Robotok az égen

Ha az év legfontosabb technikai jelenségét

kellene megneveznünk, az valószínûleg

a polgári célú robotrepülõgépek

„nagykorúvá” válása lenne. Az akár

önállóan, emberi irányítás nélkül is repülni

képes drone-ok a hadászati felhasználás

után egyre inkább a mi hétköznapjainkban

is megjelennek. Különös kihívás elé állítva

ezzel törvényhozókat és jogvédõket, hiszen

nem csak a repülésbiztonság szabályozása

a kérdés: mit tegyünk, ha egy magáncég,

netán az állam eztán a levegõbõl

kukucskál?


Drone-os házhoz szállítást kíséreltünk meg önnél

– olvasható egy tréfás kedvû internetezõk által

terjesztett „értesítésen”, amely az Amazon

amerikai internetes áruház valódi kézbesítési

értesítõire hasonlít. A kézbesítés kudarcának

lehetséges okait is felsorolják, amelyek közül a

megfelelõt kell bejelölni. Köztük ezeket találjuk:

nem találtunk megfelelõ leszállóhelyet; elfo-
gyott az üzemanyag, és a drone ledobta valahol

a csomagot, hogy csökkentse a súlyát; a csomag

a drone-nal együtt megsemmisült, amikor a robotrepülõ lezárt légtérbe té-

vedt; illetve a drone öntudatra ébredt és dezertált, hogy csatlakozzon a gé-

pek lázadásához.

Az élc alapja az, hogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója nagy médiacsin-
nadrattával övezve bejelentette, hogy internetes áruháza hamarosan ro-
botrepülõkkel (pontosabban robothelikopterekkel) is házhoz szállítja a

megrendelt árut. Méghozzá az internetes vásárlást követõ fél órán belül

és automatikusan, emberi kezelõ beavatkozása nélkül navigálva a megfe-
lelõ címre. Persze azt õ sem állította, hogy azonnal megkezdõdik a szol-
gáltatás. Már csak azért sem, mert az Amerikai Szövetségi Légügyi Ható-

ság jelenleg tiltja a robotrepülõk kereskedelmi célú felhasználását az

Egyesült Államokban (bár ez a szabályozás várhatóan hamarosan eny-
hülni fog). Azóta több más cég, például a UPS csomagküldõ is kapott az

alkalmon, és bejelentette jövõbeni drone-szolgáltatását. Ha most azt gon-
dolják, hogy az egész bejelentés csak a hírverés kedvéért volt, és valójá-

ban még hosszú évekig senki sem szállít árut minihelikopterekkel, való-

színûleg igazuk van.

Bezos azonban nem a semmibõl húzta elõ a drone-okat, hiszen éppen

az teszi õket reklámcélokra is alkalmassá (legyen az ötlet légbõl kapott vagy

sem), hogy egyébként is „benne vannak a levegõben”.

Robotrepülõkkel eddig csak harcászati alkalmazásuk kapcsán találkoz-
hattunk. Barack Obama amerikai elnök, miközben látványosan húzódozik

olyan katonai mûveletekbe bocsátkozni, amelyek (amerikai) katonák életé-

be kerülnének, évek óta intenzív háborút folytat drone-ok segítségével Je-
menben, Afganisztánban vagy Pakisztánban. A robotrepülõk harcászati

elõnyei egyértelmûek: a hátország véleményformálói sokkal érzékenyebbé

váltak a katonák halálára, mint a régi háborúk idején voltak. A robotrepü-

lõk elvesztése viszont nem érdekli õket, senki nem fog tüntetni azért, mert

megsemmisült egy élettelen gép.

Csakhogy a feladat gyökeresen más, ha nem egy messzi vidéken kell
lebombázni néhány házat a sivatagban, hanem egy amerikai nagyváros-
ban kell pontosan a megrendelõ lakhelyére, kis túlzással a kezébe leszál-
lítani egy csomagot. Míg az esetleges ártatlan áldozatok – cinikus kato-
nai szóhasználattal élve – járulékos veszteségnek számítanak, azt nem

engedheti meg magának egyetlen szolgáltató sem, hogy jelentõs érdek-

érvényesítõ képességgel rendelkezõ amerikaiak vagyonában, esetleg tes-
ti épségében tegyenek kárt a hibázó drone-ok. A fent idézett vicc állítá-

sai légbõl kapottnak tûnhetnek ugyan, de mindegyikük létezõ problémát

emel ki (talán az utolsó kivételével).

A drone-oknak azonban vannak objektív eszközökkel is megfogható

elõnyeik az ember vezette nagy repülõkkel szemben, így néhány szakíró

óvatosan megjegyzi az Amazon-bejelentésre reagálva, hogy az nem teljesen

butaság. Legnagyobb elõnyük viszonylagos olcsóságuk és kis méretük,

amely alkalmassá teszi õket, hogy elvileg olyan körülmények között is alkal-
mazhatók legyenek, ahol a nagy repülõk bevetése szóba sem jöhet. A felme-
rülõ technológiai gondok azonban ma még – úgy tûnik – jócskán megha-
ladják a vélt elõnyöket. És akkor még nem is vettük számításba, hogy az ön-
mûködõ drone-ok agya is csak egy számítógép, amelyet rosszindulatú em-
berek átprogramozhatnak saját céljaikra. Egy hacker már közzé is tette az

interneten, hogyan lehet eltéríteni egy drone-t repülés közben.

Mindezek miatt nem meglepõ, hogy a drone-oknak nem csak rajongóik

vannak. Számos jogvédõ szervezet hívja föl a figyelmet e repülõk alkalma-
zásában rejlõ veszélyekre. Az American Civil Liberties Union (Amerikai

Polgári Szabadságjogi Unió) azt követeli, hozzanak olyan törvényeket, ame-
lyek garantálják, hogy a megfigyelést végzõ drone-okat csak akkor használ-
ják amerikai területen, ha vészhelyzet van, vagy kellõ bizonyítékok állnak

rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt emberek bûnözõk. To-
vábbá azt akarja elérni, hogy az ártatlan emberekrõl készített felvételeket

azonnal semmisítsék meg, a drone-ok bevetésérõl pedig ne katonák vagy

rendõrök, hanem választott civil tisztviselõk döntsenek.

Egy hasonló, bár specializáltabb polgárjogi szervezet, az Electronic

Privacy Information Center (Elektronikus Személyiségi Jogi Információs

Központ) szerint a drone-ok a közeljövõben biztosan képesek lesznek a

rendszámtáblák értelmezésére és az arcfelismerésre. Ezek segítségével pe-
dig olyan megfigyelõeszközökké válnak, amelyek folyamatosan tudják kö-

vetni „áldozatukat”, és ezzel az emberek eddig soha nem látott mértékben

lesznek ellenõrizhetõk. Az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági kérdé-

sekben mutatott kompromisszumkészségét ismerve legalábbis kérdéses,

milyen mértékben veszik figyelembe ezeket az aggályokat.

A drone-ok és a régóta sportként röptetett modellrepülõk valójában lé-

nyegileg nem különböznek egymástól. Ilyen értelemben a drone-ok feltûné-

se akár a magyar égen sem számít újdonságnak. Az érzékelhetõ változást a

számítógépek fejlõdése hozta. Általuk nem csak az irányító dolgát lehet

megkönnyíteni: az úti cél és a tervezett útvonal betáplálásával a komputer

átveheti az ellenõrzést a drone felett, döntéseket hozhat váratlan helyzetben

is. Nem véletlen, hogy csak a legutóbbi években jelentek meg olyan robot-
repülõgép-röptetõk, akik nem sportból vagy szórakozásból, hanem pro-
fesszionális céllal engedik a levegõbe repülõiket. Így tenne a Nemzeti Adó-

és Vámhivatal is, amely egy minapi hír szerint a csempészek elleni harcban

vetné be a robotrepülõket, amelyek segítségével a levegõbõl figyelhetnék

meg tevékenységüket.

Ahogy más országokban, úgy nálunk is a katonai kutatóintézetek járnak

élen a robotrepülõ-fejlesztésben. A magyar drone-fejlesztés központja a

Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) tartozó, katonai célú fejlesztõtevé-

kenységet végzõ HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ (HM Ei)

Zrt., illetve a HM Currus Zrt. A cégek robotrepülõi akkor kaptak némi mé-

diafigyelmet, amikor a nyáron drone-jaik ellenõrizték a táti gát épségét, s

ezzel számos ember munkáját sikerült kiváltaniuk.

– Az általunk gyártott és fejlesztés alatt lévõ robotrepülõgépek feladatu-
kat tekintve két csoportra különíthetõk el – válaszolta kérdésünkre az HM

Ei illetékese. – A Magyar Honvédség (MH) alakulatainak gyakorlását és

éleslövészeteken történõ szereplését segítik célrepülõgépek, a Meteor típus-
család tagjai. Folyamatosan végzünk célszolgáltatást az MH 12. Arrabona
Légvédelmi Rakétaezred állománya számára a korábbi gyártású légcsava-


ros Meteor–3M, illetve a továbbfejlesztett gázturbinás Meteor–3MA típu-
sokkal. A nyáron Lengyelországban lefolytatott Lendülõ Kard, 2013 éleslö-

vészeten sikeresen végeztünk célszolgáltatást. További típusaink, a Bora és

az Ikran feladata a felderítés, információgyûjtés. A Magyar Honvédség je-
lenlegi stratégiája szerint csak fegyverzet nélküli pilóta nélküli légi jármûve-
ket alkalmaz.

Válaszukban leírták, hogy a magyar robotrepülõ-piac intenzíven fejlõ-

dik. Szerintük „a tendencia teljes mértékben érthetõ, hiszen számos, koráb-
ban csak lassan, nagy költséggel megoldható problémára nyújt megoldást

ez a technológia. Termény- és terméskárbecslésre, távvezetékek ellenõrzé-

sére, meteorológiai, illetve katasztrófavédelmi feladatokra is alkalmazható

ez a technika. Eszközeink elsõdleges feladata a hon- és rendvédelmi szervek

megbízásainak teljesítése.”

Kérdés azonban, felkészült-e rá a törvényi szabályozás, hogy a drone-ok

ellepjék a légtereket.

– Az UAV [a pilóta nélküli légi jármû általánosan használt angol

mozaikszava]-repülés jogi szabályozása nemcsak Magyarországon, hanem

az egész világon gyerekcipõben jár – válaszolta a törvényi hátteret firtató

kérdésünkre a HM Ei munkatársa. – Bizonyos országokban létezik részletes

szabályozás, de olyan kérdéseket, mint például a hagyományos légi forga-
lom és a pilóta nélküli eszközök együttmûködése,

még nem sikerült megnyugtatóan megválaszolni.

Emiatt gyakran a robotrepülõgépek képességeinek

határát, a velük végrehajtott feladatok korlátját nem is

technikai paramétereik, hanem – a teljes biztonságra

törekvés miatt – a jogi környezet jelenti. Nem tisztá-

zott, hogy mi minõsül robotrepülõnek, a jelenlegi sza-
bályozási vagy szabályozatlansági szinten modellezõk

hada használja az eszközeit szinte teljesen ellenõrizet-
lenül, ami számos veszélyforrást hordoz magában. A

megfelelõ szabályozás megteremtheti a robotrepülés

biztonságos, a polgári repüléshez hasonló engedé-

lyekhez kötött alkalmazhatóságát.

A HM Ei nem ítéli nagynak a robotrepülõkben rej-
lõ esetleges biztonsági kockázatot. Mint írják, gyakran

vonnak párhuzamot a nagygépes repülésben a múlt

század elején lezajlott folyamatok és a napjainkban folyó UAV-ok elterjedé-

se között. A nagygépes közlekedés manapság már a legbiztonságosabb köz-
lekedési módnak számít, de hosszú idõnek kellett eltelnie, mire idáig jutot-
tunk. Szerencsére nem kell mindent az elejérõl kezdeni, hiszen pont az em-
lített párhuzam kapcsán van lehetõség hová nyúlni, van mit kielemezni és a

konklúziók alapján jól kidolgozott szabályrendszert megalkotni.

Furcsán hathat, de hazánkban több magáncég kínál kereskedelmi célú

drone-röptetést, mint az Egyesült Államokban. No nem azért, mert nálunk

fejlettebb a technológia, hanem azért, mert a hatóság – ellentétben Ameri-
kával – nem tiltotta be teljes egészében ezt a gyakorlatot.

A Modell Hungária nevû cég budapesti modellezõboltjában vagyunk.

Körülöttünk a legkülönfélébb katonai és polgári repülõk, hajók, autók kicsi-
nyített másai. De a drone-ok nem tartoznak közéjük, hiszen nem az a céljuk

(ellentétben a hagyományos makettekkel), hogy minél pontosabban utá-

nozzanak egy nagy méretben is létezõ jármûvet. Egy hátsó szobában talál-
juk azokat az oktokoptereknek nevezett repülõket, amelyekkel már a televí-

ziók számára is megfelelõ minõségû filmet lehet rögzíteni. Azért hívják õket

oktokoptereknek, mert a nagy helikopterekkel ellentétben nem egy vagy

két, hanem nyolc, egyenként viszonylag kicsi rotor emeli õket a magasba. A

helikopter aljára erõsíthetõ a fényképezõgép vagy a kamera, amellyel akár

élõ közvetítést is lehet adni. A Modell Hungária szakemberei rendszeresen

dolgoznak televízióknak, vették már a levegõbõl a székelyek nagy menetelé-

sét, az október 23-i zászlófelvonást, de röpültek az esztergomi bazilika bel-
sejében is.

– Még nagyon újnak számít a robotrepülõk elõállításának, felhasználá-

sának technológiája, így szûk az a kör, amely valóban érti, hogy mire is jók.

A csomagszállítás felvetése jól hangzik, de számos gyakorlati problémát kel-
lene ehhez áthidalni – mondja Szeri András, a Modell Hungária alapítója. –

A megtehetõ távolságot például erõsen korlátozza az akkumulátor teljesít-
ménye. Minél több a hasznos teher, annál kisebb akkumulátornak jut hely.

A tíz-tizenöt perces repülési idõ reális manapság. De ha igazán professzio-
nális kamerát kell fölvinni, a hasznos idõ nyolc percre rövidül.

A nagyobb, egy forgatható állványon rögzített fényképezõgépet (nagyjá-

ból három kilogrammos hasznos terhet) is felemelni képes, karbonszálas vá-

zú oktokopterek önsúlya négy-öt kilogramm. Ezek irányításához már két

ember, egy pilóta és egy operatõr szükséges. A kisebbek, de már professzio-
nális célokra (például mezõgazdasági termés becsléséhez) is használható gé-
pek értéke is megközelíti a kétmillió forintot, de az igazán nagy kamerát ci-
pelni képes darabok ára az ötmillió forintot is meghaladhatja. Ezek a model-
lek már nem egyszerû távirányítású repülõk. GPS-koordináták alapján elõre

beprogramozott repülési tervet önmûködõen is teljesíthetnek, tehát auto-
nóm módon képesek felszállni, repülni, majd leszállni. Persze ahogy a robot-
repülõk egyre ismertebbek lettek, megjelentek a piacon a teljesen készen

árult, kisebb és olcsóbb modellek is. Egy ilyet kamera nélkül száz-százötven

ezer forint közötti áron, kamerával együtt kétszer ennyiért lehet megvenni.

És veszik is egyre többen, olyanok is, akik semmit sem tudnak a re-
pülésrõl.

– Úgy tudjuk, hogy jelenleg dolgoznak a hivatalos szervek a robotrepü-

lõ-üzemeltetés pontosabb szabályainak megalkotásán – folytatja Szeri And-
rás. – Nem is azokkal a cégekkel van probléma, amelyek hivatásszerûen rö-

pülnek a drone-nal, hanem inkább azokkal a magánszemélyekkel, akik föl

sem mérik, milyen veszélyekkel jár például, ha városban röpülnek vele.

Fõként légi felvételek készítésével foglalkozik egy másik nekünk nyilat-
kozó drone-üzemeltetõ is.

– A robotrepülõk világában manapság már [a kereskedelemben is] elér-
hetõk olyan gépek, amelyek a modellezésbõl nõtték ki magukat, és képesek

lehetnek valamilyen kamerát magukkal vinni a levegõbe – nyilatkozta la-
punknak Erdélyi Ágoston, aki repülõmodellezõ hobbiját továbbgondolva

vállal efféle légi fotózást-filmezést. – De ha nagyon jó minõségû felvételeket

kell készíteni, akkor a gépet még muszáj gyakorlatilag

erre a célra megépíteni, vagy legalábbis egy kész típust

darabokra szedni és kiegészítõkkel ellátni. Bizonyos tí-

pusok nyújtanak olyan szolgáltatásokat már gyárilag

is, amelyeket viszonylag nehéz építéssel megvalósíta-
ni, például GPS-vevõvel rendelkeznek, és hiba esetén

képesek visszatalálni a kiindulási helyre, míg más tí-

pusok, ha elvesztik a kapcsolatot irányításukkal, akkor

legfeljebb ott helyben leereszkednek, ahol vannak.

Ha ez az automatikus vészleszállás víz fölött törté-

nik, a repülõ elvesztésével jár. Persze a gép teherbírása

erõsen összefügg az árával. Erdélyi Ágoston szerint is

ma már egymillió forintos beruházással létrehozható

egy használható gép, míg a speciális felhasználásra al-
kalmas drone-ok megépítésének ára könnyen ennek

többszöröse lehet. Ezek a (polgári kategóriában) drá-

gának számító robotrepülõk már többféle feladat ellátására is alkalmasak. A

katasztrófavédelem például kihasználhatja, hogy nemcsak felvételeket ké-

szíthetnek és megfigyelést végezhetnek, hanem akár eszközöket, életmentõ

felszerelést, élelmet, vizet is szállíthatnak másképpen megközelíthetetlen

helyekre, és teherrel is képesek akár egy órán keresztül repülni.

Erdélyi Ágoston megrendelõi fõként társasági eseményekrõl, például

esküvõkrõl kérnek légi felvételt, de elõfordul, hogy ingatlanhirdetéshez kell

körülrepülnie és lefilmeznie az eladó házat. A szolgáltatás ára harmincezer

forinttól százezer forintig terjedhet. Meglepõ módon nem abból szokott

nehézsége lenni, hogy egyes emberek nem szeretik, ha a levegõbõl filmezik

õket, hanem inkább abból, hogy gyorsan nagy érdeklõdõ tömeg gyûlik kö-

ré, mikor összeállítja a felszerelést. Az általa használt négyrotoros helikop-
ter viszont a gyerekekre veszélyes lehet, ha véletlenül hozzáérnek pörgõ la-
pátjaihoz.

A technológiai újítások életidejük kezdetén általában rendezetlen jogi

környezetben léteznek. Ez nem csoda, hiszen miért is lenne megfelelõ

törvényi, hatósági szabályozás egy addig nem létezõ jelenségre. A törvé-

nyi elõírások nem elõzhetik meg a technológiai fejlesztést, csak követhe-
tik. Az általunk megkeresett drone-fejlesztõk és -üzemeltetõk közül töb-
ben elmondták, hogy igencsak kiforratlan a tevékenységük engedélyezé-

si háttere, és gyakran õk sem biztosak abban, hogy mit szabad és mit

nem. Megkérdeztük az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóságot, hogy

milyen szabályok vonatkoznak a drone-okra hazánkban. Válaszukban

leírták, hogy egyértelmûen érzékelik a robotrepülõkkel folytatott gazda-
sági tevékenység magyarországi fejlõdését, minthogy megsokasodtak a

hozzájuk érkezõ ilyen témájú megkeresések. A polgári célú robotrepülõ-

gépek a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében egyébként légi jármû-

veknek minõsülnek, így nem vonatkoznak rájuk speciális szabályok.

Ezek a légi jármûvek külön erre a célra kijelölt, úgynevezett eseti légte-
rekben folytathatnak repüléseket. A légi fotózás – amely a drone-ok mai

civil felhasználásának leggyakoribb formája – légi közlekedési tevékeny-
ségnek minõsül a hivatal szerint, amelyre külön tevékenységi engedély

szükséges. A szabályozás további fejlesztésére vonatkozóan leírták, hogy

„a pilóta nélküli légi jármûvek területe nagy fejlõdésen ment át az elmúlt

idõben. A szabályozások – jellegükbõl fakadóan – követik a technikai fej-
lõdést. Így Magyarországon – az Európai Unió más országaihoz hason-
lóan – a jogalkotó felismerte a szabályozási szükségletet, és megkezdõd-
tek az elõkészületek az e légi jármûvekre szabott speciális szakmai szabá-

lyozás kialakítása érdekében.”