Lopva nőszők

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Szociális agy

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Cukorgolyócskák

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Százezres tiszta helyiség

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Lomnici praktika

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2013. március 31.

Hatóanyag

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában

Mindössze az emberek negyede nyilatkozott úgy amerikai kutatók kérdéseire válaszolva, hogy érdekli az általa szedett étrend-kiegészítő hatékonysága, és leállna a vásárlásával, ha bizonyítottnak látná, hogy semmire sem jó, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Az első hallásra érthetetlen viselkedésre magyarázatot adhat az, hogy milyen céllal szedik ezeket. Az e kérdésre adott megfoghatatlan, ködös válaszokból (például „jobban akarom érezni magam”, „növelni szeretném az energiaszintemet”, „erősíteni kívánom az immunrendszeremet”) ugyanis kitűnik, hogy a fogyasztók inkább a maguk megnyugtatására veszik be e tablettákat. Indokként csak a reklámszlogeneket tudják fel mondani.

Tovább...

2013. március 30.

Szigetelés

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában

Fél évszázada zárta be kapuit a világ talán leghíresebb börtöne a San Francisco mellett lévő Alcatraz-szigeten. Pontosabban nem zárták be végleg, csak a rabokat költöztették ki onnan, a létesítmény azóta az egyik leglátogatottabb turistaszenzáció Amerikában. Müködése idején a legnotóriusabb gazfickóknak biztosított (általában élethosszig tartó) hajlékot. A börtön hírnevének szerves része, hogy bizonyítottan egyetlen fogvatartott sem tudott onnan élve megszökni. Azért fontos a bizonyítottan szó, mert volt néhány eset, amikor nem sikerült kihalászni a tengerből a szökevények holttestét, és örökre eltűntek a hatóságok látóköréből.

Tovább...

2013. március 29.

Mélymerülés

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt szenzációt okozott, amikor James Cameron amerikai filmrendező (aki több, tengerrel kapcsolatos kasszasikert is rendezett, például a Titanicot és A mélység titkát) elsőként a világon egyedül lemerült a Mariana-árokba. (Erről ugyancsak egy Számok nyelvén cikkben számoltunk be: Az árok alján, 2012. március 31.) A "földet érés" helyszíne a Mariana-árok térségén belül is a legmélyebb  pont, a Challenger Deep (kihívó mélység) volt, ahol a tengeralattjáró ablakán kinézve Cameron (nem túl meglepő módon) semmi érdekeset nem látott.

Tovább...

Hegyimentők a palacsintázóban

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 23-i számában

Senkinek sem használ a hegymászás, a világ legönzőbb tevékenysége, tartja Solymári Dániel, szakmai körökben az egyik legismertebb magyar hegymászó, akit háromszor választottak a sportág legjobbjának hazánkban. A teológusnak tanult alpinista a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetőjeként nemcsak a legmagasabb csúcsokat látta, hanem a legmélyebb afrikai nyomort is.

Tovább...

2013. március 23.

Kalap és gumicsónak

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Magyar hajókat vesz Líbia egy francia cégtől – tűnt föl a hír nemrég több hajózási honlapon is. Noha értelmezés kérdése, mennyire tekinthető magyarnak egy olyan hajó, amelynek francia gyártó cége többször gazdát cserélt azóta, hogy magyar alapítója negyed százada eladta, a történet mögött szövevényes, nagyra törő életút rajzolódik ki.

Tovább...

Napos Fukusima

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Pontosan a 2011-es japán földrengés és cunami miatt bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset második évfordulójára időzítették a város első önfenntartó, napenergiával működő melegházainak (és egyúttal naperőművének) üzembe helyezését. Az időponttal egyértelműen az a beruházók célja, hogy a napsugárzás segítségével előállított energiát az atomenergiával termelt elektromosság alternatívájaként mutassák be.

Tovább...

Perklorát és gyanta

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 16-i számában

Néhány perccel este fél hét előtt felszállt a várt füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Csakhogy a színe nem volt egyértelműen fehér, de fekete se, leginkább szürkének tetszett. Több mint egy óra telt el, és a Szent Péter téren összegyűlt emberek egymást kérdezgették zavarodottan, hogy választottak-e új pápát vagy sem.

Tovább...

2013. március 18.

Uszony

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Olvasóink többsége - nem kis részben a népszerű horrorfilmek által kialakított cápakép miatt - azt hiheti, hogy ez a cikk a cápák által elkövetett vérengzésekről szól majd. Éppen ellenkezőleg. Egy kanadai felmérés szerint a cápahalászat soha nem látott intenzitással folyik világszerte.

Tovább...

Jégexport

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Ha egy tárgy "szóra sem érdemes", az nem azt jelenti, hogy mindent tudunk róla, sem azt, hogy amit tudni lehet róla, az említésre sem méltó. Csupán annyit jelent, hogy megszokott a jelenléte, olyannyira, hogy észre sem vesszük, ha valójában nem is ismerjük. Szinte az összes mindennapi használati tárgyunkra, otthonunk építőelemeire igaz ez.

Tovább...

33 1/3

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 9-i számában

Hosszú idő óta először jelent meg magyar előadó új albuma hagyományosan bakelitnek nevezett, valójában PVC-ből készült hanglemezen is. Sőt egyszerre két együttes, a Péterfy Bori & Love Band és a 30Y is adott ki hanglemezt. Mi értelme van ennek? Csak öncélú figyelemfelhívás vagy újraéledő igényeket kielégítő szolgáltatás?

Tovább...

2013. március 15.

Keljfeljancsi 2.0

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 12-i számában

Sokunk gyermekkorának egyik emlékezetes játéka volt a keljfeljancsi, a baba, amely mindig lábra állt, bármerre is döntöttük el. E furcsa képességét a talpában elhelyezett nehezéknek köszönhette. De vajon lehet-e olyan homogén, egyfajta anyagból készült tárgyat alkotni, amely képes talpra állni? A Műegyetem kutatói találták meg a választ. Alkotásukat, a gömböcöt most bárki megtekintheti a Művészetek Palotájában. A feltalálóval beszélgettünk egyetemi irodájában, miközben életünk első olyan labdájával gurigáztunk, amelynek ára egy Mercedesével vetekszik.

Tovább...

Táncba vinni a metánt

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. május 31-i számában

Soha életemben nem gondoltam arra, hogy amit csinálok, annak lesz-e értelme, elismerik-e, díjat hoz-e. Csak azért tettem, mert érdekelt - vallja Oláh György, a dél-kaliforniai egyetem professzora, a kémiai Nobel-díj 1994-es kitüntetettje. A nyolcvanegy éves tudós - kollégái többségével ellentétben - a kitüntetés után sem hagyott föl munkájával, sőt keményebben dolgozik, mint valaha. Jelenleg a világméretű üzemanyagválság megoldásán munkálkodik.

Tovább...

Kaptárszolgák

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. augusztus 30-i számában

Albert Einstein mondta, hogy ha kihalnak a méhek, néhány éven belül az ember is követi őket. Mezőgazdaságunk a méhek növénybeporzó munkáján alapszik, nélkülük végveszélybe kerülne nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is. Az utóbbi néhány évben a világ méhkolóniái az összeomlás szélére sodródtak egy rejtélyes betegség miatt. Vajon ez a sors vár a hazai méhcsaládokra is?

Tovább...

A, nem B

Megjelent a Magyar Nemzet 2008. november 8-i számában

Egy felnőttek számára talán együgyű, de az emberpalántákra oly jellemző tanulási hiba meglepő és igencsak pozitív tulajdonságra enged következtetni, állítják magyar kutatók, akik legutóbbi felfedezésüket a világ egyik legfontosabb szaklapja, a Science hasábjain jelentették meg.

Tovább...

Százezres tiszta helyiség

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. január 31-i számában

Gazdasági válság ide vagy oda, a hidegháború óta nem látott intenzitással folyik az űrverseny - immáron több új szereplővel. Van-e esélye az Európai Uniónak meghatározó szereplővé válni abban a versengésben, amelyben az asztronautika hagyományos szereplői, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kína és India is babérokra tör? A kis nemzetek összefogása nélkül semmiképp. Ezt az együttműködést hivatott előmozdítani az Európai Űrhivatal, amelynek hollandiai kutatóközpontjában jártunk.

Tovább...

A nyírfaaraszoló álma

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. február 7-i számában

A kétszáz éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin százötven évvel ezelőtt jelentette meg A fajok eredete című könyvét, amelyben leírta a természetes szelekción alapuló evolúció elméletét. Szinte minden biológiai jelenség bizonyítottan az evolúcióra vezethető vissza, mégis számtalanszor próbálták hiteltelenné tenni az elméletet a megfogalmazása óta eltelt másfél évszázadban. De pontosan miről szól és kik között zajlik e vita?

Tovább...

Szociális agy

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. április 4-i számában

Bár már régen nem vadászunk mamutokra, és gyűjtögető életmódot is legfeljebb a Tescóban folytatunk, agyunk továbbra is a kőkorbeli életünkhöz alkalmazkodott, állítja a világ egyik legismertebb humánetológusa, Robin Dunbar. A kutatóról nevezték el az emberi viselkedésevolúcióban alapvető Dunbar-féle számot is. A tudóssal a Rómában rendezett evolúciós konferencia szünetében beszélgettünk.

Tovább...

Réparöntgen

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. június 13-i számában

Az egészség mindenki számára a legfontosabb érték. Könnyen fizetünk valamiért, amitől az egészségünk megóvását várjuk, és hamar elhisszük, ha tudományosnak tűnő műszerekkel dolgozó emberek azt mondják nekünk, hogy veszélyben az egészségünk. Ilyen készülék a biofotonikus szkenner. Utánajártunk, hogy mire jó, és mire nem.

Tovább...

Lomnici praktika

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 22-i számában

Négyszáz évvel ezelőtt, 1609. augusztus 25-én mutatta be Galileo Galilei maga készítette távcsövét Velencében. Az eszköz segítségével az égi jelenségeket soha nem látott részletességgel tudták a csillagászok megfigyelni, megszületett a modern asztronómia. Az évforduló tiszteletére 2009 a csillagászat nemzetközi éve. Ellátogattunk Európa különleges obszervatóriumába a Tátrában.

Tovább...

Lopva nőszők

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. szeptember 12-i számában

Darwin fő művének, A fajok eredetének megjelenése előtt száz évvel az egyre sokasodó felfedezések hatására a svéd botanikus, Carl von Linné saját korábbi álláspontját is megváltoztatva felvetette az élőlények változásának lehetőségét. Bár az evolúció felfedezéséig nem jutott el, az állatok és a növények rendszerezésében elért eredménye csak Darwinéval vethető össze.

Tovább...

Potyautasok

Megjelent a Magyar Nemzet 2009. augusztus 1-ei számában

A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben felmentett egy szülőpárt, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadatását gyermeküknek - az ítélet szerint ezzel csak szabálysértést követtek el. A védőoltásokat sokan az emberiség legnagyszerűbb alkotásai között tartják számon, néhányan azonban kifejezetten károsnak vélik. Megpróbáltuk megérteni, miért gondolkodnak így.

Tovább...

Cukorgolyócskák

Megjelent a Magyar Nemzet 2010. március 27-i számában

A homeopátiás gyógyszerek gyártói a héten támadásba lendültek: európai uniós szintről igyekeznek arra kötelezni a tagállamokat, hogy bizonyítatlan hatékonyságú készítményeiket részben a gyógyszerkasszák fizessék. Eközben sokan semmit sem tudnak a homeopátia mögött rejlő elvekről, hiszen a reklámok csak e szerek kíméletességét hangsúlyozzák. Mi a homeopátia? Az orvoslás forradalma, vagy a sarlatánság legkifinomultabb formája?

Tovább...

2013. március 14.

Meddig hasad?

Megjelent a Magyar Nemzet 2010. május 15-i számában

Halványul a hidegháború és Csernobil emléke, a fosszilis energiahordozók használata pedig megváltoztatja a bolygó éghajlatát. Ezért az elektromos energia termelésének jövőbeni módszereként nemcsak a megújuló energiaforrások, hanem az atomenergia is egyre hangsúlyosabban kerül szóba szerte a világon. Pakson újabb blokkok építését tervezik, az amerikai elnök pedig kölcsöngaranciát nyújt új erőművek építéséhez. Megférhet az atomenergia és a megújulók egymás mellett?

Szakdolgozat

A kutyák vokális kommunikációjának etológiai vizsgálata
ELTE Etológia Tanszék, 2004



E dolgozatban a kutyaugatás esetleges kommunikációs funkcióit vizsgáló kutatásunkat mutatjuk be. Alapvető kérdésünk, hogy az ugatás milyen szerepet játszik az ember és a kutya közötti kommunikációban. Munkánk során két módszert alkalmazunk: egyrészt vizsgáljuk az ugatás egyes akusztikus jellegzetességeinek kontextusfüggését, másrészt teszteljük, hogy az emberek a kutyák hangjait hallva képesek-e a véletlennél nagyobb valószínűséggel helyesen meghatározni a felvétel kontextusát, és hogy egyöntetűen vélekednek-e az ugató kutyák motivációs állapotáról.
A különböző szituációkban rögzített hangok egyes akusztikai változóinak elemzésekor a mért változók többségénél szignifikáns kontextusfüggést mutattunk ki. Az egyes helyzetekben különbözött a kutyák ugatásának frekvenciája, a vakkantásaik hossza, a vakkantásaik között eltelt időtartam, és vakkantásaik domináns frekvenciamenete.
Második bemutatott kísérletünkben mudi fajtájú kutyák felvett hangjait játszottuk vissza mudis gazdáknak, egyéb fajtájú kutyák gazdáinak és nem-kutyásoknak (Pongrácz et al, 2005). Az alanyok, függetlenül kutyás tapasztalataiktól, képesek voltak egyöntetű képet alkotni a kutyák motivációs állapotáról: a hangok értékeléséhez alkalmazott összes emocionális szempontra (agresszió, félelem, kétségbeesés, játékosság, vidámság) adott pontszámok különböztek a hangok kontextusától függően. Összefüggést találtunk a hallott hangok frekvenciája, tonalitása és a vakkantások közötti intervallum, valamint az alanyok emocionális ítélete között. A felvétel kontextusát az alanyok mindhárom csoportjában a véletlennél jobb valószínűséggel találták el, és a csoportok teljesítménye nem különbözött egymástól.
A hallott hang jellegzetességei és a hangot halló emberek döntése közötti összefüggést tesztelendő, harmadik kísérletünkben frekvenciájukban és tonalitásukban hasonló vakkantásokból "mesterséges" ugatásmintákat hoztunk létre, amelyeket az alanyok az első kísérletben alkalmazott módszerrel értékeltek. Kimutattuk, hogy az ugatás frekvenciája és a vakkantásközi intervallum szinte az összes emocionális szempontra adott pontokra hatással van, a tonalitás az alanyok játékosság- és vidámságértékelésére volt kimutatható hatással.
Kísérleteink eredményei bizonyítják, hogy az ugatás alkalmas eszköz lehet a kutya és az ember közötti kommunikációban, hiszen akusztikai jellegzetességei kontextusfüggést mutatnak, az ember pedig pusztán a hang alapján képes képet alkotni a kutya motivációs állapotáról, illetve az ugatás kontextusáról.

Peer-reviewed publications

Tanulmányok

Doctoral theses

Ethological study of vocal communication in dogs (summary)

In my research I studied various aspects of dog-dog and dog-human acoustic communication. According to basic concept of communication I studied whether dog barks emitted in different situations and by different individuals had different acoustic traits. By studying receivers' responses I investigated if dogs and humans were able to distinguish among barks recorded in different contexts or from different individuals.

In my first experiment I applied a machine learning approach. This software is able to recognize the context specific and individual specific features of barks input and, on the basis of this knowledge, categorize unfamiliar barks into classes. According to our results the software was able to classify new barks into the adequate categories with efficiency higher than expected by chance. In our opinion this suggests that barks have context specific and individual specific acoustic features.

In my next investigation I studied the communicative role of bark in dog-dog communication. Applying the 'habituation-recovery' paradigm I played barks for dogs in the laboratory. The played material consisted of barks recorded from the same individuals in different situations in one experiment and barks from different individuals in the same situation in the other experiment. The dogs' orientation responses were recorded and analyzed. The results showed that subjects distinguished between barks recorded in different contexts and from different individuals as well.

In my following experiments I studied what kind of information the humans could gain by listening to barks. I showed that humans were able to categorize barks into the adequate context categories with a higher accuracy than expected by chance and they described the possible motivational states of dogs similarly. The performances of people with different type of experiences with dogs were not different. I showed that the decisions of subjects about motivational states of barking dogs were affected by a few basic acoustic features of barks (e.g. mean frequency, tonality, and time interval between two individual barks). This role of acoustic features in the judging of inner states is similar to differences in vocal signals of individuals of several vertebrate species having opposite motivational states. This finding might suggest that this ability of people is homologous with the similar ability of animals.

I showed that people, independently form their previous experience with dogs, were not able to discriminate between two individual barks (or two bark sequences consisting 5-5 individual barks) and decide whether they were recorded from the same or different dogs. I found the most significant differences between humans' abilities and the abilities of dogs or computers. Furthermore I showed that blind people with no visual experiences with dogs were able to categorize the heard barks into context categories and describe the motivational states of dogs similarly to sighted subjects. When studying the ontogenesis of human ability for evaluation of barks I showed that even in the six years old age group the performances of subjects owned a dog and those not owned one were not different. The performances of subjects got better with their age.

Summarizing the results of my study I showed dog bark is an effective communicative system in the dog-dog and dog-human communication.


Download the extended summary of theses: PDF

Doktori disszertáció


A kutyák vokális kommunikációjának etológiai vizsgálata

ELTE Etológia Tanszék, 2010


Kutatásunkban az ember és a kutya illetve a kutyák közötti akusztikus kommunikáció különböző aspektusait vizsgáltuk. A kommunikáció alapvető jellegzetességeinek megfelelően megvizsgáltuk, hogy a kutyák ugatásai eltérőek-e különböző kontextusokban és az egyes egyedek ugatásai között vannak-e hangtani különbségek. A hangot érzékelő "vevő" vizsgálata során arra kerestük a választ, hogy az ugatást halló ember és kutya képes-e különbséget tenni csupán a hallott hang alapján a felvételi szituációk között, illetve meg tudja-e különböztetni a hallott egyedeket.
Első kísérletünkben egy úgynevezett gépi tanulásos módszert alkalmaztunk. E számítógépes program képes a belé táplált ugatások kontextusára utaló illetve egyedre jellemző tulajdonságait felismerni, és ezek alapján egy új, ismeretlen hangot a korábban megadott kategóriák valamelyikébe besorolni. Eredményeink szerint a szoftver sikeresen, a véletlen választás esetén elvárható szintnél nagyobb eredményességgel sorolta az ugatásokat a megfelelő kontextus- és egyedi kategóriákba. Ez véleményünk szerint arra utal, hogy a kutyaugatás rendelkezik kontextusfüggő és egyedre jellemzően különböző hangtani jellegzetességekkel.
A következő vizsgálatunkban az ugatás kutyák közötti kommunikációban betöltött szerepét vizsgáltuk. A habituáció-diszhabituációs kísérleti paradigmát alkalmazva kutyáknak azonos egyedektől, de különböző helyzetekben, illetve eltérő egyedektől, de azonos helyzetben rögzített ugatásokat játszottunk le, és a hallott hangra mutatott reakciójukat vizsgáltuk. Az alanyok különbséget tettek a két helyzetben felvett, és az eltérő kutyáktól rögzített ugatások között is.
További kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy az emberek milyen jellegű információt képesek a kutyaugatást hallva leszűrni. Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyás tapasztalataiktól függetlenül a véletlen választás esetén elvárt sikerességnél magasabb arányban képesek a hallott hangot a helyes szituáció-kategóriába sorolni. A kutyáknak tulajdonított belső állapotról egyöntetű képet alkotnak, és a belső állapotra vonatkozó döntésüket az ugatás néhány alapvető akusztikai jellegzetessége (a frekvencia, a tonalitás illetve a vakkantások között eltelt időtartam) befolyásolja. Ezek az akusztikai jellegzetességek megfeleltethetők számos más gerinces faj ellentétes motivációs állapotban hallatott hangjainak tulajdonságával, amely arra utalhat, hogy az ember e képessége homológ lehet az állatok hallott hang alapján történő belső állapot értékelésével.
Kimutattuk, hogy az emberek, előzetes kutyával kapcsolatos tapasztalatuktól függetlenül nem képesek a két vakkantásról, illetve kétszer öt vakkantásból álló sorozatról eldönteni, hogy azokat egy vagy két kutyától rögzítettük. E tekintetben találtuk a legjelentősebb különbséget az ember illetve a számítógép és a kutyák képességei között. Kimutattuk továbbá, hogy nincs szükség a vizuális tapasztalatra ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a halott hang alapján meghatározni a felvétel kontextusát és a kutya valószínű belső állapotát, minthogy erre eredményeink szerint a születésük óta vak emberek is képesek, és teljesítményük nem különbözik a látókétól. Az ember kutyahang értékelő képességének egyedfejlődését vizsgálva megállapítottuk, hogy már a hatéves gyermekeknél sem különbözik a kutyatartók és a kutyát nem tartók teljesítménye. A sikeresen kategorizált ugatások száma az életkor előrehaladtával nő.
Kutatásaink eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a kutyaugatás egy hatékony kommunikációs rendszer mind a kutyák közötti, mind a kutya és az ember közötti kommunikációban.

Az értekezés tézisei: PDF
A teljes értekezés: PDF
A doktori védésen bemutatott prezentáció: PDF

Cikkek egyéb lapokban

  • A globális felmelegedés hatása az élővilágra, Természet Világa, 2008. március
    A felmelegedés közvetett hatásaként megváltozik az állatfajok viselkedése...

  • Állati önzetlenség, IPM, 2008. február
    Előfordul, hogy az állatok viselkedése látszólag nem szolgálja saját rátermettségüket...

  • Miért ugatnak a kutyák?, Természet Világa, 2007. június
    A kutyaugatás annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk róla igazán...

  • Miért ugat a kutyus, mondd meg kisfiam!, Nemzetközi Kutyamagazin, 2007. április
    Az ELTE Etológia Tanszékén már évek óta kutatjuk a kutyák hangjait...

  • Madarak, vadak, etológusok, Természet Világa, 2007. január (Tóth Lillával közösen)
    Írásunkban az etológia jelenlegi frontvonalához tartozó kutatási területeket mutatunk be...

  • Tudjuk-e értelmezni a kutyaugatást?, Élet és Tudomány, 2004/28
    A kutya jelzései részben gesztikuláris jellegűek részben vokálisak...

  • Bábeli rend, Élet és Tudomány, 2003/43
    Hasonlóságokat találunk a nem rokon, de hasonló környezetben élő fajok hangjai között..

Origo.hu, Egészség rovat

2013. március 13.

Origo.hu, Tudomány rovat

Conference talks and posters

2013. március 1.

Kutatásaink nemzetközi sajtóvisszhangja


The direct or indirect human artificial selection process made the dog bark as we know, said Csaba Molnar, formerly an ethologist at Hungary’s Eotvos Lorand University. Molnar’s work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts. Wild dogs yip and squeal and whine, but rarely produce the repetitive acoustic percussion that is barking. Many people had made that observation, but Molnar and his colleagues were the first to rigorously investigate it.
Wired, Tovább...

The results show that dog barks carry a wealth of information, says Molnár. "In the past, scientists thought that dog barks originated as a by-product of domestication and so have no communicative role," he says. "But we have shown there are contextual differences." Molnár thinks that selection by humans could explain why an artificial neural network is better at recognising that a dog is fighting than playing. Domestic dogs have always been used for their vigilance, and so it may be important for humans to quickly identify when a dog is barking at a stranger. "In this context, every dog barks singularly," says Molnár. "But in a play situation, there has been no strict selection for creating a uniform bark among dogs, so each has its own individual style."
New Scientist, Tovább...

While the computer correctly recognised the emotional state of 43% of dogs, humans did almost as well with 40%. But the author of the research - Csaba Molnar, from Eotvos University in Budapest - says the software can be improved, and told the BBC it may have applications for analysis of human communication. "I would say that we proved there are very strong contextual differences between the barks, but that very long further work is needed to determine which emotional states and which characteristics belong to each (different breed). He added: "In the future we can use this software for any other vocal or any other signal categorisation."

What are dogs really saying when they bark? A team of researchers (led by ethologist Csaba Molnár from Eötvös Loránd University in Budapest) set out to find out. Using specially designed software, the group studied the acoustic qualities of more than 6,000 barks from 14 Hungarian sheepdogs in six different situations: alone, engaged in a dogfight, in an encounter with a stranger, on a leisurely stroll, exercising with a ball, and playing. The team recorded the pooch calls on tape, which was then transferred to and digitalized on a computer, which coded, classified and evaluated the individual barks. The software correctly linked the bark with the situation in 43 percent of cases. The best recognition rates came during dogfights and stranger confrontations; the software had the least success in trying to analyze the pups at play.
Scientific American, Tovább...

Can you tell the difference between a dog bark that says "I'm lonely, don't leave me!" and one that warns "Don't get close, I might bite!"? Researchers in Hungary have found that we humans have a remarkable ability to categorize various types of dog vocalizations and understand their emotional content—in effect, to "speak canine." Try it yourself, and learn what this inter-species communication might mean about the evolution of dogs.

Our ability to understand dogs may peak when we’re around 10 years of age, with preadolescents possessing a natural talent for deciphering dog barks, according to new research. The study, published in the journal Applied Animal Behaviour Science, could help to strengthen the theory that there’s a universal animal “language.” The connections allow us to understand rudimentary meanings of many animal calls, especially those made by mammals. Study co-author Csaba Molnár told Discovery News that the new research proves “that basic understanding of barks is an inherited trait in humans, and learning can only slightly improve this ability.”
Discovery Channel News, Tovább...

Young children often misinterpret a dog's snarling face as a smile, which may be one reason why kids suffer a high number of dog bite injuries. But youngsters 6 to 10 years of age have no trouble understanding the threat in a dog's aggressive bark, researchers report in the current issue of Applied Animal Behaviour Science. The scientists tested 30 children and ten adults, asking them to judge a dog's emotions by listening to its barks in three different situations: alone, facing a stranger at a gate, and when playing.
Science, Tovább...

Scientists at Eötvös Loránd University in Budapest, Hungary, recorded more than 6,000 barks uttered by 14 individual Mudis, or Hungarian sheepdogs, in six different situations — "stranger," "fight," "walk," "alone," "ball' and "play." They then fed the sounds to a computer program, which was able to correctly categorize the barks 43 percent of the time — far from perfect, but much better than the 16.7 percent rate that would have arisen by chance. The computer had the best results with the "fight" and "stranger" contexts, the worst with "play." It was also able to pick out individual dogs just by the sound of their barks slightly more than half the time — again, much better than chance. "Since we have no reasons to say that Mudis are special among other dog breeds, I am pretty sure that this method for categorizing barks could work in other dog breeds' barks as well," study leader Csaba Molnár told London's Daily Telegraph.
Fox News, Tovább...

Ungarische Verhaltensforscher haben ihrem Computer "Hundesprache" beigebracht. Ihr Computerprogramm kann das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als der Mensch und verschiedene Laute einzelnen Situationen zuordnen. So kann der Computer einigermaßen erkennen, ob der bellende Vierbeiner nun eher Gassi gehen, kämpfen oder spielen will, berichten Csaba Molnar und sein Team von der Budapester Eötvös-Universität im Fachblatt "Animal Cognition"
Die Welt, Tovább...

Einen solchen Übersetzer von Hunde- in Menschensprache wollen ungarische Verhaltensforscher jetzt entwickelt haben. Die von Csaba Molnar und seinem Team an der Budapester Eötvös-Universität ausgearbeitete Software hat mehr als 6000 Bell-Laute von 14 Mudis analysiert, einer ungarischen Hirtenhund-Rasse. Ihr Computerprogramm könne das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als ein Mensch, schreiben die Forscher im Fachblatt "Animal Cognition". Die Trefferquote habe 52 Prozent betragen, für Menschen sei die Aufgabe nahezu unlösbar. Zudem könne das Programm in gewissem Grade das Gebell auf sechs für den Alltag der Tiere bestimmende Situationen zurückführen: "Fremder", "Kampf", "Gassi gehen", "allein", "Ball" und "Spielen". Bei einem ersten Versuch habe die Software das Gebell in 43 Prozent der Fälle richtig eingeordnet, hieß es. Am besten gelang die Zuordnung in den Situationen "Kampf" und "Fremder", am schlechtesten in der Situation "Spielen".
Spiegel, Tovább...

De hecho, la investigación sugiere que algunos de estos sonidos son comprensibles para los demás perros, por lo que les servirían para comunicarse entre ellos y quedaría descartada la vieja teoría de que los perros sólo aprendieron a ladrar para imitar el lenguaje de las personas. Sin embargo, también en esto se nota el contacto con los humanos: cuando los perros juegan entre ellos, cada cual tiene su propia personalidad y su ladrido es claramente diferenciable por el 'software'. Por el contrario, los ladridos emitidos ante la presencia de una persona extraña son casi siempre idénticos, independientemente del perro individual del que procedan. El estudio ha sido realizado por los equipos de Csaba Molnár, de la Universidad Eötvös Loránd (Hungría) y Frédéric Kaplan, de la Escuela Federal de Lausanne (Suiza). Sus resultados se acaban de publicar en la revista 'Animal Cognition'.
El Mundo, Tovább...

My research in the news


The direct or indirect human artificial selection process made the dog bark as we know, said Csaba Molnar, formerly an ethologist at Hungary’s Eotvos Lorand University. Molnar’s work was inspired by a simple but intriguing fact: Barking is common in domesticated dogs, but infrequent if not downright absent in their wild counterparts. Wild dogs yip and squeal and whine, but rarely produce the repetitive acoustic percussion that is barking. Many people had made that observation, but Molnar and his colleagues were the first to rigorously investigate it.
Wired, Read more...

The results show that dog barks carry a wealth of information, says Molnár. "In the past, scientists thought that dog barks originated as a by-product of domestication and so have no communicative role," he says. "But we have shown there are contextual differences." Molnár thinks that selection by humans could explain why an artificial neural network is better at recognising that a dog is fighting than playing. Domestic dogs have always been used for their vigilance, and so it may be important for humans to quickly identify when a dog is barking at a stranger. "In this context, every dog barks singularly," says Molnár. "But in a play situation, there has been no strict selection for creating a uniform bark among dogs, so each has its own individual style."
New Scientist, Read more...

While the computer correctly recognised the emotional state of 43% of dogs, humans did almost as well with 40%. But the author of the research - Csaba Molnar, from Eotvos University in Budapest - says the software can be improved, and told the BBC it may have applications for analysis of human communication. "I would say that we proved there are very strong contextual differences between the barks, but that very long further work is needed to determine which emotional states and which characteristics belong to each (different breed). He added: "In the future we can use this software for any other vocal or any other signal categorisation."

What are dogs really saying when they bark? A team of researchers (led by ethologist Csaba Molnár from Eötvös Loránd University in Budapest) set out to find out. Using specially designed software, the group studied the acoustic qualities of more than 6,000 barks from 14 Hungarian sheepdogs in six different situations: alone, engaged in a dogfight, in an encounter with a stranger, on a leisurely stroll, exercising with a ball, and playing. The team recorded the pooch calls on tape, which was then transferred to and digitalized on a computer, which coded, classified and evaluated the individual barks. The software correctly linked the bark with the situation in 43 percent of cases. The best recognition rates came during dogfights and stranger confrontations; the software had the least success in trying to analyze the pups at play.
Scientific American, Read more...

Can you tell the difference between a dog bark that says "I'm lonely, don't leave me!" and one that warns "Don't get close, I might bite!"? Researchers in Hungary have found that we humans have a remarkable ability to categorize various types of dog vocalizations and understand their emotional content—in effect, to "speak canine." Try it yourself, and learn what this inter-species communication might mean about the evolution of dogs.

Our ability to understand dogs may peak when we’re around 10 years of age, with preadolescents possessing a natural talent for deciphering dog barks, according to new research. The study, published in the journal Applied Animal Behaviour Science, could help to strengthen the theory that there’s a universal animal “language.” The connections allow us to understand rudimentary meanings of many animal calls, especially those made by mammals. Study co-author Csaba Molnár told Discovery News that the new research proves “that basic understanding of barks is an inherited trait in humans, and learning can only slightly improve this ability.”
Discovery Channel News, Read more...

Young children often misinterpret a dog's snarling face as a smile, which may be one reason why kids suffer a high number of dog bite injuries. But youngsters 6 to 10 years of age have no trouble understanding the threat in a dog's aggressive bark, researchers report in the current issue of Applied Animal Behaviour Science. The scientists tested 30 children and ten adults, asking them to judge a dog's emotions by listening to its barks in three different situations: alone, facing a stranger at a gate, and when playing.
Science, Read more...

Scientists at Eötvös Loránd University in Budapest, Hungary, recorded more than 6,000 barks uttered by 14 individual Mudis, or Hungarian sheepdogs, in six different situations — "stranger," "fight," "walk," "alone," "ball' and "play." They then fed the sounds to a computer program, which was able to correctly categorize the barks 43 percent of the time — far from perfect, but much better than the 16.7 percent rate that would have arisen by chance. The computer had the best results with the "fight" and "stranger" contexts, the worst with "play." It was also able to pick out individual dogs just by the sound of their barks slightly more than half the time — again, much better than chance. "Since we have no reasons to say that Mudis are special among other dog breeds, I am pretty sure that this method for categorizing barks could work in other dog breeds' barks as well," study leader Csaba Molnár told London's Daily Telegraph.
Fox News, Read more...

Ungarische Verhaltensforscher haben ihrem Computer "Hundesprache" beigebracht. Ihr Computerprogramm kann das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als der Mensch und verschiedene Laute einzelnen Situationen zuordnen. So kann der Computer einigermaßen erkennen, ob der bellende Vierbeiner nun eher Gassi gehen, kämpfen oder spielen will, berichten Csaba Molnar und sein Team von der Budapester Eötvös-Universität im Fachblatt "Animal Cognition"
Die Welt, Read more...

Einen solchen Übersetzer von Hunde- in Menschensprache wollen ungarische Verhaltensforscher jetzt entwickelt haben. Die von Csaba Molnar und seinem Team an der Budapester Eötvös-Universität ausgearbeitete Software hat mehr als 6000 Bell-Laute von 14 Mudis analysiert, einer ungarischen Hirtenhund-Rasse. Ihr Computerprogramm könne das Gebell einzelner Hunde besser auseinanderhalten als ein Mensch, schreiben die Forscher im Fachblatt "Animal Cognition". Die Trefferquote habe 52 Prozent betragen, für Menschen sei die Aufgabe nahezu unlösbar. Zudem könne das Programm in gewissem Grade das Gebell auf sechs für den Alltag der Tiere bestimmende Situationen zurückführen: "Fremder", "Kampf", "Gassi gehen", "allein", "Ball" und "Spielen". Bei einem ersten Versuch habe die Software das Gebell in 43 Prozent der Fälle richtig eingeordnet, hieß es. Am besten gelang die Zuordnung in den Situationen "Kampf" und "Fremder", am schlechtesten in der Situation "Spielen".
Spiegel, Read more...

De hecho, la investigación sugiere que algunos de estos sonidos son comprensibles para los demás perros, por lo que les servirían para comunicarse entre ellos y quedaría descartada la vieja teoría de que los perros sólo aprendieron a ladrar para imitar el lenguaje de las personas. Sin embargo, también en esto se nota el contacto con los humanos: cuando los perros juegan entre ellos, cada cual tiene su propia personalidad y su ladrido es claramente diferenciable por el 'software'. Por el contrario, los ladridos emitidos ante la presencia de una persona extraña son casi siempre idénticos, independientemente del perro individual del que procedan. El estudio ha sido realizado por los equipos de Csaba Molnár, de la Universidad Eötvös Loránd (Hungría) y Frédéric Kaplan, de la Escuela Federal de Lausanne (Suiza). Sus resultados se acaban de publicar en la revista 'Animal Cognition'.
El Mundo, Read more...

Konferencák, előadások

Humánetológiai előadássorozat az MTA támogatásával 4.

Szexuális dimorfizmus az emberi viselkedésben

A szexuális dimorfizmus (ivari kétalakúság) az azonos fajú, eltérő nemű egyedek fizikai, fiziológiai eltérésének jelensége. A kétalakúság megjelenhet a testi jellegzetességekben, élettani folyamatokban és a viselkedésben is. A nemi különbségek evolúciós okait általában a szexuális szelekciós modellek keretében magyarázzák, és csakúgy, mint más viselkedési jellegzetességeket, a Niko Tinbergen által megfogalmazott négy oksági kérdés keretében érdemes vizsgálni. Ezek az adott jelleg funkcióját, mechanizmusát, evolúciós múltját, és egyedfejlődését magyarázzák. Az egyedfejlődést az ember viselkedési egyedfejlődését leíró fejezetben érintjük.

A szexuális szelekciót leíró modellek szerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat (hosszan tartó viselkedés-mintázatot) követnek, amely segítségével maximálni tudják a saját genomjuk (teljes genetikai állományuk) reprezentációját a következő nemzedékben. E stratégiák tekintetében különböznek egymástól egy adott faj hímjei és nőstényei. Eltérő mértékben és módon vesznek részt a születendő utód túlélésének biztosításában. Eltérő lesz a szülői ráfordításuk. Ez az utód gondozására allokált energiamennyiséget jelenti, melyet ki kell vonni a túlélő utódok jelentette nyereségből, mikor egy egyed szaporodási sikerét határozzuk meg.

A férfiak bőre vastagabb, ebből is a felhám vastagságkülönbsége jelentős: a férfiaknál átlagosan 25%-kal vastagabb, mint a nőknél. Ezen kívül a férfiak bőre több kollagén rostot tartalmaz, és a férfiak faggyúmirigyei több fagyút termelnek, melynek összetétele is különbözik nemek szerint. Az intenzívebb faggyútermelés miatt a férfiak bőre zsírosabb, kevésbé hámlik, mint a nőké. A férfiaknak kevesebb verejtékmirigyük van, mint a nőknek.

A férfiak testmérete általában nagyobb, mint a nőké: a férfiak magasabbak és testsúlyúk is nagyobb. A testméretbeli eltérések az ember férfiak és nők között viszonylag alacsonyak. Ez a tény összhangban áll a nem ember főemlősök körében tapasztalt korrelációval a poligámia foka és a szexuális dimorfizmus között. Az emberek többsége monogám kapcsolatban él (még a poligámiát megengedő társadalmak tagjainak többsége is monogám). A férfiak teste szőrözöttebb, mint a nőké (bár a genitális szervek területén a nők szőrözöttsége a nagyobb), azonban hajlamosabbak a kopaszodásra, amely valószínűleg a magasabb tesztoszteronszint következménye.

A teljes óravázlat letöltése: PDF

Az előadás diáinak letöltése: PDF



Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 3.

Szex, párválasztás és ivadékgondozás az embernél

A szexuális szelekciót leíró modellek szerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat (hosszan tartó viselkedés-mintázatot) követnek, amely segítségével maximálni tudják a saját genomjuk (teljes genetikai állományuk) reprezentációját a következő nemzedékben. E stratégiák tekintetében különböznek egymástól egy adott faj hímjei és nőstényei. Eltérő mértékben és módon vesznek részt a születendő utód túlélésének biztosításában. Eltérő lesz a szülői ráfordításuk. Ez az utód gondozására allokált energiamennyiséget jelenti, melyet ki kell vonni a túlélő utódok jelentette nyereségből, mikor egy egyed szaporodási sikerét határozzuk meg.

A hímek és a nőstények által preferált szaporodási stratégiák különbségei más az ivarsejtképzéskor is megjelennek. A hímek sok kicsi spermiumot állítanak elő, a nőstények viszont kevesebb, nagy tömegű petesejtet. A nőstények ráfordítása ezután egyre nagyobb lesz, míg a hímeké kevesebb marad. A stratégiák különbségeit ezután a nemek eltérő proximális céljai is okozzák, nevezetesen a hímek érdeke az, hogy egy szaporodási perióduson belül mind több nőstényt termékenyítsen meg, melynek főként ökológiai korlátai vannak, ezzel ellentétben a nőstény, minthogy utódjába nagyobb energiát allokál a hímnél, érdeke az lesz, hogy minél inkább biztosítsa annak az „értékes” utódnak a túlélését, így ezek a korlátok inkább fiziológiai jellegűek.

Mivel az utód túlélését befolyásolják öröklött jellemzői és az apa segítsége is, ezért a nősténynek érdeke olyan hímet választani párjául, amelynek valószínű genetikai állománya előnyös az adott környezetben és/vagy segítsége hasznos lehet az utód felnevelésének időszakában. Az adott faj élettani jellemzői valamint az élőhely támasztotta ökológiai kényszerek együttesen határozzák meg a fajra jellemző párosodási rendszert. Amennyiben az élőhely táplálékellátottsága elegendő több egyednek is, és az egyik nem (általában a nőstények) őrizhetők, poligámia alakul ki, tehát az egyik nem egyedei több ellentétes nemű egyedet birtokolnak exkluzívan. Ha egy hím birtokol több nőstényt, a neve poligínia, fordított esetben poliandria. Ha az utódok sikeres felneveléséhez mindkét szülő együttműködésére szükség van, akkor előnyben lesznek azok a hím egyedek, melyek egy nősténnyel párzanak, majd közreműködnek az utódok felnevelésében. Ekkor monogámia alakul ki.

A teljes óravázlat letöltése: PDF

Az előadás diáinak letöltése: PDF


Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 2.

Populációs és kulturális különbségek a viselkedésben

Kultúrák közti összehasonlítás módszertana három fő faktor alapján csoportosítható (van de Vijver, 2002): (1) kontextuális faktorok részei-e a vizsgálatnak, (2) feltáró vagy hipotézist ellenőrző vizsgálatról van-e szó, és (3) struktúra vagy szint-központú-e a vizsgálat.

 A kontextuális faktorok sokféle változót jelentenek, amelyek hatással lehetnek a kultúrák közti összehasonlítás eredményeire, mint pl. a résztvevők személyisége, szocioökonómiai státusza, iskolázottsága, életkora, stb. Ezek a faktorok elsősorban országok közti összehasonlításkor fontosak. Sok vizsgálat azonban ezeket a tényezőket figyelmen kívül hagyja, így ezen vizsgálatok eredményei könnyen félrevezetőek lehetnek. A környezeti faktorok figyelembe vételével ezen vizsgálatok eredményei pontosabban értelmezhetőek és könnyebben interpretálhatóak.

 A vizsgálatok csoportosításának egy másik szempontja, hogy az feltáró vagy hipotézistesztelő vizsgálat-e. A feltáró vizsgálatok a kultúrák közti különbségek megértését célozzák meg. Ilyen esetekben a kutatóknak a vizsgálatot megelőzően nincs korábbi hipotézisük arról, hogy a kultúrák közti különbségek milyen jellegűek. Az ilyen vizsgálatok a kutatások kezdetére jellemzőek. Az ezt követő vizsgálatok már általában hipotézist tesztelő vizsgálatok, amelyben a kutatóknak már vannak elképzeléseik, hogy az összehasonlítandó kultúrák közt milyen eltérések valószínűsíthetőek.

A harmadik szempont, hogy egy struktúra (pl. individualizmus) meglétét vizsgálják-e az adott kultúrában, ez a struktúra központú vizsgálat. Amikor azt nézik, hogy egy adott struktúra milyen szinten van jelen a vizsgált kultúrában, akkor szint-központú vizsgálatról beszélünk. Ezen kategorizálási szempontok figyelembe vételével a kultúrák vizsgálatának nyolc módszerét különíthetjük el. (...)

Az embernél monogámia, poligínia és poliandria is ismert párosodási rendszer. Az, hogy melyik népcsoportnál mi alakul ki, részben az ökológiai hatások, a földrajzi szélesség függvénye is. Föld különböző pontjain élő népek különböző párosodási stratégiákat folytatnak, amelyek a helyi klimatikus viszonyok következményei is lehetnek. (Miller, 2000)

A trópusokon inkább poligámia, míg a sarkok felé inkább a monogámia jellemző. A trópusokon a meleg éghajlat miatt bőséges táplálékellátottság. Így a nők képesek a férfiak csekély segítségével / segítsége nélkül is élelmet találni maguknak és gyermekeiknek. Emiatt nem kerül jelentős hátrányba az az utód, amelyiknek apja nem segíti anyját, azaz a férfiaknak megéri több energiát fektetniük új partnerek felkutatásába, mint a szülői gondoskodásba. Ez a párosodási rendszer jellemző ausztráliai őslakosokra ahol poligínia van (akár 10 feleség/férfi). A lányokat születésükkor eljegyzik, általában egy idős férfihoz adják. Ezért a nők párt csak házasságon kívül tudnak választani, míg a fiatal férfiak csak idős férfiak feleségeivel tudnak párosodni. A hidegebb éghajlaton rosszabb a táplálékellátottság (főleg télen), emiatt a nők nem képesek egyedül összegyűjteni kellő mennyiségű élelmet. Így szükséges az apa gondoskodása, hiszen az apa nélkül felnövő gyerekek nagy hátrányban vannak. Ilyen körülmények között a férfiaknak érdemes a gondoskodásra fordítaniuk energiáik nagy részét. Emiatt is válik általánossá a monogám párosodási rendszer az Egyenlítőtől távolodva.

A teljes óravázlat letöltése: PDF

Az előadás diáinak letöltése: PDF

Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 1.

A mezőgazdaság kialakulása, korai elterjedése

A Homo sapiens megjelenése óta eltelt mintegy 130.000 évből csupán 11.000 éve jelent meg a mezőgazdaság. Az azelőtti 120.000 évben a vadászó-gyűjtögető életmód volt jellemző az emberi csoportokra. A mezőgazdaság megjelenésének és elterjedésének vizsgálatakor célszerű először azokat az okokat és kényszereket (illetve előnyöket) megvizsgálni, amelyek ara késztették a legtöbb emberi csoportot, hogy részben vagy egészben felhagyjon addigi életmódjával, és a földet kezdjen művelni, illetve állatokat tenyészteni.

Természetesen a földművelésre való áttérés egy folyamat eredménye volt. A ma élő vadászó-gyűjtögető népcsoportok közül az ausztrál őslakosok többé-kevésbé letelepedett életmódot folytatnak, mégsem tértek át a mezőgazdaságra, tehát a letelepedés nem jár együtt feltétlenül az élelmiszer-termelés megjelenésével, bár elősegítheti azt. Hasonlóan vannak olyan élelmiszer-termelő kultúrák, amelyek a földművelés mellett sem adták fel a vadászatot és a gyűjtögetést. Új-Guinea egyik népe az esőerdőben vadászik vándorolva, azonban időről-időre kiirtják a fákat egy területen, ahol papayát és banánt ültetnek. A termés beértéig újra vadászatból tartják fenn magukat. A ma élő nomád állattenyésztő és növénytermesztő népek az adott terület földrajzi és ökológiai vonásai miatt kényszerülnek időről-időre elhagyni addigi területüket (Diamond 1997).

Egy másik aspektus, minek mentén hasonlóan nem húzható éles határvonal a gyűjtögető és a földművelő népek közé, az az ehető növények gondozása. A délkelet-ázsiai szigetvilág gyűjtögető népei, bár nem ültetnek növényeket, fő gyűjtögetett növényeiket, a szágópámát és a jamgyökeret gondozzák. Kivágják körülük a kompetitorokat, felégetnek bizonyos területeket, hogy a fiatal egyedek képesek legyenek nőni.

Tekintsük át az okokat, melyek mégis arra sarkallták az embercsoportok többségét, hogy áttérjenek az élelmiszertermelésre. Az első ok a népesség növekedése lehetett. Ahogy nő egy csoport mérete, a tagok élelmezésére is nagyobb mennyiségű táplálékhoz kell a csoportnak hozzájutnia. A mezőgazdaság által adott területen megtermelhető javak mennyisége nagyobb, mint ugyanakkora területről, hasonló erőbefektetéssel begyűjthető, levadászható táplálék mennyisége (Blumler & Byrne 1991). Ennek számos oka van. A vadon élő növények és állatok túlnyomó többsége hasznosíthatatlan az ember szempontjából. Egyrészt azért, mert emészthetetlenek, másrészt azért, mert bár ehetőek lennének, azonban a hozzájuk jutás veszélyes vagy nagyon időigényes folyamat. Hasonlóan az állatökológiában vizsgált költség-haszon egyenletekhez, a vadászó-gyűjtögető embernek is mérlegelnie kellett, hogy egy adott táplálék eléggé értékes-e ahhoz, hogy a megszerzéséhez szükséges időt, erőfeszítést, kockázatot megérje. A vadon élő növények és gombák nagy része méreganyagot termel, így fogyasztásuk megint csak nem lehetséges (Gordon 1987).

A teljes óravázlat letöltése: PDF

Az előadás diáinak letöltése: PDF


Előadás a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban, 2006

Répatortát!

Az előadás diáinak letöltése: PDF


ELTE Innovációs nap, 2008

Szoftver ismeri fel a kutyák ugatását

A poszter letöltése: PDF


Pongrácz et al, 2005, Comp Psychol

Human Listeners Are Able to Classify Dog (Canis familiaris) Barks Recorded in Different Situations

Pongrácz P, Molnár Cs, Miklósi Á & Csányi V
Journal of Comparative Psychology, 2005, 119, 136-144

The authors investigated whether human listeners could categorize played-back dog (Canis familiaris) barks recorded in various situations and associate them with emotional ratings. Prerecorded barks of a Hungarian herding dog breed (Mudi) provided the sample. Human listeners were asked to rate emotionality of the vocalization and to categorize the situations on the basis of alternative situations provided on a questionnaire. The authors found almost no effect of previous experience with the given dog breed or of owning a dog. Listeners were able to categorize bark situations high above chance level. Emotionality ratings for particular bark samples correlated with peak and fundamental frequency and interbark intervals. The authors did not find a significant effect of tonality (harmonic-to-noise ratio) on either the emotionality rating or situation categorization of the human listeners. Humans' ability to recognize meaning suggests that barks could serve as an effective means of communication between dog and human.

Download paper / A teljes cikk: PDF
Papers citing this article / E tanulmányra hivatkozó más cikkek: Google Scholar