-sark ökológiai és gazdasági szerepéről. Egy rutinjellegű kutatói konferencia talán nem kerülne be a hírekbe, de a nemzetközi északi-sarki fórum inkább volt politikai erődemonstráció. Az északi országok ugyanis lassan egy évtizede igyekeznek geológiai adatokkal bizonyítani, hogy az Északi-sark térsége az ő felségterületük.

Színes frakkok

Ősi pingvincsontvázat találtak perui kutatók a dél-amerikai ország Ica tartományában, a Csendes-óceán partján álló egyik sziklafalban. Az Inkayacu paracasensis névvel illetett új faj (az inkayacu szó helyi kecsua nyelven a vizek királyát jelenti) szinte teljes csontvázát megtalálták, de ami igazán szenzációssá teszi a leletet, hogy most először találtak fosszilizálódott tollakat is. A tollak olyan jól megőrződtek a sziklába ágyazva, hogy felfedezhetők bennük a pingvin tollazatának színeit adó anyagok. A csontvázat meglelő perui diák, Ali Altamirano és az expedíciót vezető paleontológus, Julia Clarke, a Texasi Egyetem munkatársa meglepetésére a színanyagok alapján az Inkayacu színesebb volt a pingvineknél megszokott elegáns fekete-fehérnél. Tollai között voltak szürkék és bordók is.

Csoportos megbízás

Sokan nem sorolják a pszichoterápiát a bizonyított hatású gyógyító eljárások közé, minthogy hatásmechanizmusa kevéssé ismert. Mégis lehet benne valami, mert a pszichoterápiával kezelt páciensek későbbi kórtörténetét követő hosszú távú vizsgálatok általában javulást mutatnak ki állapotukban. Bár a terapeuták ádáz csatákat képesek vívni arról, hogy a pszichoterápia mely fajtája alkalmas az egyes betegségek kezelésére, valószínűleg ennél sokkal fontosabb, hogy a megfelelő személyiségjegyekkel rendelkező terapeuta higgyen a terápia sikerében, és szoros kötelék alakuljon ki közte, valamint páciense között.

A tücsök hőmérője

Nagyon fontos a tudományban a humor, hiszen addig ismeretlen kapcsolatot tárhat fel két látszólag távoli dolog között, véli Beck Mihály vegyész akadémikus, akinek most jelent meg kötete Humor a tudományban címmel. A tudományos anekdotákból az tűnik ki, hogy egy kutató nagyságát talán az jellemzi legjobban, mennyire tud nevetni saját gyengeségein.

Mint a kártyavár

Megtörténhet, hogy a gátak alatti talaj összetétele miatt következett be az Ajka menti timföldgyár vörösiszap-tározójának katasztrófája. A talaj alkalmatlanságát már egy huszonöt évvel ezelőtt befejeződött átfogó környezetvizsgálat is megállapította, de a jelek szerint a szerzőgárdán kívül mindeddig senki nem vett róla tudomást.

Zagyfeltárás

Sokan talán csak az utóbbi napokban hallottak először a vörösiszapról, pedig e mérgező hulladék százhúsz éve az alumíniumgyártás legsúlyosabb tehertétele. Írásunk a világszerte köbkilométeres léptékben keletkező mérgező sár kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdéseket igyekszik megválaszolni.

Ütött az atomóra

Einstein relativitáselmélete szerint az idő nem mindig múlik ugyanolyan gyorsan. A Föld középpontjától nagyobb távolságra, tehát köznapi értelemben magasabban gyorsabban röpülnek az évek, mert ott gyengébb gravitációs erő hat. Ha pedig nagyobb sebességgel haladó járműben ülünk, lassabban öregszünk. Ez az úgynevezett idődilatáció természetesen olyan minimális, hogy csak atomórával érzékelhető. 1971-ben céziumatomokkal működő órákat helyeztek el repülőgépek fedélzetén, amelyek megkerülték a Földet. Az általuk mért idő néhány pikoszekundummal (a másodperc egybilliomod része) tért el a lentitől. Az amerikai mérés- és szabványügyi hivatal (NIST) kutatói most olyan pontos atomórákat építettek, amelyek a magasság és a sebesség időtorzító hatását a mindennapi környezetben is ki tudják mutatni.

Dróton rángatva

A napokban mutattak be egy új, magyar mérnökök által fejlesztett biciklit, amelyen nem lánc és fogaskerék segítségével, hanem kötelek útján, a jojóhoz hasonló elvet követve forgatja meg a kerékpáros a hátsó kereket. De sikeres lehet ez a találmány, miközben az elmúlt száz évben a lánchajtás oly sok kihívója bukott meg csúfosan?

Remetei só

Hat év ásványtani terepmunka eredményeként született meg a Székelyföld ásványtana című angol nyelvű kötet. A könyv szakmai tartalma a szerkesztők, Szakáll Sándor és Kristály Ferenc, a Miskolci Egyetem munkatársai mellett tizenhét minerológus és geológus kutatásai alapján vált teljessé. Több mint felük a Székelyföldön él, vagy onnan származott el. A kutatás évei alatt a szerzők a Székelyföld valamennyi említésre méltó ásványlelőhelyét felkeresték, és mintákat gyűjtöttek a kőzetekből. A gyűjtött ásványokat és a múzeumi ásványtárakban őrzött darabokat aztán a Miskolci Egyetemen elemezték.

A grófnő pora

A tudománytörténet, sőt a kultúrtörténet egyik legnépszerűbb területe az orvoslás históriája. Ennek oka talán az emberek vonzalma a viszolygás iránt. Bár tartunk a betegségektől, különösen, ha annak látható jelei vannak, mégis érdeklődünk irántuk. Szemünket eltakarjuk a kezünkkel, ha a középkori pestisjárványokról, ércsapolásról van szó a televízióban, de ujjaink között azért ki-kilesünk a képernyőre. A régi korok ma már barbárnak tűnő gyógyítási módszerei és eszközei láttán érzékelhetjük talán a legszembetűnőbb módon a tudomány utóbbi kétszáz évben végbement fejlődését.

Pandaporonty

Múlt pénteken újabb óriáspanda-kölyök született a Kína Szecsuan tartományában lévő pandakutató központban. Az anyja Amerikában született, és ivarérett korában került vissza a faj szülőhazájába, hogy részt vegyen az egyre sikeresebb szaporítóprogramban. Az óriáspandák a föld legveszélyeztetettebb állatfajai között vannak. Ennek fő oka élőhelyük folyamatos szűkülése, de a faj élettani jellegzetességei sem segítik a túlélésüket. Rendkívül válogatósak, alig néhány növényfajt hajlandóak megenni, és nem érdeklődnek különösebben a szaporodás természetes módja iránt. Az alacsony természetes szaporulat miatt a faj megmentésére csak mesterséges tenyésztéssel van esély.

A tű foka

Az embereket tájékoztatni kell az áltudományos gyógyító módszerek veszélyeiről, mondja Simon Singh angol író, aki ezért évekig tartó, vagyonokat felemésztő pereskedést is vállalt. A csontkovácsok
– tudományos bizonyítékok híján – jó hírnevük megsértése miatt citálták bíróság elé. Singhgel a Budapesten rendezett európai szkeptikuskongresszuson tartott előadása után beszélgettünk.

Fénypor

Az Európai Unióban, ahogy a világ számos más táján, fokozatosan betiltják a nagy teljesítményű hagyományos villanykörtéket, az energiatakarékosabbnak mondott fénycsöveket és LED-lámpákat favorizálják. A tilalom jogosságát firtatva szakember segítségével megvizsgáltuk számos égő fényerejét, színét és fogyasztását.

Dől a fa

Az Európai Unió brüsszeli központjában kezdtek figyelemfelhívó kampányba lengyel környezetvédők Európa utolsó őserdejének megmentése érdekében. A bialowiezai erdő hatalmas fenyőfák és tölgyek alkotta rengetege a történelem előtti korok óta áll Európa ember előtti növényzetének utolsó emlékeként. Bár egykoron hatalmas erdőség borította be szinte az egész kontinenst, az ember már az ókorban kivágta ennek jó részét. A faanyagot építkezésre és fűtésre használta, a felszabaduló földterületeken pedig állatokat legeltetett és növényeket termesztett. A környezetvédők állítása szerint a lengyel hatóságok az európai jogszabályokat megsértve vágatnak ki fákat az erdőben, míg a hatóság szerint csak a beteg, elhalt fákat ritkítják. „Mi is ökológusok vagyunk. Segíteni próbálunk a természetnek a kórokozókkal szembeni védekezésben” – nyilatkozta Andrzej Antczak, a bialowiezai erdészet vezetője az AFP hírügynökségnek.

Menekülő tintahal

Csaláson kapták a világ leghíresebb viselkedéskutatóját. Marc Hauser, aki az utóbbi időben az erkölcs evolúciós eredetéről is értekezett, igen találékonyan értelmezte a kutatás etikai szabályait, így szenzációs eredményei sem maradtak el.

Távoli Földek

Máris eredményre vezetett az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által tavaly márciusban felbocsátott Kepler űrszonda kutakodása. Az űrtávcső feladata olyan Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók keresése, amelyek a Földhöz hasonlóan akár élőlényeknek is otthont adhatnak. Az exobolygók kutatása csak napjainkban kezdődik igazán. A legutóbbi időkig nem ismertünk egyetlen olyan bolygót sem, amely nem a Nap körül kering. A csillagokkal ellentétben a bolygóknak nincs saját fényük, így sok fényévnyi távolságból szinte észrevehetetlenek. Jelenlétükre csak közvetett jelek utalnak, például a napjuk fényének ritmikus halványulása vagy a közelükben keringő égitestek pályatorzulásai.

A regény vége

Bár a futurológusok jól tudják, hogy a jövő megjósolhatatlan, titkon mégis mindegyikük erre vállalkozik
– és elbukik, árulja el Galántai Zoltán jövőkutató. Szerinte, ahogy a történelem során mindig, ma is képtelenek vagyunk kitekinteni a mából, így elképzelni sem tudjuk, merre tart
a világ akár néhány évtized múlva.

Elpárolgott milliárdok

Kivonta harcoló csapatait Irakból az amerikai hadsereg. Obama elnök tervei szerint jövőre az utolsó amerikai katona is elhagyja az országot. Mások ebben kételkednek, hiszen a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé, hogy teljes egészében az iraki hadsereg lássa el az ország védelmét, és harcoljon a felkelők ellen. A hét éve tartó megszállás eközben az amerikai kongresszus mellett működő politikai elemzőintézet, a CRS felmérése szerint hetente nagyjából kétmilliárd dollárjukba (454 milliárd forint) kerül az amerikai adófizetőknek. A pénz nagy része a harci tevékenység fedezésére megy el, de sokat költenek az iraki lakosság életkörülményeinek javítását célzó, ezzel jóindulatát megnyerni igyekvő újjáépítési projektekre is. Az Associated Press (AP) hírügynökség gyűjtése szerint e dollármilliárdok egy része szinte tragikomikus módon folyik el a sivatag csontszáraz homokjába.

Harmadik negyed

Helyi idő szerint hétfőn este fél 11-kor elkezdték fúrni azt a hatvannyolc centiméter széles járatot, amelyen keresztül a felszínre hozzák majd az augusztus 5-én bekövetkezett chilei bányaomlás után a föld alatt rekedt harminchárom bányászt. A hétszáz méteres furat várhatóan három-négy hónap alatt készül el, a várakozás hetei pedig hatalmas megterhelést rónak a bányászok fizikai és lelki állapotára.

Bálnahajcsárok

Egyre több ember kezdett érdeklődni az óceánok addig szinte teljesen ismeretlen mélye iránt a múlt század ötvenes éveiben a világ szerencsésebb felén. Jacques-Yves Cousteau 1950-ben kihajózott a Calypsóval, három évvel később pedig kiadta korszakalkotó könyvét A csend világa címmel. Az olvasók és a mélytengeri filmek nézői azzal szembesültek, hogy a felfedezések kora épphogy elkezdődött, hiszen bolygónk felszínének nagy részéről semmit sem tudunk. A sci-fi szerzők – közöttük a tudomány legújabb eredményeire mindig fogékony Arthur C. Clarke – csakhamar műveik díszletéül használták az óceánokat. Ismeretlensége mellett a tenger alatti világ fizikai jellemzőiben is az űrbéli súlytalanságot idézte.

Kincsesbányák

Bár a múlt század húszas éveitől a legutóbbi időkig egyetlen újonnan felfedezett ásványfajt sem írtak le, most egy esztendő leforgása alatt három eddig ismeretlen ásványt is találtak hazánkban. Ez a nem várt szerencsesorozat különleges aktualitást ad a héten Budapesten rendezett ásványtani világkongresszusnak.

Kockamatek

Minden idők egyik legsikeresebb játéka a Rubik-kocka. Harminc évvel ezelőtti bemutatása óta több mint 350 millió darabot adtak el belőle világszerte. A megszállott játékosok élsportolókat megszégyenítő edzésekkel készülnek a rendszeresen megrendezett világbajnokságokra. Ők olyan villámgyorsan képesek kirakni a játékot, hogy a teljesítményük közötti századmásodpercekben mérhető különbség gyakran a kocka fizikai állapotán múlik. Emiatt titkon őrzött praktikákkal készítik kockáikat a versenyekre, szilikonspray-vel síkosítják a rétegeket, rugót cserélnek a játék belsejében. A kocka azonban másféle rajongótáborral is büszkélkedhet. Sok matematikus ugyanis éveket tölt az ideális megoldás keresésével.

Spriccelt prímszámok

„Tehetségem dacára könnyen kieshetem a gyakorlatból, ha néhány évig nem foglalkozom egy-egy matematikai kérdéssel” – vallja be Terence Tao, napjaink talán legismertebb matematikusa. A nyolcvanas években csodagyerekként feltűnt, ma is csak harmincöt éves professzor a Szemerédi Endre világhírű magyar matematikus tiszteletére rendezett konferenciára érkezett hazánkba.

Szupergyom

Bár nem meglepő, a múlt héten mégis szenzációként robbant a hír: az Egyesült Államokban tömegesen termesztett génmódosított repce kijutott a termőföldekről, és az utak mellett ellenőrizhetetlenül tenyészik. A módosított gének tehát könnyűszerrel bekerülhetnek a vadnövény-populációkba is. De milyen hatása van ennek
a mezőgazdaságra, az élővilágra és az egészségünkre?

Ufólesen

Elejétől fogva a tudomány és a fantasztikum határán egyensúlyozott a földön kívüli intelligens lényektől származó rádiójeleket kereső SETI-program. Bár módszerei kétségkívül tudományosak, célja és munkájának értelme sokakban a sci-fi világát idézi. A programot működtető SETI Intézet mintha élvezné ezt a helyzetet, és kihasználja a belőle fakadó népszerűséget. Ellentétben más kutatóintézetekkel, amelyek mélyenszántó – és unalmas – konferenciákat rendeznek eredményeikről, a SETI Intézet a fantasztikus filmek, képregények rajongói által kedvelt közönségtalálkozókat tart. E találkozókat, amelyeket talán a Star Trek sci-fi sorozat népszerűsége inspirált, az angol convention (konvenció, gyűlés) szó rövidítéseként hagyományosan conoknak hívják.

Üres táblák

A minap fejeződött be az amerikai scrabble-bajnokság. Több mint négyszáz szókirakó játékos versenyzett négy napon keresztül, maratoni csatákat víva egymással. A legnépszerűbb társasjátékok versenyei alig különböztethetők meg a sportrendezvényektől. A társasjátékok kezdetben inkább az együtt gondolkodásról,
a logika szépségének közös felfedezéséről szóltak, és matematikusok generációinak adtak egész életre szóló
inspirációt.

Álkulcs az erényhez

Kételkedtek feleségük hűségében a középkor keresztes háborúiba induló lovagjai, ezért nehéz vasból kovácsolt, kulccsal záruló erényöv mögé rejtették hitvesük ágyékát. Máig elevenen él ez az elképzelés, de tényleg létezett a durva eszköz, vagy csak ártatlan tréfából született mítosz az egész? E kérdésre ad választ a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum most nyílt kiállítása.

Vakgőte

Igen furcsa jószág a barlangi vakgőte. Dél-Európa barlangjaiban él, ott, ahová sohasem jut be napfény. A sötétség miatt visszafejlődött a szeme, bőre pedig rózsaszínű, alig tartalmaz pigmentanyagot. Piros külső kopoltyúi fülszerűen lebegnek fejének két oldalán. A népnyelv emberi halnak is nevezte bőrszíne miatt. Életmódja a többi kétéltűtől eltérően állandóan vízhez kötött. Testfelépítésénél és életmódjánál is érdekesebb azonban élettartama. A hozzá hasonló kis termetű állatokhoz, sőt a legtöbb állathoz képest is hosszú ideig él. A kutatók egyelőre tanácstalanul állnak az évszázados élettartamú kétéltűek előtt, hiszen életvitelük kevéssé hasonlít a többi hosszú életű állatéra. Anyagcseréjük nem lassult le végletesen, és antioxidánsaik sem működnek eltérően rokonaikétól. A biológusok abban reménykednek, hogy a vakgőték alapos vizsgálata közelebb viheti őket a hosszú élet titkának megértéséhez.

Olajöböl

A Mexikói-öbölben történt olajfúrótorony-katasztrófa után 109 nappal végre optimizmusra okot adó hírek érkeznek. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) jelentése szerint a kiömlött olaj háromnegyedét már sikerült semlegesíteni. Legnagyobb része természetes úton lebomlott, illetve elpárolgott, kisebb részét összegyűjtötték, elégették vagy a tengerbe szórt vegyszerekkel kötötték meg. A továbbra is az öböl vizében lebegő 26 százaléknyi olaj valószínűleg nem jelent fenyegető veszélyt a környezetre. A fúrótornyot működtető British Petroleum, amely csaknem belerokkant az április óta tartó mentési munkálatok költségeibe, diadalittasan bejelentette, hogy hamarosan végleg sikerül tömíteni a tenger alatti sérült csövet nehéziszap és beton keverékével.

Kilopott teszt

Amióta dolgozatok formájában kérik számon a diákok tudását az iskolában, mindig voltak tanulók, akik csalással, puskázással, leséssel igyekeztek boldogulni. A radírra írott képletek, a matrózblúz mandzsettája alá csúsztatott fecnik ideje azonban lejárt.

Malacinfarktus

A mágnesességet és a röntgensugarakat használó képalkotó készülékek nem csak az emberi test vizsgálatára alkalmazhatók. A Kaposvári Egyetem egyik intézetében az utóbbi két évtizedben huszonnyolc faj negyvenötezer egyede szerveinek anatómiáját és működését figyelték meg az angolnától a dámvadig.

Viking sors

Az utóbbi hónapokban – a sorsfordítóként beharangozott, végül hatalmas kudarccal végződött koppenhágai klímakonferencia és a legelismertebb klímakutatókat adathamisítás gyanújába keverő levelezés jól időzített kiszivárogtatása után – csökkenni látszik az éghajlatváltozás iránti heves érdeklődés. Talán most jött el az ideje annak, hogy indulatoktól és előítéletektől mentesen tudjuk értékelni a földi éghajlat változására mutató jelenségeket, mérési eredményeket, és reálisan lássuk az emberi tevékenység hatását.

Három hipotézis

A választások alkalmával számos irracionálisnak tűnő körülmény is befolyásolja a szavazók döntését – ezen talán nem lepődik meg senki. A rosszul választott nyakkendő vagy egy óvatlan orrfújás a jelölt bukását okozhatja. De annak magyarázata már a pszichológusok számára is keményebb dió, hogy a politikusoktól független sportesemények miért befolyásolhatják a választás eredményét.

Szentjánosbogarak

„A totonák indiánok között járva mindig úgy éreztem, hogy bár nyugati mércével szegény, mégis boldog emberekkel találkoztam ott” – vallja Kézdi Nagy Géza kultúrantropológus, aki negyed százada kutatja Mexikó e kevéssé ismert népcsoportjának életét.

Braille-alkony

A technikai fejlődés miatt egyre kevesebb vak ember használja a Braille-írást, legtöbbjük már meg sem tanulja a pontokból álló betűket elolvasni az ujjaival. A hatalmas, gyakran több kilogrammot nyomó Braille-könyveket e-könyv olvasókra, mp3-lejátszókra és a számítógép képernyőjén megjelenő szöveget géphangon felolvasni képes programokra cserélték, írja a The New York Times, így a Braille-írás lassan kihalófélben lévő írásforma lesz. Kérdéses, hogy ez a változás a vakok előnyére vagy hátrányára válik hosszú távon. „Azt kell látnunk, hogy okos, remek verbális képességekkel rendelkező gyerekek nőnek föl – írástudatlanul. Már nem tanítjuk meg az országunk vak gyermekeit írni és olvasni. Magnót, majd számítógépet adtunk nekik, az írásuk így pongyolává vált. Soha nem ismerhetik meg a nyelv szerkezetében rejlő szépséget”, idézi a The Times Jim Marksot, a Fogyatékosok Felsőoktatásáért Szövetség munkatársát. Nem mindenki van azonban ezen a véleményen.