Drótok a víz alatt

Ma már természetesnek vesszük, hogy szeretteinket ugyanúgy fel tudjuk hívni egy fokvárosi vagy tokiói utcán, mint a szomszéd szobában. Az is magától értetődik, hogy az utazás előtt ellenőrizzük, nyitva van-e a minket érdeklő múzeum, és milyen menetrend szerint közlekednek a vonatok, bárhol is legyen úti célunk a világon. Pedig az interkontinentális kommunikáció meglepően sérülékeny. Az adatáramlás nagy része az óceánok alatt lefektetett kábeleken zajlik, méghozzá a rajtuk átfolyó adatmennyiséghez képest rendkívül kevés kábelen.

Méhecske

Az igazi Nobel-díjakkal egy időben osztották ki az idei Ignobel-díjakat, ami a patinás Nature folyóirat szerint az év tudományos fénypontját jelenti. Pedig, amint neve is utal rá (az angol ignoble ’nemtelen, értéktelen’ és Nobel nevének vegyítéséből alkotott szójáték), az Ignobellel nem éppen az év legfontosabb felfedezéseit jutalmazzák. Épp ellenkezőleg, azok részesülhetnek benne, akik, noha rangos folyóiratban közölték kutatásaik eredményét, nehezen komolyan vehető dolgokat fedeztek föl. Az Ignobel odaítélésével ugyanakkor nem célja a döntőbizottságnak (amelyben igazi Nobel-díjasok is helyet foglalnak) a furcsa jelenségeket kutató tudósok megszégyenítése. Inkább az, hogy olyan felismerésekre hívják fel a figyelmet, amelyek – a díj mottójának szavaival – „először megnevettetnek, majd gondolkodásra késztetnek minket”. Az igazán elhivatott kutatók szinte várják, hogy mikor veszik őket elő. Aki kimarad, a szervezők így vigasztalják: „Ha idén nem nyertél – és főleg, ha nyertél –, reméljük, jövőre nagyobb szerencséd lesz.”

Esőt hozó fiúcska

Az előrejelzések szerint az idei El Nino jelenség a legerősebbnek várható a múlt század közepe óta, amikor is szisztematikusan kezdték regisztrálni ezen újra és újra visszatérő időjárási anomália jellemzőit. A jelenség okai alig ismertek, de a Csendes-óceán vizének ciklikusan változó felszíni hőmérsékletével áll összefüggésben. Az El Nino e déli oszcillációnak nevezett folyamat meleg fázisa. Nevét, amely spanyolul fiúgyermeket jelent, onnan kapta, hogy a latin-amerikai országokban általában karácsony környékén (a kis Jézus érkeztekor) érezhető az anomália maximuma. A hideg fázis neve ennek megfelelően La Nina, leánygyermek. A melegedő Csendes-óceán meteorológiai hatása – néhol monszunszerű esőzések, máshol a szárazság – globálisan is érzékelhető, ezek az utóbbi években sokasodnak és egyre erősebbé válnak, ami a klímaváltozás következménye is lehet.

Örökké királynő

Ha szerdán, szeptember 9-én II. Erzsébet angol királynő még trónon ül (amire példás egészségügyi állapotát tekintve minden esélye megvan), ő lesz a legtovább hivatalban lévő brit uralkodó, üknagyanyját, Viktória királynőt „taszítva le a trónról”. Sőt a világ legtovább trónon lévő, már felnőttként megkoronázott uralkodói között is előkelő helyet foglal el. Erzsébet uralkodása immár egy teljes emberöltőt ölel föl, a brit alattvalók jelentős része egész életében őt tisztelte királynőként. A hosszú uralkodás, a legutóbbi uralkodóváltás óta eltelt sok évtized miatt sok britet szorongással tölt el a tudat, hogy Erzsébet nem fog örökké élni. Attól félnek, hogy a királynő halálakor lezáruló korszak a teljes angol monarchiát válságba döntheti. Az egyre sokasodó, Erzsébethez köthető évfordulók alkalmával újra és újra hallatják hangjukat a köztársaságpárti véleményformálók, akik azt szeretnék, ha a királynő lenne az utolsó brit uralkodó. A jelenleg még hivatalosan trónörökös Károly walesi herceg, illetve a lassan már középkorúnak tekinthető Vilmos herceg trónutódlása körüli bizonytalanság tovább növeli a félelmet az Erzsébet után várható hatalmi vákuumtól.

Kiemelkedő csillaghullás

Sok csillagászat iránt érdeklődő jó előre úgy időzíti szabadságát, hogy amikor augusztusban bolygónk menetrendszerűen áthalad a Perseidák meteorrajon, akkor a lehető legjobb kilátást biztosító, minimális fényszennyezéssel terhelt, ideális időjárású helyen legyen a csillaghullás megfigyeléséhez. A Space.com riportja szerint idén még a Hold pozíciója is kegyes volt a meteorfürkészekhez, így évek óta a legjobb meteorzáporban gyönyörködhettek az égi mozi nézői. Még ott is, ahol általában túl sok a fény a hullócsillagok észrevételéhez, vagy a légszenynyezés, a szmog rontja a légkör átláthatóságát.

Zsákban a rakéta

Jövőre kezdi árulni egyszemélyes repülőgépét az új-zélandi Martin Aircraft vállalat. A helyből függőlegesen fel- és leszálló gépezetet az évtizedek óta várt, az embert a madarakéhoz hasonlatos szabad repülés képességével felruházó „sugárhajtású hátizsákok” (elterjedt angol kifejezéssel jet pack) első képviselőjeként reklámozzák. A repülőgép a valóságban ennél azonban jóval földhözragadtabb. Méretei a hátizsák helyett inkább egy szekrényre emlékeztetnek.

Rehabilitált exobolygó

Két, egymás mellé illesztett fotó járta be az internetet néhány nappal ezelőtt. A fényképeket Tóth András, a Budapest Science Meetup elnevezésű, ismeretterjesztő előadás-sorozat egyik alapítója tette fel elsőként Twitter-oldalára. Mindkét kép naprendszerünk legkülső, klaszszikusan bolygóként tisztelt (az utóbbi években azonban kisbolygóvá lefokozott) égitestjét, a Plútót ábrázolta, a különbség közöttük mégis drasztikus volt.

Összeomló jégtenger

Mintha az utóbbi hónapokban elsikkadtak volna az éghajlatváltozásról és a globális felmelegedésről szóló hírek. Sajnos azonban szó sincs arról, hogy a folyamat leállt volna, esetleg kiderült, hogy nincs itt semmi baj, kérem szépen, a vészmadárkodó tudósok csak rosszul olvasták le az adatokat számítógépük képernyőjéről. Az átlaghőmérséklet emelkedése továbbra is a sarki jégsapkák olvadásán érhető tetten leginkább, pusztulásuk mikéntje azonban továbbra sem teljesen ismert a kutatók előtt. Egy most publikált kutatás eredményei egy lépéssel közelebb visznek a megállíthatatlannak tűnő folyamat pontos megértéséhez. Kiderült ugyanis, hogy az antarktiszi jégtakaró – a meleg tengervíz miatt – nemcsak lentről, hanem a levegő emelkedő hőmérséklete folytán föntről is olvad.

Gyilkos futópad

Dave Goldberg, az internetes közvélemény-kutatásokat, űrlapokat kínáló szolgáltató, a SurveyMonkey igazgatója (és a Facebook egyik igazgatójának férje) néhány napja mexikói vakációján leesett az edzőtermi futópadról. Betört a feje, és mivel csak órák múlva találtak rá, a koponyáját ért traumától és a vérveszteségtől elhunyt. Egyelőre csak tippelni lehet, hogy megbotlott, elcsúszott vagy esetleg szívrohamot-e kapott futás közben. Goldberg egyike volt a Szilícium-völgy leghíresebb vállalatirányítóinak, halála így nagy publicitást kapott. Az eset hátterét elemző szakértők arra hívják föl a figyelmet, hogy az edzőtermi gépek sokkal több sérülésért és halálesetért felelősek, mint azt legtöbbünk sejtette volna.

Telefon kihalófélben

Egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyünk az internet működésének árnyoldalaival, veszélyeivel, mivel a magyar társadalom lassan ugyanolyan intenzíven használja az informatikai vívmányokat, mint az Európai Unió tőlünk nyugatabbra lakó polgárai. A számítógép-használatban, internetelérésben már szinte nincs is lemaradásunk, és más területeken is dinamikusan csökken a hátrányunk. Lelkes felhasználók vagyunk hát, csak az a kérdés, hogy mindezt milyen tudatosan űzzük. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben publikált, 2013-as állapotokat tükröző felmérésének adataiból válogattunk.

Az utolsó orrszarvú

Egy magasabb rendű, ivartalan szaporodásra nem képes állatfaj elvileg akkor tekinthető végleg elveszettnek, amikor az egyik nem utolsó tagja is elpusztul (ha eltekintünk olyan különleges esetektől, mint a klónozás vagy a konzervált ivarsejtek felhasználása). A szélesszájú orrszarvú északi alfaja félő, hogy hamarosan erre a sorsra jut. A világ szeme ezért most az utolsó hímre, Sudanra vetül. Mindenki azt várja tőle, hogy megtermékenyítse nőstény fajtársait (ha lehet, akkor az összeset), míg nem késő. Sudan épségén egy teljes alfaj sorsa áll vagy bukik, ezért hasonló őrizetet kapott, mint Robert Merle regényének, a Védett férfiaknak a főszereplői. Éjjel-nappal fegyveres őrök vigyázzák, a környező falvakat álruhás vadőrök járják, hogy időben lefüleljék a portyára induló vadorzókat.

Sivatagi fellángolás

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA sikeresen tesztelte a rakétahajtóművek következő nemzedékének prototípusát. A szerkezet hatalmas, ilyen nagyot még soha nem építettek. A NASA várakozása szerint a gyorsítórakéta, amely a három év múlva szolgálatba álló űrhajó-felbocsátó rendszer központi eleme lesz, nemcsak a Holdra, de azon túl, akár a Marsra is eljuttathatja az űrhajósokat. Az űrhivatal számára PR-okokból is fontos volt az interneten élőben közvetített próba, hiszen már jó ideje nem rendelkezik működőképes űrhajóval. Így a nemzetközi űrállomáson tartózkodó asztronautákat sem tudják saját erőből elérni.

Leszálló ág

A francia Alpok fölött kedden lezuhant a német Germanwings légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus–320-as típusú repülőgépe. A fedélzeten tartózkodó 144 utas és a hatfős személyzet életét vesztette a katasztrófában. A 24 éves gép pilótái nem adtak le vészjelzést, mielőtt megszakadt volna a repülővel a rádiókapcsolat. A roncsok Franciaország rendkívül nehezen megközelíthető, hegyvidéki tájain szóródtak szét. A fekete doboz felvételei arra utalnak, hogy a másodpilóta szándékosan vezette hegynek a gépet. A repülőszerencsétlenségek után mindig összecsapnak a légi közlekedés veszélyességét hangoztatók azokkal, akik szerint a repülés a közlekedés legbiztonságosabb módja.

A jövő algebrája

Negyven évvel ezelőtt pszichológusok kiválasztottak több mint másfél ezer kivételes matematikai képességekkel megáldott amerikai kamaszt. Az volt a céljuk ezzel, végigkövetve a gyerekek későbbi élettörténetét, hogy megállapíthassák, a jó fiatalkori matematikai adottságok hogyan hatnak az emberek későbbi sikereire, jövedelmükre, az állásra, amelyet betöltenek, tudományos és üzleti pozícióikra. Az eredmények azt mutatják, hogy e gyerekkori matekzsenik felnőttkorukra az átlagot magasan meghaladó sikereket értek el, sokan ma vállalatigazgatók vagy tudósok. A férfiak és a nők közötti különbségek, amelyek részben a társadalmi kötöttségekben, részben az emberek motívumaiban gyökereznek, azonban még e kivételes csoportban is megjelentek, olvasható a kutatást végző Vanderbilt Egyetem honlapján.

Függő kert

Miközben egyre több ember hagy fel világszerte a növénytermesztéssel, és költözik be a városokba, hogy az iparban vagy a szolgáltató szektorban vállaljon munkát, egyre nagyobb gonddá válik az emberiség élelmezése. A hagyományos termőföldek termőképessége ugyanis nem növelhető a végtelenségig, és a zöldségek, gyümölcsök termőhelyei egyre távolabb kerülnek a fogyasztók tömegeitől. A városok területén néhány elszigetelt, kuriózumszámba menő példát kivéve eddig nem folyt számottevő növénytermesztés. Ennek okai között ott találjuk a helyhiányt és a környezetszennyezést is. Mindkettőre megoldást kínál a növénytermesztés most terjedőben lévő formája, amely sem hagyományos termőföldet, sem természetes napfényt nem igényel, viszont energiatakarékos, és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Vidéki zöldségeskertek helyett zárt, raktárépületekre hasonlító csarnokok polcain nőnek a növények, így könnyebb leszedni a termést, és kis távolságra kell szállítani. Kérdés azonban, egyenértékű-e falusi társával egy hangárban nőtt saláta.

Gépi dobogás

Néhány héttel ezelőtt a világon elsőként hordozható műszívet ültettek egy francia betegbe. A szerkezet célja, hogy életben tartsa a szívátültetésre váró betegeket mindaddig, amíg alkalmas beültethető szervet találnak számukra. Noha a vér áramoltatását végző berendezések eddig is léteztek, ezek nagy, testen kívüli gépek voltak, és csak rövid ideig tudták biztosítani a vérkeringést. Az új szerkezet ezzel szemben méretében is öszszeegyeztethető a természetes szívvel, így a beteg a körülményekhez képest elfogadható minőségű életet élhet, míg megkapja a véglegesnek szánt szívet. E vívmányt sokan forradalminak értékelik, a végleges, testbe ültethető mesterséges szervek első előfutárának. Míg ezek megszületnek, vélhetően még évtizedeknek kell eltelniük, így a most szívültetésre várók e szerkezettel legfeljebb időt nyerhetnek (majd, ha túljut a tesztelési időszakon, és elkezdődik nemzetközi klinikai alkalmazása). De a mondás szerint aki időt nyer, életet nyer.

Nagyon mínusz

Soha nem voltam még ehhez fogható körülmények között, és nagyon remélem, hogy nem is leszek – mondta el újságírói kérdésekre válaszolva Ted Scambos, a földön valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérsékletre rátaláló kutatócsoport vezetője. A kutatáshoz szerencsére nem is kellett odamennie, minthogy nem személyesen a helyszínen végezték a mérést, hanem a NASA és az Egyesült Államok Geológiai Kutatóintézete által közösen üzemeltetett Landsat–8 és Aqua műholdak adataiból dolgoztak. Az új hidegrekordot – mondhatni, természetesen – az Antarktiszon mérték. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy nem szabad úgy beállítani ezt a felfedezést, mintha a globális felmelegedés cáfolata lenne. Attól ugyanis, hogy esetenként előfordulnak új negatív rekordok, a globális trend változatlan marad: a Föld és így az Antarktisz – átlaghőmérsékletét tekintve – melegszik, a sarkköri jégsapkák pedig gyorsan olvadnak.

Nyuszi ül a holdon

Évtizedek óta elõször szált le „puhán”, tehát nem

becsapódva, hanem sérülésmentes landolással

ember alkotta tárgy a Hold felszínén. A kínai

Chang’e–3 ûrhajó december 1-jén magyar idõ

szerint a délutáni órákban indult kísérõbolygónk felé,

hogy aztán két hét utazás után sikeresen érjen célba. A

leszállt ûrhajóból kigördült a Yutu nevû automata szon-
da, amely – hasonlóan a NASA által a Marsra küldött

robotokhoz – tudományos vizsgálatokat fog folytatni a

Holdon. Noha a Hold minden más égitestnél közelebb

van hozzánk, a szovjet Luna–24 szonda óta nem tértünk

oda vissza (sem személyesen, sem robotjaink közvetíté-

sével). A Mars-utazás lefújása után – mintegy kárpót-
lásképpen – bejelentették ugyan pár éve, hogy újra em-
beri ûrhajósok fognak a Holdon kutatni, sõt ûrállomást

építenek ott állandó legénységgel, hosszú távra beren-
dezkedve, de aztán ebbõl sem lett semmi. Úgy tûnik hát,

hogy az ûrkutatás fejlõdése megint azon feltörekvõ or-
szágok (Kína, India, esetleg Irán) szerepvállalásán áll

vagy bukik, amelyeknek nemcsak objektív, gyakorlati

céljaik vannak vele, de a felfedezésben rejlõ propagan-
dalehetõségeket is ki kívánják aknázni.

Hangsebesség

Tíz éve már, hogy földre parancsolták a Concorde-okat. Mindmáig a Concorde az egyike annak a két polgári légi forgalomban használt repülőgéptípusnak, amelyek átlépték a hangsebességet. Mára mindkettő nyugdíjba vonult, és kérdés, lesz-e valaha hozzájuk hasonló repülőgép. A Concorde-ot a legtöbb ember a mai napig a repülőmérnöki szakma csúcsteljesítményének tartja. Bemutatkozása egybeesett az Apollo-program legdicsőségesebb időszakával: akkoriban elhihették az emberek az égbe emelkedő, addig soha nem látott masinák láttán, hogy az emberiség technológiai fejlődése határtalan lehetőségeket kínál. De következtek a szürke hétköznapok, és bár a Concorde-ok szinte gyorsabban szelték át az óceánt, mint ahogyan az utasok eljutottak a reptérre, mindez nagyon sok pénzbe került. Noha aranyáron adták a jegyeket, semmi sem volt képes fedezni a géptípus kimondhatatlanul magas gyártási és fenntartási költségeit. Az utolsó szöget aztán a maga után lángcsóvát húzó Concorde mindenki által egy életre megjegyzett képei verték be e repülő csoda koporsójába. Sokan kifejezték azóta hiányérzetüket, mert bár csak a leggazdagabb keveseknek volt alkalmuk utazni rajta, szinte mindenkit büszkeséggel töltött el a létezése.

Mélyhíd

Eddig is legendás volt az Isztambult kettéválasztó Boszporusz szoros, hiszen a rajta átívelő híd párját ritkítja a világon: két földrészt, Európát és Ázsiát köti össze. Mostantól a híd, illetve a Boszporuszt keresztező kompjáratok mellett egy új módja is van az interkontinentális utazásnak: átadták a szoros alatt haladó vasúti alagutat. A tenger alatti vonalszakasz számos tekintetben hasonlít a kontinentális Európát és Angliát összekötő La Manche csatorna alatti úgynevezett csalagútra. Nemcsak rendeltetése azonos, hanem az elkészülte körüli bonyodalmak láttán is eszünkbe ötlik, hogy a történelem ismétli önmagát. A két földrész közötti vasúti összeköttetést Marmaraynak nevezték el. A név a Boszporusztól délre elhelyezkedő Márvány-tenger török nevének (Marmara) és a török ray (vasút) szónak az összevonásából jött létre.