Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 12.

A jövő algebrája

Negyven évvel ezelőtt pszichológusok kiválasztottak több mint másfél ezer kivételes matematikai képességekkel megáldott amerikai kamaszt. Az volt a céljuk ezzel, végigkövetve a gyerekek későbbi élettörténetét, hogy megállapíthassák, a jó fiatalkori matematikai adottságok hogyan hatnak az emberek későbbi sikereire, jövedelmükre, az állásra, amelyet betöltenek, tudományos és üzleti pozícióikra. Az eredmények azt mutatják, hogy e gyerekkori matekzsenik felnőttkorukra az átlagot magasan meghaladó sikereket értek el, sokan ma vállalatigazgatók vagy tudósok. A férfiak és a nők közötti különbségek, amelyek részben a társadalmi kötöttségekben, részben az emberek motívumaiban gyökereznek, azonban még e kivételes csoportban is megjelentek, olvasható a kutatást végző Vanderbilt Egyetem honlapján.

1650
13 éves gyereket (1037 fiút és 613 lányt) vontak be a hetvenes évek elején e vizsgálatba, akik matematikai képességeiket tekintve a korosztályuk legfelső 1 százalékába tartoztak.

39
százaléka a lányoknak és 30 százaléka a fiúknak szerzett később doktorátust (szemben a 2 százalékos amerikai átlaggal). Az egykori gyerekek 4 százaléka tölt be jelenleg kutatói állást valamelyik híres egyetemen.

2,3
százalékuk csúcsvezetői beosztásban dolgozik olyan vállalatoknál, amelyek szerepelnek a Fortune magazin legnagyobb cégeket gyűjtő ötszázas listáján. 2,4 százalékuk dolgozik ügyvédként a leghíresebb jogi cégek valamelyikénél.

85
könyvet írtak összesen, és 7572 tudományos tanulmányt közöltek szakfolyóiratokban.

681
szabadalmat védettek le, és 358 millió dollárnyi (96 milliárd forintnyi) tudományos pályázati támogatást nyertek el.

90
százaléka a férfiaknak (szemben a nők 65 százalékával) dolgozik teljes munkaidős állásban. A férfiak többségükben technológiai vagy mérnöki területen működő cégek alkalmazottjai (vagy vezetői), míg a nők inkább tanárok, az üzleti élet más területein aktívak, vagy az egészségügyben dolgoznak.

60
ezer dollárral keresnek többet évente a vizsgálat férfi alanyai a nőknél (140 ezer dollár a 80 ezer ellenében), bár még a nők jövedelme is meghaladta az 51 ezer dolláros (férfiakat és nőket is számításba vevő) átlagot. A házasságban élő nők férjének átlagos jövedelme meghaladja a 100 ezer dollárt, míg a házas férfiak feleségének 20-26 ezer dollár a keresete.

11
órával többet dolgoznak a férfiak hetente, mint a nők (51 óra és 40 óra). Szinte minden férfi örömmel dolgozna többet, hogy még jobban éljen, de erre csak a nők 70 százaléka hajlandó. Ettől függetlenül a boldogságot és a megelégedettséget mérő pszichológiai mutatóik mind a férfiaknak, mind a nőknek magasan az átlag fölött vannak.

40
százalékát szerezték 2011-ben a természettudományos doktori fokozatoknak a nők az Egyesült Államokban. Egyes tudományterületeken, például a biológiában pedig már meg is előzték a férfiakat. 1970-ben még csak minden tizedik doktori címet adományozták nőnek.

1820
tudós megkérdezése után arra a következtetésre jutottak egy, a Science folyóiratban közölt tanulmány szerzői, hogy a nők általában olyan tudományterületeken szereznek doktorátust (például az idegtudományban és a pszichológiában), amelyeknél inkább a szorgalmat tartják fontosnak a kutatók. Míg azon diszciplínákból (matematikából, zenéből vagy filozófiából), amelyekhez a közfelfogás szerint tehetség kell, továbbra is a férfiak doktorálnak gyakrabban.

2015. március 14.