Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2013. március 1.

Humánetológiai előadássorozat az MTA megbízásából 3.

Szex, párválasztás és ivadékgondozás az embernél

A szexuális szelekciót leíró modellek szerint az élőlények olyan szexuális stratégiákat (hosszan tartó viselkedés-mintázatot) követnek, amely segítségével maximálni tudják a saját genomjuk (teljes genetikai állományuk) reprezentációját a következő nemzedékben. E stratégiák tekintetében különböznek egymástól egy adott faj hímjei és nőstényei. Eltérő mértékben és módon vesznek részt a születendő utód túlélésének biztosításában. Eltérő lesz a szülői ráfordításuk. Ez az utód gondozására allokált energiamennyiséget jelenti, melyet ki kell vonni a túlélő utódok jelentette nyereségből, mikor egy egyed szaporodási sikerét határozzuk meg.

A hímek és a nőstények által preferált szaporodási stratégiák különbségei más az ivarsejtképzéskor is megjelennek. A hímek sok kicsi spermiumot állítanak elő, a nőstények viszont kevesebb, nagy tömegű petesejtet. A nőstények ráfordítása ezután egyre nagyobb lesz, míg a hímeké kevesebb marad. A stratégiák különbségeit ezután a nemek eltérő proximális céljai is okozzák, nevezetesen a hímek érdeke az, hogy egy szaporodási perióduson belül mind több nőstényt termékenyítsen meg, melynek főként ökológiai korlátai vannak, ezzel ellentétben a nőstény, minthogy utódjába nagyobb energiát allokál a hímnél, érdeke az lesz, hogy minél inkább biztosítsa annak az „értékes” utódnak a túlélését, így ezek a korlátok inkább fiziológiai jellegűek.

Mivel az utód túlélését befolyásolják öröklött jellemzői és az apa segítsége is, ezért a nősténynek érdeke olyan hímet választani párjául, amelynek valószínű genetikai állománya előnyös az adott környezetben és/vagy segítsége hasznos lehet az utód felnevelésének időszakában. Az adott faj élettani jellemzői valamint az élőhely támasztotta ökológiai kényszerek együttesen határozzák meg a fajra jellemző párosodási rendszert. Amennyiben az élőhely táplálékellátottsága elegendő több egyednek is, és az egyik nem (általában a nőstények) őrizhetők, poligámia alakul ki, tehát az egyik nem egyedei több ellentétes nemű egyedet birtokolnak exkluzívan. Ha egy hím birtokol több nőstényt, a neve poligínia, fordított esetben poliandria. Ha az utódok sikeres felneveléséhez mindkét szülő együttműködésére szükség van, akkor előnyben lesznek azok a hím egyedek, melyek egy nősténnyel párzanak, majd közreműködnek az utódok felnevelésében. Ekkor monogámia alakul ki.

A teljes óravázlat letöltése: PDF

Az előadás diáinak letöltése: PDF