Nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálás előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal; hozzáférhető a hivatal honlapján, a bit.ly/nepszam2011 címen. A számok lehangolóak, bár összességében egyáltalán nem meglepőek. Magyarország népessége szinte megállíthatatlanul fogy. A cenzus során gyűjtött adatok földolgozása éveket vesz még igénybe, hiszen a népszámlálás sokkal több a népesség számbavételénél. Összetett statisztikai műveletek sora, amelyek eredményeképpen kirajzolódik az ország társadalmi és jóléti állapota. A most közölt számok csak a felszínt karcolhatják, de így sem szabad figyelmen kívül hagynunk a belőlük kiolvasható figyelmeztetést.
9 982 000
ember élt hazánkban az adatfelvétel idején. A népességváltozás trendje 30 éve változatlan. 1980-ban éltek legtöbben az országban, 10 709 000-en. A nyolcvanas években volt a csökkenés üteme a legnagyobb, a kilencvenes években kissé mérséklődött, majd az ezredforduló után újra fölgyorsult.
2,1
százalékkal fogyott a népesség az előző, tíz évvel korábban végzett népszámláláshoz képest, tehát több mint 214 ezer fővel lettünk kevesebben 2001 óta. A puszta számok talán nem adnak elég fogódzót ahhoz, hogy megértsük e tény jelentőségét. Pedig ez olyan, mintha a teljes Nógrád megye kihalt volna.
35 000
fő fölött jár 2001 óta a természetes fogyás éves üteme, tehát ennyivel halnak meg többen, mint ahányan születnek minden egyes évben. Bár hazánk nemzetközi vándorlási egyenlege pozitív (több a be-, mint a kivándorló), az ebből fakadó népességnövekedés a természetes fogyás felét sem képes ellensúlyozni.
12,8
százalékkal nőtt Pest megye lakossága az utóbbi tíz év alatt, feltehetően a budapesti lakosok kiköltözése következtében. Pest azonban (Győr-Moson-Sopronnal együtt, ahol 2,4 százalékos volt a népességnövekedés) csak a szabályt erősítő kivétel, hiszen mindenütt másutt fogy a népesség. Békés megye lakossága csökken a leggyorsabban, ott kilenc százalékkal élnek kevesebben, mint 2001-ben.
29,6
százaléka az embereknek a közép-magyarországi régióban, Budapesten és Pest megyében élt. Ezzel tovább koncentrálódik a lakosság a fővárosba és környékére, hiszen tíz éve ez az arány csak 28,1 százalék volt. A régió növekedésében Pest megye játszotta a főszerepet, hiszen Budapest lakossága 2,3 százalékkal, 1 737 000 főre csökkent.
107
fő négyzetkilométerenként az ország népsűrűsége. A népességfogyás miatt ez a mutató is csökkent három fővel az utóbbi évtizedben. Természetesen Budapest népsűrűsége a legnagyobb (3307 fő négyzetkilométerenként), a megyék közül Pest emelkedik ki a maga 191 fős értékével. Somogyban ezzel szemben csak 53 ember él egy négyzetkilométeren.
1117
nő jut 1000 férfira. Így tovább nőtt a nemek közötti számbeli különbség, hiszen a 2001-ben mért adatok szerint ez az arány csak 1102 volt. Az ország jelenlegi lakosságának 52,8 százaléka nő és 47,2 százaléka férfi. Budapesten vannak legnagyobb többségben a nők, itt minden férfira 1,21 nő jut.
2012. április 7.
