Ha szerdán, szeptember 9-én II. Erzsébet angol királynő még trónon ül (amire példás egészségügyi állapotát tekintve minden esélye megvan), ő lesz a legtovább hivatalban lévő brit uralkodó, üknagyanyját, Viktória királynőt „taszítva le a trónról”. Sőt a világ legtovább trónon lévő, már felnőttként megkoronázott uralkodói között is előkelő helyet foglal el. Erzsébet uralkodása immár egy teljes emberöltőt ölel föl, a brit alattvalók jelentős része egész életében őt tisztelte királynőként. A hosszú uralkodás, a legutóbbi uralkodóváltás óta eltelt sok évtized miatt sok britet szorongással tölt el a tudat, hogy Erzsébet nem fog örökké élni. Attól félnek, hogy a királynő halálakor lezáruló korszak a teljes angol monarchiát válságba döntheti. Az egyre sokasodó, Erzsébethez köthető évfordulók alkalmával újra és újra hallatják hangjukat a köztársaságpárti véleményformálók, akik azt szeretnék, ha a királynő lenne az utolsó brit uralkodó. A jelenleg még hivatalosan trónörökös Károly walesi herceg, illetve a lassan már középkorúnak tekinthető Vilmos herceg trónutódlása körüli bizonytalanság tovább növeli a félelmet az Erzsébet után várható hatalmi vákuumtól.
63 évig és 216 napig
(pontosan 23 226 napig, 16 óráig és 23 percig) uralkodott Viktória királynő 1837-től 1901-ig. Ezt az időtartamot II. Erzsébet kedden éri el, szerdán pedig már ő lesz a csúcstartó. Ezt egyébként nem is olyan egyszerű kiszámolni, hiszen a szakértők nem egyeznek meg abban, hogy a szökőévek okozta különbségeket figyelembe vegyék-e.
89
éves idén a királynő, 1926. április 21-én született. Ettől függetlenül a hivatalos születésnapi ünnepségeket mindig nyáron, június egyik szombatján tartják (főként a brit időjárás viszontagságai elleni védekezésül).
26
évesen lett tehát Erzsébet (teljes nevén Erzsébet Alexandra Mária) az Egyesült Királyság uralkodója, miután apja, VI. György 1952. február 6-án elhunyt.
16
független országnak, úgynevezett nemzetközösségi királyságnak elismert uralkodója jelenleg II. Erzsébet. Uralkodása elején további 18 nemzetközösségi királyságban is ő volt az államfő, de ezek azóta köztársasággá alakultak.
94
éves férje, Fülöp edinburgh-i herceg, akivel 68 évvel ezelőtt, 1947. november 20-án házasodtak össze. Kapcsolatuk 1939-ben kezdődött, amikor Erzsébet még csak 13 éves volt. Fülöppel két ágon is rokonok: IX. Krisztián dán királyon keresztül másod-unokatestvérek, Viktória királynőn keresztül pedig harmad-unokatestvérek.
230873
volt Erzsébet nyilvántartási száma a második világháborúban, amikor a brit hadsereg női kiegészítő hadtestéhez csatlakozott 1945 februárjában. Teherautó-sofőrnek és -szerelőnek képezték ki.
12
angol miniszterelnököt „fogyasztott el” a királynő hoszszú uralkodása alatt (ez kettővel elmarad a jelenleg még csúcstartó III. György miniszterelnökeitől). Emellett birodalma más tagországaiban is jó pár vezetőt látott felemelkedni, majd távozni: ez idő alatt 13 ausztrál, 14 új-zélandi és 11 kanadai miniszterelnök volt hivatalban.
5000
különféle kalapot számolt meg a királynő uralkodásának első fél évszázada során Robert Lacey, a királyi család jobb sorsra érdemes életrajzírója. Ez azt jelenti, hogy Erzsébet átlagosan nagyjából háromnaponta vesz (vagy kap) új kalapot.
294
millió fontos (125,6 milliárd forintos) költséggel épült a skót határ menti vasút, amelyet Erzsébet a rekorddöntés tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmából fog átadni, megszakítva hagyományos nyári szabadságát, amelyet a skóciai Balmoralban lévő magánrezidenciáján szokott tölteni.
101
éves korában, 2002-ben hunyt el Erzsébet azonos nevű édesanyja, az „anyakirályné”. Erzsébet tehát jó géneket örökölhetett a hosszú élethez.
2015. szeptember 5.