Jönnek a génmódosított háziállatok

Egy kínai biotechnológiai kutatóintézet hamarosan árusítani kezdi az általuk géntechnológiai eszközökkel létrehozott mini malacot. Az állat táplálkozási célra meglehetősen drága lenne, kilónkénti ára eléri a 30 ezer forintot is, a kis disznót házi kedvencnek szánják. Az állatvédők háborognak, de vajon kegyetlenebb módszer-e ez, mint a hobbiállatok hagyományos tenyésztése?



Császármetszéssel születik az angol buldogok nyolcvan százaléka, mert a célirányos tenyésztés eredményeképp az állatok csípője túl szűkké, fejük viszont túl naggyá vált, így a kölykök rendszerint elakadnak a szülőcsatornában. A mopszok orrát a tenyésztők keresztezéssel lapossá alakították, ezért sokuk légzési nehézségekkel küszködik egész életében. A Cavalier King Charles spánielek koponyája olyan kicsivé vált az elmúlt évszázadokban, hogy mára az agyuk által kifejtett nyomás miatt állandóan fáj a fejük. E példák arra utalnak, hogy az ember a múltban sem vette figyelembe az állatok jólétét, amikor neki tetsző házi kedvenceket kívánt létrehozni az évezredek óta ismert fajtanemesítési módszerekkel.
Az utóbbi években a nemesítési célok elérését korábban nem ismert, új eszköz segíti: a géntechnológia. A genetikai módosítás mezőgazdasági, haszonállat-tenyésztési alkalmazását sok vita övezi (főként Európában, az Egyesült Államokban és a világ más részein azonban eközben egyre elfogadottabb módszerré válik). Az ellenérvek általában a génmódosítás nem ismert egészségügyi és ökológiai kockázatait érintik. Ugyanakkor a géntechnológiának léteznek olyan alkalmazási területei is, amelyeknél e kétségek kevéssé merülhetnek föl.
Ilyen például a luxus háziállatok piaca. A kínai BGI genomikai kutatóintézet nemrégiben bejelentette, hogy azokat a génmódosítással létrehozott apró malacokat, amelyeket eredetileg emberi betegségek genetikai hátterének vizsgálatára alkottak, a közeljövőben értékesíteni kezdik – olvasható a Nature folyóiratban.
A kezdetben 10 ezer jüanért (440 ezer forintért) kínált állatok vevői később leendő kedvenceik több tulajdonságát is megrendelhetik majd, így ők határozhatják meg a disznók színét, foltjaik mintázatát. Ezek kialakításához ugyanazt az enzimalapú génmódosító eljárást alkalmazzák majd. A technológia alapja, hogy egy enzimmel „kikapcsolják” a klónozott sertésembrió sejtjeiben annak a receptorfehérjének a génjét, amelynek az lenne a feladata, hogy érzékelje a növekedési hormon jelenlétét. A receptor hiányában a sejtek nem, illetve kevésbé kezdenek intenzíven osztódni a növekedési hormon hatására, így végeredményben az állat testmérete kisebb lesz. Kifejletten e sertések mindössze tizenöt kilogrammot nyomnak majd, tehát nem haladják meg egy középtermetű kutya méreteit.
A bejelentés fogadtatása igen vegyes volt. Az állatvédő csoportok természetesen egyöntetűen elítélték a tervet. Mint nyilatkozták, mindez csak az önző emberek szórakoztatását szolgálja, miközben semmit nem lehet tudni arról, hogy a génmódosítás mellékhatásai milyen szenvedéseket okoznak majd a malacoknak. A genetikus szakemberek egy részének sem tetszik az ötlet, bár azt többen elismerik, hogy a hagyományos keresztezés során létrejött anatómiai jellegek is ugyanolyan szenvedést okozhatnak az állatoknak, mint a génmódosítás, sőt a biotechnológiai módszerek alkalmazásával elvben jobban ellenőrizhető, biztosabban megjósolható az eredmény.

2015. október 8.