Nyuszi ül a holdon

Évtizedek óta elõször szált le „puhán”, tehát nem

becsapódva, hanem sérülésmentes landolással

ember alkotta tárgy a Hold felszínén. A kínai

Chang’e–3 ûrhajó december 1-jén magyar idõ

szerint a délutáni órákban indult kísérõbolygónk felé,

hogy aztán két hét utazás után sikeresen érjen célba. A

leszállt ûrhajóból kigördült a Yutu nevû automata szon-
da, amely – hasonlóan a NASA által a Marsra küldött

robotokhoz – tudományos vizsgálatokat fog folytatni a

Holdon. Noha a Hold minden más égitestnél közelebb

van hozzánk, a szovjet Luna–24 szonda óta nem tértünk

oda vissza (sem személyesen, sem robotjaink közvetíté-

sével). A Mars-utazás lefújása után – mintegy kárpót-
lásképpen – bejelentették ugyan pár éve, hogy újra em-
beri ûrhajósok fognak a Holdon kutatni, sõt ûrállomást

építenek ott állandó legénységgel, hosszú távra beren-
dezkedve, de aztán ebbõl sem lett semmi. Úgy tûnik hát,

hogy az ûrkutatás fejlõdése megint azon feltörekvõ or-
szágok (Kína, India, esetleg Irán) szerepvállalásán áll

vagy bukik, amelyeknek nemcsak objektív, gyakorlati

céljaik vannak vele, de a felfedezésben rejlõ propagan-
dalehetõségeket is ki kívánják aknázni.



37

év szünet után landolt puhán földi ûrjármû a Holdon

december 14-én magyar idõ szerint 14.12-kor. A

Chang’e ûrhajó nevét a kínai mitológiában szereplõ

holdistennõrõl kapta. A leszállóegység gyomrából a

landolást követõen elõgördült a Yutu holdjáró-auto-
mata, amelynek neve jádenyulat jelent. A jádenyúl a kí-

nai mitológiában a Holdon él, a holdistennõ a gazdája.

160

ezer embert telepítettek ki a hatóságok a december 1-jei

(magyar idõ szerint 18.30-ra idõzített) kilövés idejére a

Szecsuan tartománybeli ûrközpont térségébõl. Az elõ-

vigyázatosság nem is volt alaptalan, mert a rakéta egyes

alkatrészei (közöttük egy íróasztal méretû darab) a

start után a szomszédos Hunan tartomány egyik falvá-

ra hullottak, jelentõs károkat okozva.

1200

kilogrammos tömegével igen nagynak számít a sikere-
sen landolt leszállóegység. Az ûrhajó feladata nemcsak

a holdjáró leszállítása volt, de maga is végez tudomá-

nyos megfigyeléseket. Hét tudományos mérõmûszer

van rajta, és nagy felbontású kameráival a Földet és

más égitesteket fényképezi majd egyévesre tervezett

életideje alatt.

14
naposak az éjszakák a Holdon. Ezekben az idõszakok-
ban a Chang’e leszállóegység „alvó módba” kapcsol,

hogy napenergia-utánpótlás híján ne fogyjon ki az élte-
tõ elektromosságból.

1,5
méter hosszú a Yutu (jádenyúl) holdjáró, amely 120 ki-
logrammos súlyával ugyancsak nagynak számít az ûrbe

küldött, önálló mozgásra képes robotjármûvek között.

20
kilogrammos a Yutu teherbírása, ennyi mûszert, talaj-
mintát képes szállítani. A holdi éjszakák idején, ami-
kor –180 Celsius-fokra csökken a hõmérséklet, radio-
izotópos fûtõrendszer biztosítja, hogy mûszerei ne

hûljenek túl.

10
kilométerre távolodhat el legfeljebb a holdjáró a leszál-
lóegységtõl. Három hónaposra tervezett (bár vélhetõen

hosszabbnak remélt) küldetése során nagyjából három

négyzetkilométeres területet fog bejárni.