Soha nem voltam még ehhez fogható körülmények között, és nagyon remélem, hogy nem is leszek – mondta el újságírói kérdésekre válaszolva Ted Scambos, a földön valaha mért legalacsonyabb természetes hőmérsékletre rátaláló kutatócsoport vezetője. A kutatáshoz szerencsére nem is kellett odamennie, minthogy nem személyesen a helyszínen végezték a mérést, hanem a NASA és az Egyesült Államok Geológiai Kutatóintézete által közösen üzemeltetett Landsat–8 és Aqua műholdak adataiból dolgoztak. Az új hidegrekordot – mondhatni, természetesen – az Antarktiszon mérték. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy nem szabad úgy beállítani ezt a felfedezést, mintha a globális felmelegedés cáfolata lenne. Attól ugyanis, hogy esetenként előfordulnak új negatív rekordok, a globális trend változatlan marad: a Föld és így az Antarktisz – átlaghőmérsékletét tekintve – melegszik, a sarkköri jégsapkák pedig gyorsan olvadnak.
–93,2
Celsius-fok. Mostantól ez a legalacsonyabb természetes körülmények között előállt (tehát nem laboratóriumi hűtőszekrényben előállított) hőmérséklet a földön. A sarkkutatók elmondása szerint ilyen hidegben már minden lélegzetvétel fájdalmas, és vigyáznia kell az embernek, hogy belégzésnél nehogy megfagyjon a gégéje vagy a tüdeje.
3500
méternél is magasabban van a tengerszint fölött az Antarktiszi-fennsík azon térsége, ahol a negatív rekordot mérték. Ennél magasabb pontjai is vannak a fennsíknak, de itt különlegesek a földrajzi adottságok, ideálisak a hőmérséklet csökkenéséhez.
30
éves volt az eddigi hidegrekord (–89,2 Celsius-fok), amelyet a Vosztok szovjet sarkkutató állomáson mértek 1983. július 21-én (a déli féltekén júliusban tél van, az Antarktiszon pedig hónapokig tart az éjszaka). A mostani rekordot is júliusban mérték, méghozzá 2010-ben.
227
napig kellett életben maradniuk a Vosztok állomáson telelő sarkkutatóknak, miután 1982 áprilisában egy 15 perces tűzben megsemmisült az állomás mindhárom áramtermelésre és fűtésre használt dízelmotorja (és meghalt egy ember). Fűtés nélkül nemcsak megfagytak volna, hanem szomjan is halnak, hiszen nem tudnak vizet olvasztani a hóból. Szerencsére eszükbe jutott, hogy az állomás közelében van még egy régi dízelmotor. Azzal tudtak fűteni, áramot termelni, rádión pedig más sarkkutatók segítették őket tanácsokkal. A kimentésük azonban csak jóval később vált lehetségessé.
1000
kilométer hosszan pásztázta a műhold az utóbbi tíz évben az Antarktiszi-fennsík keleti térségét, és meglepő módon sok helyütt talált –90 Celsius-fokos vagy ennél is hidegebb pontokat. A kutatók szerint a hideg levegő (nagyobb sűrűsége miatt) „befolyik” a fennsíkon gyakori két–négy méter mély mélyedésekbe. Onnan nem tud kiszabadulni, nem keveredik a „melegebb” légtömegekkel, és még tovább hűl.
2
méter magasan, a helyszínen kiépített meteorológiai állomáson kell mérni a hőmérsékletet ahhoz, hogy szabályosnak fogadják el. Így a műholdas vizsgálatok eredménye nem tekinthető szigorú értelemben véve hivatalosnak (bár ez mit sem von le tudományos értékéből).
2014. január 11.
