Az előrejelzések szerint az idei El Nino jelenség a legerősebbnek várható a múlt század közepe óta, amikor is szisztematikusan kezdték regisztrálni ezen újra és újra visszatérő időjárási anomália jellemzőit. A jelenség okai alig ismertek, de a Csendes-óceán vizének ciklikusan változó felszíni hőmérsékletével áll összefüggésben. Az El Nino e déli oszcillációnak nevezett folyamat meleg fázisa. Nevét, amely spanyolul fiúgyermeket jelent, onnan kapta, hogy a latin-amerikai országokban általában karácsony környékén (a kis Jézus érkeztekor) érezhető az anomália maximuma. A hideg fázis neve ennek megfelelően La Nina, leánygyermek. A melegedő Csendes-óceán meteorológiai hatása – néhol monszunszerű esőzések, máshol a szárazság – globálisan is érzékelhető, ezek az utóbbi években sokasodnak és egyre erősebbé válnak, ami a klímaváltozás következménye is lehet.
65
éve biztosan az idén lesz a legerősebb az El Nino jelenség. Könnyen lehet, hogy évszázadok óta nem látott időjárási anomália fenyegeti Észak- és Latin-Amerika lakóit.
3,6
Celsius-fokkal volt melegebb júliusban a víz az átlagosnál a trópusi Csendes-óceán középső és keleti medencéjében, amelyek hőmérséklete kulcsfontosságú az El Nino szempontjából. Ez az érték már most alig marad el az eddig legdrasztikusabbnak ismert 1997–98-as El Nino idején mért hőmérséklettől.
0,5
foknyi, átlaghoz viszonyított melegedés három hónapon keresztül már elegendő ahhoz, hogy az Egyesült Államok nemzeti óceán- és légkörmegfigyelő hivatala (NOAA) El Ninónak minősítse a szituációt.
5
évente tér vissza általában az El Nino, bár az utóbbi évtizedben mintha gyakoribbá vált volna a jelenség. Volt 2002–2003 telén, 2004–2005-ben, 2006–2007-ben és 2009–2010-ben is. Ezek azonban mind gyengébbek voltak, mint az azóta viszonyítási alappá vált 1997–98-as jelenség.
90
százalékos a valószínűsége a jelenlegi mérések alapján, hogy idén télen lesz El Nino, és annak is 80 százalékos az esélye, hogy az idei anomália szokatlanul hosszú lesz, és még 2016 tavaszán is éreztetni fogja a hatását.
180
milliméterrel több eső esik átlagosan az erősnek tekintett El Nino jelenségek idején Kaliforniában, mint egy átlagos télen, ahol olyan mértékű szárazság pusztít évek óta, hogy szinte messiásként várják az idén télre beharangozott El Ninót.
6
százalékkal kevesebb havat mértek idén áprilisban a Kalifornia menti hegyekben a sokéves átlaghoz viszonyítva. Mivel az állam folyói főként a hegyekben elolvadó hóból táplálkoznak, a kevesebb hó aszályt jelent.
10
milliárd dollárra becsülik az egyik legerősebb, 1982–83-as El Nino okozta globális károkat. Amerika csendes-óceáni partvidékén, de még Kubában is özönvízszerű esőzések, áradások voltak, Hawaiin és Tahitin hurrikán tombolt. Eközben azonban Dél-Afrikában, Indiában, Srí Lankán, Indonéziában, de Amerika egyes tájain is aszály pusztított.
15
százalékkal is emelkedhetnek az élelmiszerárak világszerte egy El Ninóval terhelt évben a Világbank elemzői szerint. Az időjárási anomália – trópusi termőterületük miatt – a világ kávé-, szójabab- és kakaótermésére van a legközvetlenebb hatással. De a felmelegedő óceán vize dominóeffektust indíthat be, amely kisebb-nagyobb mértékben az egész világ időjárására (és így mezőgazdaságára) hatással lehet.
90
százalékkal csökkenhet El Nino után a Csendes-óceán egyes részein a felszíni vizek tápanyagtartalma. Ez megtizedeli a vízinövényeket, a hatás pedig végighalad a táplálékláncon, és a halászott halak populációi is összeomlanak. A halászat ellehetetlenülése pedig csődbe viheti a szinte kizárólag halászatból élő perui, chilei közösségeket.
2015. szeptember 19.
2015. október 16.
Esőt hozó fiúcska
