Hétköznapi lódoktor

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 18-i számában
Kimondottan bátornak tartom azokat a lovakkal foglalkozó állatorvosokat, akik álló helyzetben végzik a kasztrálást - ez lehetne a tételmondata a Meg ne fogd a tehén farkát! című kötetnek. A könyv a National Geographic Channelen futó Dr. Pol állatklinikája című dokumentumfilm-sorozat főszereplője, Jan Pol kalandjait meséli el kisebb, de főként nagyobb állatokkal.

Fogoly a tokiói rádióban

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 11-i számában
Egy könyv olykor jobb annál, mint amit a szerzője gondol róla. Pontosabban jobban tesszük, ha a benne leírt történeteket nem az író által ránk erőltetni próbált szemüvegen át olvassuk, és nem sokat törődünk a valóban elképesztő kalandjaiból leszűrt életbölcsességével. Louis Zamperini Ne add fel, ne törj meg! című kötetére sokszorosan igaz ez.

Emészthető kötet

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 28-i számában
A hashajtók célja egyértelmű: valódi, parádés kaka. Méghozzá olyan, ami még a szégyenlős beleket is előcsalogatja a kispadról - ez és ehhez kísértetiesen hasonló sorok fogadják az olvasót, ha belelapoz Giulia Enders Bélügyek című könyvébe. A kötet a bélműködésről, a székletürítésről, a refluxról, a bélflóráról szól, a fülszöveg szerint lebilincselő stílusban.

Nyomtatott galaxis

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 7-i számában
Gyenge, középszerű vagy teljesen rossz sok szócikk az Enciklopédiában, méghozzá Denis Diderot, a mű főszerkesztője szerint. De itt nem áll meg: szerinte az egész lexikon tele van "rosszul megközelített, félig megemésztett, jó, rossz, utálatos, igaz, hamis és bizonytalan dolgokkal, egészében pedig összefüggéstelen, zavaros". A könyv története című kötet által idézett gondolatok jól mutatják, hogy a könyvek minősége miatti panasz nem az elektronikus kiadványok megjelenésével, de még csak nem is a modern lektűr felbukkanásával kezdődött.

Zavar az Erőben

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. február 28-i számában
Sok kortársammal, ismerősömmel ellentétben soha nem rajongtam különösebben a Csillagok háborúja filmekért. Egyrészt azért, mert szerintem a Star Trek (a magyar keresztségben Űrszekerek) sokkal jobb, és nem lehet két legjobb sci-fi. Másrészt azért, mert - talán sznobizmusból - viszolygok az egekig magasztalt popkulturális termékektől.

Eltűnő slusszkulcs

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. február 14-i számában
Bár időskorban szervezetünk szinte minden eleme veszít teljesítőképességéből, a legtöbb ember a mentális, gondolkodásbeli képességek gyengülését viseli a legnehezebben. A memória és az analitikus gondolkodás természetes élettani folyamatok miatt is veszít erősségéből a legtöbb embernél, vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket éppen az idős emberek agya képes jobban teljesíteni - derül ki a holland agykutató, André Aleman Az idősödő agy című kötetéből.

Hajóstoppal az óceánon

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. január 10-i számában
Balázs Dénes évtizedeken keresztül ajándékozta megannyi élménnyel a földrajz iránt rajongó, utazni vágyó, de bátorság vagy pénz híján csak a karosszékből álmodozó felfedezőket. Az utazás és a természeti környezet iránti olthatatlan szeretete a világ százharminc országába juttatta el, számtalan szakcikke és ismeretterjesztő írása geográfusok nemzedékeit ösztönözte. Állhatatos munkájának hála 1983-ban megalakult Érden a Magyar Földrajzi Múzeum, amely emlékkötettel adózik alapítója emlékének.

Elefánthűség

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. december 6-i számában
Az Afrikába költözött, vadállatokkal foglalkozó nyugati emberek memoárkötetei külön műfajt alkotnak. Generációk utaztak gondolatban a trópusi szavannákra Joy Adamson Oroszlánhűség című könyvét bújva, vagy harcoltak a gorillákat gyilkoló vadorzók ellen Dian Fossey sorain keresztül. E könyvek nem haszontalanok, hiszen szinte minden jövőbeli kutató gyermekként ezekből ismerkedik meg a vadállatok alapvető jellemzőivel, viselkedésükkel (bár fontos, hogy a jelenségek csetlő-botló magyarázatát villámgyorsan felejtsék is el).

A ledér kém

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. október 4-i számában
Mata Hari nevét mindenki ismeri. Nagyjából annyit tudunk róla, hogy táncosnő volt a századelőn, aki az érvényesülés érdekében különösebb erkölcsi korlátok nélkül használta ki testi adottságait. Bájait pedig főként befolyásos férfiak számára árusította. Nagyravágyása szinte magától értetődő módon kényszerítette az első világháború kémjátszmáiba, és vezetett kivégzéséhez. Szex és kémkedés, illetve függetlenségre vágyó nő a patriarchális világban - Mata Hari egyesíti magában a férfiakat és a nőket vonzó hősök archetípusait. Nem csoda, hogy bármilyen vele foglalkozó könyv, film érdeklődésre számíthat.
Tovább...

Eskü a teniszpályán

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 27-i számában
I. Theodosius római császár 394­ben betiltotta a Krisztus előtti VIII. századtól folyamatosan, négy évente megrendezett olimpiai játékokat, és több mint ezerötszáz évnek kellett eltelnie, míg Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére újra olimpiai tornát rendeztek. Ez az állítás téves, derül ki Wolfgang Behringer német történészprofesszor A sport kultúrtörténete című könyvéből.
Tovább...

Nyugtalanító középút

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. szeptember 13-i számában
Általában nem szerencsés, ha egy könyv címe alapján teljesen más képet alkothatunk a tartalmáról, mint amilyen valójában. Kivéve, ha a szörnyű cím után kellemesen csalódunk a szövegben. Emily Anthes Frankenstein macskája című könyve szerencsére az utóbbi csoportba tartozik. A kötet az állatok testének átalakítását célzó újszerű kutatásokról szól, de nézőpontja korántsem olyan leegyszerűsít, populista és műveletlen, mint azt a horrorbéli cím alapján sejteni lehetne.

Farmer és hidzsáb

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 23-i számában
Juhász Árpád a magyar ismeretterjesztő televíziózás talán legnagyobb alakja. Hosszú karrierje során a föld szinte minden csücskébe eljutott, és sehonnan sem tért haza üres kézzel. Az évtizedek során készített fényképei, filmfelvételei bizonyosan még sok tucat kötethez biztosítanak elegendő alapanyagot. Legújabb könyvében ázsiai élményeit idézi föl, amelyek között van több évtizedes és egészen friss is.
Tovább...

Sejtelem

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. augusztus 2-i számában
2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, és így tovább. A legtöbb ember - még azok is, akik hamar elveszítették a kapcsolatot az iskolában tanított matematikával - felismeri, hogy e sorozat a prímszámokat tartalmazza. A prímek rendszere talán a legbarátságosabb matematikai konstrukció, hiszen meghatározásuk (olyan számok, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók) a halandó emberek számára is felfogható. Sajnos azonban rossz hírünk van.
Tovább...

Öt perc zuhany

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 19-i számában
Mára valósággá vált a környezetvédők legrosszabb rémálma. Bár a pusztuló természet, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás bekerült a köztudatba, és már senkit sem döbbent meg e problémák létezése, egyúttal a felszínes társasági tereferék kötelező témájává silányult. A magukra valamit is adó emberek pontosan tudják, hogy a környezetért aggódni ma már nemcsak divatos, de szükséges is ahhoz, hogy ne vívjuk ki mások rosszallását. Csakhogy eközben pontosan annyira érdeklődnek a téma iránt, mint amikor idegenektől tudakolják hogylétüket.
Tovább...

Tibetű

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 14-i számában
A kivételes művészeket érdeklődésük sokrétűsége emeli ki középszerű pályatársaik közül. Ahhoz, hogy egy író bármilyen szűknek tetsző témában maradandót legyen képes alkotni, sokkal szélesebb tárgykörben kell tájékozottságot, ha nem szaktudást szereznie. Vannak alkotók, akik kedvtelésük okán felépített ismereteiket szövik műveikbe, és olyanok is, akik tudatosan, az írást precízen megtervezett munkafolyamatként felfogva végeznek kutatásokat aktuális írásukhoz. Gárdonyi Géza e két felfogást egyesítette magában.
Tovább...

Autóeinstand

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. június 7-i számában
A második világháború utáni hatalmi átrendeződés az élet minden területén éreztette hatását. A legdrasztikusabb következményeket kevéssé ismert módon az autózás szenvedte el: a kommunista vezetés gyakorlatilag betiltotta a magán célú kocsikázást. Erről az időszakról szól a most megjelent Autózás az ötvenes években című könyv.
Tovább...

A Himalája remetéje

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. május 10-i számában
Ma természetesnek vesszük, hogy ha idegen nyelveket szeretnénk tanulni, könyvtárnyi irodalom: nyelvkönyvek, szótárak állnak a rendelkezésünkre szinte az összes szóba jöhető nyelv elsajátítására. Nem volt ez mindig így, különösen az olyan távoli, elzártan élő népek nyelvének esetében, mint amilyen a tibeti. Az első nyelvészek, akik fejükbe vették, hogy megtanulják és tudományos igénnyel feldolgozzák az Európától távoli vidékeken beszélt nyelveket, olyan zord körülmények között utaztak és dolgoztak, hogy inkább nevezhetők felfedezőnek, mint könyvtárakból ki sem mozduló filológusnak.
Tovább...

Mélységi csúcsok

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 19-i számában
A föld felszínén már nincs mit felfedezni. Ma esélytelen, hogy a kisgyerekek felnőve az elmúlt századok kalandoraihoz hasonló expedíciókra induljanak, és eljussanak olyan tájakra, ahol (nyugati) ember még nem járt. Ez a megállapítás azonban csak a bolygó felszínére igaz, hiszen a tengerek és föld mélye szinte ugyanolyan ismeretlen számunkra, mint a fényévekre lévő exobolygók.
Tovább...

Labor a dácsa mellett

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. április 5-i számában
A múlt század húszas éveiben megnyílt a tanulás lehetősége az alacsony sorból származó, tehetséges orosz fiatalok előtt. A fiatal Szovjetunió vezetői kezdetben erősen támogatták a természettudományos oktatást és kutatást. A szovjet tudósokat egyenesen bátorították, hogy utazzanak nyugatra, és létesítsenek munkakapcsolatot ottani kollégáikkal. Aztán - Sztálin elmeállapotával összhangban - a harmincas évekre minden megváltozott. Abszurd helyzet állt elő: a kommunista állam üldözte a tudósokat, miközben szüksége volt munkájukra ahhoz, hogy a vezető elvárásainak megfelelően világhatalommá váljék.
Tovább...

Csigaagy

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. március 29-i számában
Megérthető-e az értelmező? E filozofikusan hangzó kérdésre a válasz sokkal több az agykutatók számára, mint felszínes retorikai fordulat. Szakmájuk lényegét vizsgálja. Vajon a tudósok agya képes-e arra, hogy önnön működését lássa át? Amint Dick Swaab, a világhírű holland agykutató Az agyunk mi vagyunk című könyvéből kiderül, bár elvi akadálya valószínűleg nincs, hogy a tudat és a lélek mibenlétét megismerhessük, a tudomány e kérdésben egyelőre kudarcot vallott.
Tovább...