Az utóbbi években a mobil elektronika legdivatosabb eszközei kétségtelenül a testmozgás regisztrálását ígérő aktivitásmérők, a fitness trackerek. Az általában karkötőként hordható készülékek gyártói azt ígérik, hogy termékeik mérik a megtett lépések számát, ez alapján pedig az elégetett energia mennyiségét. Illetve extra szolgáltatásként szívritmust is. Kérdés, mennyire megbízhatóan teszik ezt.
Az Egyesült Államokban minden tizedik felnőtt rendelkezik a testen viselhető fizikaiaktivitás-mérővel, egy részük pedig valószínűleg rendszeresen használja is azt. Rajtuk kívül a felnőttek két százaléka okosórát hord, amely egyéb funkciói mellett általában ugyancsak képes nyomon követni viselője mozgását. A közvélemény-kutatások szerint e készülékek divatossá válásával célcsoportjuk jelentősen kiszélesedett. Már nemcsak azok a komoly futók hordják ezeket, akik sebességüket, lépésszámukat akarják regisztrálni edzésmunkájuk hatékonyabbá tétele érdekében.
Elmélet és gyakorlat?
Sokkal többen vannak a fitneszkarkötők vásárlói között azok, akik csak most igyekeznek elkezdeni a rendszeres edzést. Ehhez szeretnének maguknak egy eszközt, amelytől rendszeres bátorítást, motiváló visszajelzést kapnak arról, hogy jól haladnak, újra és újra elérték a maguk elé állított célokat. Emiatt – érvel sok kommentátor – számukra nem is annyira fontos, hogy a valóságban is elégették-e azt a száz kalóriát, melyet kijelzett a karkötő. Hosszú távon azonban mégiscsak jó lenne tudni, van-e bizonyítható alapja az eszközön, illetve a hozzá kapcsolódó okostelefon-alkalmazásban regisztrált értékeknek, hiszen sokan ezek alapján alakítják ki edzéstervüket, esetleg csalódnak egyes testedzésformákban, vagy végső esetben emiatt adják föl a küzdelmet.
A vásárlói igény megteremtette az aktivitásmérők pontosságmérésének tudományterületét. E vizsgálati eredmények pontos értékeléséhez azonban nem árt, ha áttekintjük, mit is mérnek ezek az általában egy-két centis készülékek. Nos, ezek valójában elektronikus gyorsulásmérők (akcelerométerek), amelyekben a tér három irányába történő elmozdulásra (pontosabban az erő változására) érzékeny mikrocsipek regisztrálják a mozgást.
Lábon jobb lehet
Általában azok a lépésszámlálók a legpontosabbak, amelyek a csípőre vagy a lábfejre erősíthetők, minthogy ezek közvetlenül a láb mozgásával párhuzamosan mozognak. Ugyanakkor a vásárlók nagy része a csuklón hordható érzékelőket preferálja. Ennek részben kényelmi okai vannak, hiszen a kezünkre könnyebb felcsatolni, onnan levenni őket, másrészt viszont a hiúság is szerepet játszhat benne. Hiszen ezek nem kis részben divattermékek, a viselőik általában szeretik, ha ismerőseik észreveszik a készüléket a csuklójukon. Ezzel ugyanis azt kommunikálják, hogy a korszellemnek megfelelően rendszeres testmozgást végeznek, bevallva-bevallatlanul részben azért is, hogy kivívják barátaik elismerését. Ugyanezt a célt szolgálják az eszközök mellé kínált alkalmazások azon funkciói, amelyekkel könnyűszerrel megoszthatjuk a Facebookon, hogy mennyit edzettünk, futottunk, tornáztunk aznap.
Minthogy futás, gyaloglás közben a karok általában a lábakkal azonos ütemben mozognak, a karlendítésekből is viszonylag pontosan lehet becsülni a lépések számát. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez csak becslés.
Élet a futáson túl
Mint az Iowa Állami Egyetem vizsgálatából kiderül, a karra szerelt eszközök más tevékenységeknél sokkal rosszabb támpontot adnak a lépések számának, és ezáltal az elhasznált energia mennyiségének meghatározására. Ennek oka, hogy helyhez kötött edzésformáknál a karok és a lábak mozgása általában nincs összhangban egymással. Vagy mert miközben a láb dolgozik, az ember kapaszkodik, és karjai nem mozognak – ilyen például a szobabiciklizés, de ennek megfelelően természetesen a klasszikus kerékpározás is. Ezeknél emiatt vagy a kerékre szerelt, vagy a gépbe épített eszközökkel lehet csak mérni a teljesítményt. A másik helyzet is problémás, hiszen amikor a lábak nyugalomban vannak, és csak a felsőtest mozog – például a súlyzózásnál – ugyancsak mérésképtelen a testre szerelt eszköz. A talajon végzendő tornagyakorlatok, így például a pilates vagy a jóga pedig a Wall Street Journal riportja szerint az aktivitásérzékelő-fejlesztők rémálma, lévén ezek mozdulatai annyira sokfélék és összetettek, hogy a karmozgásokból praktikusan lehetetlen következtetni a teljes test aktivitására.
Pár termék elbukott
Az iowai egyetem kutatócsoportja ötven, 18 és 65 közötti egészséges önkéntest kért meg arra, hogy a mindennapi életet modellező tevékenységeket végezzenek a laborban. Húsz percig valamilyen nyugodt, kevés testmozgást igénylő elfoglaltságot választhattak, például videóztak vagy olvastak, majd 25 perc futás-gyaloglás következett a futópadon, végül ugyanennyi erősítés, tehát súlyzózás és kondigépes edzés. Eközben végig nyolcféle népszerű aktivitásmérőt viseltek a karjukon illetve a csípőjükön, emellett pedig egy professzionális, laboratóriumi körülmények között kalibrált mérőműszerrel mérték a tényleges energiafelhasználásukat. Az eredmények értékelésekor ennek adatait hasonlították össze a fitness trackerek szoftverei által kalkulált kalóriaértékekkel.
A mérések alapján a nyolc aktivitásmérő közül hat viszonylag jónak bizonyult, csak 15-20 százalékot tévedett (ezek a Fitbit Flex, a Nike Fuelband SE, a Jawbone UP, illetve az Actigraph GT3X+ és a BodyMedia Core voltak). A két másik eszköz, a Polar Loop és a Misfit Shine által mért adatok viszont már jelentősen csaltak, a valósághoz képest 30-40 százalékot tévedtek. Ennek oka kettős: egyrészt a karmozgás nem függ minden esetben pontosan a teljes test mozgásától – így pedig az elfogyasztott energiától –, másrészt a mozgás alapján becsült energiafelhasználás sem pontos minden embernél. Még akkor sem, ha az eszközöket az első használat előtt a viselő testsúlya, magassága, neme, életkora alapján kalibrálják. Azt a kutatók is megjegyzik azonban, hogy dacára ezen eszközök pontatlanságának, ha önmagukhoz képest megbízhatók – tehát azonos mértékű aktivitás hatására azonos adatokat regisztrálnak –, akkor hasznosak lehetnek az edzés intenzitásának nyomon követésére.
Húszezertől indul az ár
Bár már Magyarországon is egyre többen hordanak fitneszkarkötőket, az irántuk való kereslet még jóval elmarad az egyesült államokbeli forgalomhoz képest. Ennek megfelelően sok olyan modell, amely Amerikában népszerű, hazánkban szinte ismeretlen. Bár a globális internetes áruházakból már szinte minden rendelhető Magyarországra is, magyar kereskedők csak néhány ismert típust forgalmaznak. Az egyetemi kutatásban vizsgált modellek közül a Fitbit Flex 25-30 ezer forint körüli áron rendelhető, a Jawbone UP ára modelltől függően 18 ezertől 55 ezerig terjed, a Polar Loop 27-28 ezerért érhető el, míg a Misfit Shine 23-28 ezer forintba kerül.
MNO, 2015. november 15.
