Vadállatok testrészeit és vadon élő növények kivonatait hasznosítja betegségek gyógyítására a délkelet-ázsiai hagyományos orvoslás. Minthogy a túlzott, rablásnak is beillő vadászat és az élőhelyek zsugorodása miatt a gyógyszerek alapanyagául szolgáló állatok száma végletesen lecsökkent, védettnek nyilvánították őket szerte a világon. Mindez azonban egyáltalán nem csökkentette a keresletet, hatalmas piaci lehetőségek nyíltak hát a csempészek előtt, akik a törvény tiltása ellenére is forgalmazzák a kihalófélben lévő állatokból készült porokat, főzeteket. Sok kínai, maláj, indonéz ember, mit sem törődve környezete rombolásával, csak a megszokott szerekben bízik, pedig ezek hatása a legtöbb esetben legalábbis bizonyítatlan. A csempészet a föld egyik legaranyosabb állata, a tobzoska létét veszélyezteti leginkább.
22 200
veszélyeztetett tobzoskát csempésztek ki Borneó szigetéről 2007 májusa és 2008 decembere között. A hangyákkal táplálkozó kis állat bőre pikkelyszerű látványt kelt, és e pikkelyek – az állat húsa mellett – a kínai tradicionális orvoslás fontos alapanyagai. A pikkelyeket porítva veszik be, vagy talizmánként a nyakukban hordják az emberek.
1
tonnát is elérhet a 22 ezer állaton felül a Borneóról illegálisan exportált pikkelyek tömege, amelyet már „feldolgozva” továbbítanak a csempészek, olvasható a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) jelentésében. A pikkelyeknek gyógyító erőt tulajdonítanak, hatásosnak mondják a keringési zavaroktól és az asztmától kezdve a menstruációs zavarokon keresztül az ízületi gyulladásig szinte az összes betegségre.
654
tobzoskát tudtak lefoglalni a hatóságok 2001 és 2008 között, ami nagyságrendekkel elmarad a csempészet valószínű méreteitől, írja a New Scientist.
160
amerikai dollárt fizetnek a csempészek a helyi vadászoknak egyetlen tobzoskáért, naponta 5700 dollárt költve a kihalófélben lévő állatokra. A vadászokat szinte lehetetlen rábírni a tobzoskák megkímélésére, mert jó pénzt érnek, és pofonegyszerű elkapni őket. Egyetlen fegyverük ugyanis a labdává gubózódás.
1000
növény- és 36 állatfajt használ a hagyományos kínai orvoslás. Nem kerüli el a figyelmét a pézsmaszarvas, a csikóhal, az örvös medve, az orrszarvú, de a tigris sem.
5000–7000
tigris él mindössze ma vadon; megfogyatkozásáért főként az okolható, hogy a kínai orvosoknak nevezett emberek valamiért azt gondolják, hogy a tigris csontjai gyógyhatással bírnak. Emiatt 5000 tigrist tenyésztenek is kínai farmokon. Jó hír a tigriseknek, hogy több kínai gyógyító igyekszik kiváltani a tigriscsontokat például a csupasz földikutya csontjaival. Ez viszont nem annyira jó hír a földikutyának.
50
százaléka kínált az Észak-Amerikában működő kínai orvosságosboltoknak tigrisből, leopárdból vagy orrszarvúból készített szereket egy 2006-os felmérés szerint.
200
farm működik Kínában, amelyeken több mint 7000 örvös medve él apró ketrecekben. Az állatokat epeváladékuk miatt tartják, amelyet katéter segítségével vezetnek ki és fognak föl. Ezután májbetegségeket, fejfájást és egyéb egymással össze nem függő betegséget próbálnak gyógyítani vele.
2010. december 4.
