A világ vezetõ tudományos folyóirata, a Nature számolt be a minap arról, hogy egy
gyógyszerhatóanyag-molekula sikeresen lassította a Duchenne-szindrómában szenvedõ
kísérleti állatok izomelhalását. A molekula, amelyet eddig csak reménybeli diabéteszgyógyszerként
tartottak számon, magyar kutatók munkáját dicséri, története egyúttal arra mutat,
hogy a tudományos kutatás és a profitorientált vállalkozás nem ellentétes fogalmak.
Átlagosan minden 3600 fiúból egyet érint a Duchenne-féle izomsorvadás (idegen szóval: disztrófia). Egy X-kromoszómához kötött genetikai rendellenesség miatt alakul ki. Minthogy a fiúknak csak egy X-kromoszómájuk van, ha anyjuktól örökölték a betegség mutációját hordozó gént, maguk is betegek lesznek. A Duchenne-szindrómás gyermekek izmai néhány éves korukban sorvadni kezdenek, mire általános iskolába mennek, már kerekes székbe kényszerülnek, és általában fiatalon meghalnak. A betegségnek jelenleg nincs hatékony gyógymódja.
Most azonban felcsillant a remény, hiszen a melbourne-i egyetem kutatói Gordon Lynch vezetésével úgy találták, hogy a Duchenne-szindrómás egerekben lassítható az izmok sorvadása, ha növeljük sejtjeikben a 72-es hősokkfehérjék koncentrációját. Kísérletükben, amelynek eredményeit a Nature folyóirat közölte néhány hete, a hősokkfehérjék termelését olyan kísérleti stádiumban lévő gyógyszerhatóanyaggal serkentették, amelyet főként magyar kutatók, az N-Gene vállalat munkatársai fejlesztettek ki az utóbbi évtizedekben. A vegyületet elsősorban diabéteszgyógyszernek szánják, de több más betegség kezelésében is hatékony lehet.
Az N-Gene elődjét, a Biorex céget 1989-ben alapították, és akkor Kelet-Európa első olyan kutatási vállalata volt, amelyet a magántőke finanszírozott. Alapítója, Literáti Nagy Péter a nyolcvanas években a Chinoin gyógyszergyárban dolgozott, ahol munkatársaival olyan hatóanyag kifejlesztése volt a feladata, amelyre csak a cukorbetegek sejtjei reagálnak, az egészségesekéi nem. A vegyületcsoport, amelyet végül kutatásra érdemesnek találtak, a Harvardot is megjárt professzor, Szentiványi Mátyás és munkatársainak munkája nyomán került látóterükbe. Szentiványi a diabéteszes betegek ereinek rendellenességét fedezte föl, Literátiék pedig ennek ismeretében meg tudták tervezni azt a molekulát, amelyik specifikusan hat erre az anomáliára. A talált molekula további vizsgálatára alapították a Biorexet a rendszerváltás idején.
– Több, egymáshoz hasonló vegyülettel, úgynevezett molekulacsaláddal dolgoztunk tovább, és Vígh László szegedi akadémikussal a kilencvenes évek közepén felfedeztük a hatásmechanizmusukat. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a szervezet külső kórokozók elleni védekezését az immunrendszer, a belső, stressz okozta ártalmak ellensúlyozását, a sejtjeink hibáinak kijavítását pedig a hősokk- vagy stresszfehérjék végzik – mondja Literáti Nagy Péter, az N-Gene kutatási igazgatója. – Selye János már a múlt században világhírűvé tette a magyar stressz- és stresszfehérje-kutatás eredményeit, ma pedig mindenekelőtt Vígh László és Csermely Péter munkássága elismert. A molekulacsalád tehát ősi, természetes stresszelhárító mechanizmusainkat aktiválja, és mindenekelőtt a stresszfehérjeszint emelésével képes hatékonyan kezelni a cukorbetegséget. Kifejlesztésében a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának munkatársain túl négy magyarországi orvosegyetem, a pécsi, a szegedi, a debreceni és a Semmelweis Egyetem is részt vett. Az újabb kutatások eredményei szerint pedig nemcsak a diabétesz, hanem sok más, öregedéssel kapcsolatos betegség – köztük a szinte gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek – ellen is hatásos lehet.
Az eredeti felfedezést Vígh László, Literáti Nagy Péter és munkatársaik a Nature Medicine folyóirat hasábjain publikálták 1997-ben. Az eredmény anyagi sikert is hozott, hiszen az egyik molekulát megvásárolta egy amerikai gyógyszercég 29 millió dollárért, pedig hatékonyságát még csak állatkísérletek igazolták. A többi rokon vegyülettel tovább dolgozott az újonnan megalapított N-Gene, és „vezérmolekulája” ma már a kereskedelmi forgalomban is kapható laboratóriumi vegyszerként. Olyan sejt- és molekuláris biológusok használják, akik a sejtek stresszreakcióját kutatják, és ezt szeretnék erősíteni a vegyülettel.
A hatóanyag fő felhasználási területe mégis a kettes típusú cukorbetegség hátterében lévő inzulinrezisztencia gyógyítása lehet. Az inzulinhormon a sejtek cukorháztartásának szabályozásáért felelős. Az inzulinmolekulák hozzákötődnek a sejtek felületén lévő érzékelőmolekulákhoz, az úgynevezett receptorokhoz. Ez a sejten belül olyan biokémiai folyamatokat (inzulinszignált) indít be, amelyek hatására a sejt cukrot vesz föl a vérből. A kettes típusú cukorbetegek sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Kiderült, hogy hősokkfehérjék nélkül nem működik jól az inzulinszignál. Az N-Gene által fejlesztett molekula pedig a hősokkfehérjék erősítése révén erősíti az inzulinszignált is.
A hatóanyag fejlesztésében részt vevő egyik kutató a molekula olyan tulajdonságára hívja fel a figyelmet, amelyet vetélytársai nem tudnak.
– Az N-Gene egyik molekulájáról tudott volt, hogy az a hősokkfehérjék által közvetített stresszválaszt módosítja a szervezetben, és a kutatások eredményeképpen kiderült, hogy a vegyületnek nagyon jelentős az inzulinérzékenyítő hatása. Nem közvetlenül csökkentette a vércukorszintet, de egy elhízott állaton meg tudta akadályozni azt a folyamatot, amelynek a végén kialakul a kettes típusú cukorbetegség – válaszolta kérdésünkre Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének munkatársa. – A krónikus alkalmazás során felismertük, hogy az inzulinérzékenyítő hatás mellett a testsúlyt is csökkentette. Ez azért fontos, mert az öszszes többi hasonló hatású gyógyszer növeli a testsúlyt, és így csökkenti önmaga hatékonyságát. Emellett a szívizom vérellátási zavaraival szemben is véd, bár ez a hatás mérsékelt. Ettől nem lesz ebből szívgyógyszer soha, de a cukorbetegség elleni alkalmazását nagyon biztonságossá teheti.
De a stresszfehérjéknek nem csak az inzulinválasz kiváltásában van nélkülözhetetlen szerepük, így ez a hatóanyag is alkalmas lehet más betegségek gyógyítására.
– Az izom a legnagyobb cukorfelvevő, hiszen ezek lebontásából fedezi a mozgáshoz szükséges energiaigényét. Ha a hősokkfehérjéket erősítjük, ezzel fokozhatjuk a Duchenne-féle izomsorvadásban szenvedő gyerekek izmainak cukorfelvételét, ezáltal lassíthatóvá válik izmaik leépülése. Emiatt hatásos a betegség kezelésében a hatóanyagunk – mondja Literáti Nagy Péter. – Különlegesség, hogy a molekula csak akkor fejti ki hatását, ha a szervezetben stresszorhatás érződik, tehát beteg az illető. Az egészséges emberben nem funkcionál a vegyület, így nem toxikus.
A hatóanyag jelenleg halad a diabéteszgyógyszerré válás útján. Biztonságossága már bizonyítást nyert, jelenleg a hatásosságát ellenőrző, háromszáz cukorbetegen végzett klinikai vizsgálatok folynak. Minthogy egy új diabéteszgyógyszer kifejlesztése olyan sok pénzbe kerül, hogy a befektetett tőke csak világméretű forgalmazással térülhet meg, az N-Gene eleve az amerikai gyógyszerügyi hatóság követelményeinek megfelelően tervezte meg a klinikai tesztek folyamatát. A cég tervei szerint a klinikai vizsgálatok jelenlegi fázisát év végére lezárják. A következő fázis azonban már nagyságrendekkel több pénzbe kerülne (és ötezer beteg bevonását igényelné), így valószínűleg azt már egy nagyobb gyógyszercég végzi majd, amely felvásárolja a hatóanyagot, esetleg az egész céget. Literáti Nagy Péter mindenesetre 2015–2016-ra tartja elképzelhetőnek a leendő gyógyszer törzskönyvezését. A várható bevétel nagyságrendjéről képet alkothatunk egy másik hasonló, de sokkal ritkább betegség gyógyításában hatásos molekula tavalyi vételára alapján, amely százhúszmillió dollárért kelt el.
2012. április 21.
