Jót tesz-e a nyújtás?

Nem kell ahhoz a legtudatosabb testedzőnek lennünk, hogy tudjuk, milyen fontos az edzés előtti bemelegítés és a nyújtás. A nyújtózkodás öröklött viselkedése az embernek, sok állatnak hasonlóképpen, így joggal gondolhatjuk, hogy fontos szerepe van az egészséges testmozgásban. Néhány kutató azonban úgy véli, hogy a nyújtás azon formája, amelyet a legtöbb sportoló rutinszerűen művel, nem hogy nem hasznos, de kifejezetten káros is.

Génszerkesztéssel küzdöttek a leukémia ellen

A világon először gyógyítottak meg egy leukémiás gyermeket a génszerkesztésnek nevezett, kísérleti állapotban lévő terápia segítségével. Az egyéves baba betegsége minden más kezelésnek ellenállt, ezért nyúltak az orvosok az emberen még soha ki nem próbált genetikai beavatkozáshoz. Még sok időnek kell azonban eltelnie, míg e kezelés a klinikai rutin része lehet.

A hangos bőgőmajom nagy árat fizet

Noha elsőre azt gondolhatnánk, hogy a hangosabb, mélyebb hangú állatok testmérete – beleértve minden testrészük méretét – nagyobb, mint a csendesebbeké, ez nincs mindig így. Kiderült, hogy a legnagyobb hangerejű bőgőmajmok heréi éppen hogy a legkisebbek. Ennek pedig evolúciós okai vannak.

Eredendően agresszívek vagyunk?

Lehet, hogy mégsem az eszközhasználat céljából, hanem az ökölharcot segítendő alakult ki az ember tökéletesen szembefordítható hüvelykujja? Egy ellentmondásos új elmélet szerint azok az elődeink, akik verekedés közben keményebb öklöt tudtak formázni, sikeresebbek lehettek a nőkért vívott harcban.

Az intervallumtréning jobban erősít, mint a maraton?

A rövid, teljes erőbedobással végrehajtott szakaszok és a pihenőidők gyakori váltogatásán alapuló intenzív intervallumtréning napjaink egyik legdivatosabb edzésmódszere. Hívei esküsznek arra, hogy ennél jobb edzés nincs. Megnéztük, mennyire támasztják ezt alá a kutatások, illetve hogy ez az állítás minden tekintetben megállja-e a helyét.

Generális izgalom

Úgy tartjuk, életünk sokkal stresszesebb, mint a nyugodtnak tartott békebeli világ. Hogy így van-e, arról nincsenek statisztikák, mert az élettani stressz fogalma csak a XX. század közepén gyökeredzett meg a szakirodalomban. Amiben senkinek sem volt nagyobb szerepe a magyar Selye Jánosnál.

Jönnek a génmódosított háziállatok

Egy kínai biotechnológiai kutatóintézet hamarosan árusítani kezdi az általuk géntechnológiai eszközökkel létrehozott mini malacot. Az állat táplálkozási célra meglehetősen drága lenne, kilónkénti ára eléri a 30 ezer forintot is, a kis disznót házi kedvencnek szánják. Az állatvédők háborognak, de vajon kegyetlenebb módszer-e ez, mint a hobbiállatok hagyományos tenyésztése?

Két fekete lyuk járja haláltáncát

Magyar tudós közreműködésével fedeztek fel a világon először két olyan fekete lyukat, amelyek annyira közel kerültek egymáshoz, hogy idővel valószínűleg találkozni fognak. Az összeütközés emberi ésszel felfoghatatlan erejű robbanással fog járni, és ennek következményei a hatalmas távolság ellenére talán a Földön is érzékelhetők lesznek.

Nem mindig fejlődés a felfedezés

Halálos vírusokkal, világvégével fenyegető fekete lyukakkal, tömegpusztító fegyverekkel játszadozó tudósok okoznak újra és újra nyugtalan perceket a laikus közvéleménynek. Mi alapján dönthetjük el, eldönthetjük-e egyáltalán, hogy a ma elvégezhető kísérletek felemelkedést vagy romlást hoznak-e ránk a jövőben?

Elszabaduló agresszió

Hallod, de nagy csontvázarcú csíragizda vagy te, hogy nem vagy képes válaszolni a kulturáltan megfogalmazott levelemre, miközben én fizetlek az adómból! Ezt az üzenetet négy évvel ezelőtt kaptam a Facebookon, miután valóban nem válaszoltam a pitbulltulajdonos feladó előző levelére. Az első levél, amelyben trágárság ugyan nem, de kioktatás szép számban volt, az után íródott, hogy egy rádióinterjúban, ahová etológusként hívtak meg, nem tökéletesen a gazda véleményével megegyező dolgokat nyilatkoztam a pitbullokról.

Előre utazni az időben nem nagy kunszt

Az időutazás is valósággá válhatna, ha sikerülne dimenziókat átszelő átjárókat létrehoznunk a térben. Ezek a járatok egyelőre elméleti előrejelzésként léteznek, de száz éve még a fekete lyukakkal is így álltunk. Raffai Péter asztrofizikussal, az ELTE atomfizikai tanszékének adjunktusával beszélgettünk a természettudományok sci-fibe hajló ágáról.

A Colosseum homokja

Dario Franceschini olasz kulturális miniszter az előre látható tiltakozás ellenére büszkén jelentette be, hogy 18,5 millió eurós költséggel visszaépítik a Colosseum rég megsemmisült padlóját. A cél az épület többcélú hasznosítása, magyarul a nagyobb bevétel. A kritikusok mindezt a történelmi örökség elárulásának, a Las Vegas-i bóvli térnyerésének tartják.

Dokumentumfilm is lehetett a Mátrix

Néhány fizikus komolyan eljátszik a gondolattal, hogy az univerzumunk – és ezzel együtt a teljes valóságunk – csupán komputerszimuláció, és valójában nem is létezik. Sőt egyesek szerint mi magunk sem létezünk, csak egy hatalmas virtuális világegyetem építőelemei vagyunk. Minderre pedig szerintük a fizikai törvényekben megbújó „hibák” jelentenék a bizonyítékot.

Dögkeselyűk

Nagy felháborodást váltott ki az a dúsgazdag amerikai fogorvos, akit ötvennégyezer dollár ellenében elvittek Zimbabwe kies vidékére, és szinte feltálalták neki az ország kedvenc oroszlánját, Cecilt. Az állat értelmetlen halála sok ezer sorstársa szégyenletes legyilkolására irányítja a figyelmet. A többi kocavadász azonban nyugodtan alhat.

Ingyenebéd

A feje tetejére állt a világ. Miközben évtizedeken keresztül a Windows operációs rendszer éppen aktuális verziója volt a legdrágább szoftver a legtöbb ember számítógépén (kivéve azt a néhány száz milliót világszerte, aki lopta), a Microsoft a napokban ingyen elküldi a legújabb, 10-es változatot mindenkinek, aki eddig 7-est vagy 8-ast futtatott. Miből lesz így pénze a cégnek, szegényházba jut-e Bill Gates?

Szentjánosbogarakkal a rák ellen

Néhány napon belül két kutatócsoport is a világító rovarokkal kapcsolatos eredményeket publikált. Amerikai tudósok évtizedek sötétben tapogatózása után felfedezték, hogy pontosan milyen molekuláris mechanizmus miatt fénylenek a szentjánosbogarak. Svájci társaik pedig máris a világítást kiváltó enzimreakció orvosi alkalmazásával álltak elő.

Ha bőrzik a tó

Sokat javult az ezredforduló táján tapasztalható állapotokhoz képest természetes fürdővizeink minősége a kijelölt strandokon. A nemrégiben nyilvánosságra hozott, többéves méréseket felölelő adatok szerint nagy többségük egyenesen kiváló minősítést kapott. Vajon mi állhat e kedvező fordulat hátterében, illetve nem lenne-e indokolt több folyószakaszt megnyitni a fürdőzők előtt?

Folytatódik a felmelegedés

Az utóbbi évtizedben – dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének – furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

Új esély az Alzheimer-kórosoknak

Az Alzheimer-kór mára az egyik legsúlyosabb időskori népbetegséggé vált. A világon jelenleg 30-35 millió beteg él, az évszázad közepére számuk az előrejelzések szerint megnégyszereződhet. A kór okait csak sejtjük, gyógymód pedig nincs rá. Egy új vizsgálat azonban legalább a súlyosbodás lassításának reményével kecsegtet.

Közel félmilliárd éves élősködőt találtak

Új megvilágításba helyezhetik a paraziták evolúcióját azok a majd félmilliárd éves féregatka-fosszíliák, amelyeket angol paleontológusok fedeztek fel ősi, megkövesedett kagylósrákok testében, illetve testfelületén.