Szexuális dimorfizmus az emberi viselkedésben
A szexuális dimorfizmus (ivari kétalakúság) az azonos fajú, eltérő nemű egyedek fizikai, fiziológiai eltérésének jelensége. A kétalakúság megjelenhet a testi jellegzetességekben, élettani folyamatokban és a viselkedésben is. A nemi különbségek evolúciós okait általában a szexuális szelekciós modellek keretében magyarázzák, és csakúgy, mint más viselkedési jellegzetességeket, a Niko Tinbergen által megfogalmazott négy oksági kérdés keretében érdemes vizsgálni. Ezek az adott jelleg funkcióját, mechanizmusát, evolúciós múltját, és egyedfejlődését magyarázzák. Az egyedfejlődést az ember viselkedési egyedfejlődését leíró fejezetben érintjük.
A szexuális szelekciót leíró modellek szerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat (hosszan tartó viselkedés-mintázatot) követnek, amely segítségével maximálni tudják a saját genomjuk (teljes genetikai állományuk) reprezentációját a következő nemzedékben. E stratégiák tekintetében különböznek egymástól egy adott faj hímjei és nőstényei. Eltérő mértékben és módon vesznek részt a születendő utód túlélésének biztosításában. Eltérő lesz a szülői ráfordításuk. Ez az utód gondozására allokált energiamennyiséget jelenti, melyet ki kell vonni a túlélő utódok jelentette nyereségből, mikor egy egyed szaporodási sikerét határozzuk meg.
A férfiak bőre vastagabb, ebből is a felhám vastagságkülönbsége jelentős: a férfiaknál átlagosan 25%-kal vastagabb, mint a nőknél. Ezen kívül a férfiak bőre több kollagén rostot tartalmaz, és a férfiak faggyúmirigyei több fagyút termelnek, melynek összetétele is különbözik nemek szerint. Az intenzívebb faggyútermelés miatt a férfiak bőre zsírosabb, kevésbé hámlik, mint a nőké. A férfiaknak kevesebb verejtékmirigyük van, mint a nőknek.
A férfiak testmérete általában nagyobb, mint a nőké: a férfiak magasabbak és testsúlyúk is nagyobb. A testméretbeli eltérések az ember férfiak és nők között viszonylag alacsonyak. Ez a tény összhangban áll a nem ember főemlősök körében tapasztalt korrelációval a poligámia foka és a szexuális dimorfizmus között. Az emberek többsége monogám kapcsolatban él (még a poligámiát megengedő társadalmak tagjainak többsége is monogám). A férfiak teste szőrözöttebb, mint a nőké (bár a genitális szervek területén a nők szőrözöttsége a nagyobb), azonban hajlamosabbak a kopaszodásra, amely valószínűleg a magasabb tesztoszteronszint következménye.
