A szabadalmak reményt adnak a következő gazdasági válságok elkerülésére – mondja David Kappos, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának szellemi tulajdonért felelős államtitkára és az amerikai szabadalmi és védjegyoltalmi hivatalának igazgatója. A világszerte elismert szakember a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett budapesti nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozott lapunknak.
– A jelenleg működő szabadalmi rendszer az ön véleménye szerint megfelel a globális gazdasági kihívásoknak, vagy reformra szorul?
– A mostani rendszer nem rossz, hiszen rendkívül jótékony hatása van a kereskedelemre, és hozzájárul az új munkahelyek létesítéséhez. Segíti a gazdasági haladást azáltal, hogy kitünteti és díjazza a kutatást és az innovációt. Mégis azt javasoltuk az Európai Uniónak, hogy dolgozzunk ki egy, az egész világra érvényes, egységes szabadalmi rendszert. Ez különösen a kis- és közepes európai vállalkozások számára lenne előnyös változtatás. Az országok szabadalmi rendszereinek harmonizációja már hosszú ideje várat magára, ezért ez most az előttünk álló legfontosabb feladat.
– Miben hoz majd változást ez az egységesített szabadalmi rendszer?
– Fő célunk hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá tenni a szabadalmak kezelését. E célok összefüggenek, ha ugyanis sikerül zökkenőmentesebben lebonyolítanunk az új szabadalmak kiadását, akkor költséget takaríthatunk meg. Ezáltal a szabadalmi beadványok benyújtói is kevesebbet kell, hogy fizessenek, így több feltalálónak lesz lehetősége arra, hogy levédesse találmányát, hasonlóan Rubik Ernőhöz, a Rubik-kocka kifejlesztőjéhez.
– Ha már a Rubik-kockát említette, Kína milliószámra ontja az illegálisan lemásolt Rubik-kocka klónjait. A nemzetközi szabadalmi hatóságok mit tudnak kezdeni Kínával? Tapasztalnak együttműködési készséget a részükről?
– Kína, ahogy minden átalakulófélben lévő ország, igyekszik erősíteni a szellemi tulajdont védő rendszerét. Már eddig is megváltoztattak számos törvényt, hogy a szabadalmak birtokosait óvják. Természetesen a kínaiak előtt álló kihívások ezen a téren egyre nehezebbek és nehezebbek lesznek, és még sokat kell tenniük. Az országom és az általam vezetett hivatal szorosan együttműködik a kínai szervekkel, hogy segítsük a szükséges átalakítást.
– A gazdasági recesszió utáni időket éljük. A szabadalmak rendszere segíti vagy éppen gátolja a világgazdaságot abban, hogy a válság után magára találjon?
– A szabadalmak és a védjegyek rendszere a reményt jelenti számunkra arra, hogy a jövőben a világ megbirkózzon az ehhez hasonló gondokkal. Az innováció jelenti a tőkét a 21. század globális gazdasági rendszerében. Ez teremt új értéket, lehetőségeket, munkahelyeket. A világ számos országában kimutatták, hogy az új munkahelyek kétharmada a fejlesztések következtében létesül, és az innovációs iparágakban elérhető fizetések jóval magasabbak, mint a gazdasági élet más területein.
– A világ sok országában, így hazánkban is új nevet és feladatot kapnak a klasszikus szabadalmi hivatalok. A szellemi tulajdon fogalomkörébe ugyanis az intellektuális termékek szerzői jogai is beletartoznak. Ön lát elvi különbséget az iparjogvédelem és a szerzőijog-védelem között?
– Néhány dologban a szerzői jogok különböznek a szabadalmi jogoktól. A kreatív művészetek az internet segítségével manapság sokkal szélesebb publikumhoz juthatnak el, mint akár húsz évvel ezelőtt. Ez hatalmas lehetőség, és törekednünk kell arra, hogy minél több ember részesedhessen az írott művek, a zeneművek vagy a filmek élvezetéből és hasznából. Az internet azonban egyben hatalmas kihívást is jelent a szerzőijog-védő szervezetek számára, ugyanis jelenleg szinte mindenki engedély és fizetség nélkül másolhatja az intellektuális műveket. Tiszteletben kell tartanunk az alkotók érdekeit és a munkájukat, ami által létrehozták műveiket. Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy ezek az emberek megélhessenek munkájukból. Fontos, hogy a fogyasztókat megtanítsuk a szerzői jogok tiszteletére. Ezen túl technológiai megoldások is rendelkezésünkre állnak, amelyek megnehezítik a művek jogosulatlan eltulajdonítását.
– A modern kori szabadalmi rendszer talán legellentmondásosabb kérdése a biotechnológiai cégek által feltérképezett vagy előállított gének szabadalmi oltalma. Ön szerint joga van bárkinek is szabadalmi igényt bejelenteni az emberi szervezet egy molekulájára?
– Ez a kérdés valóban nagy kihívást jelent számunkra is, jelenleg is küzdünk e probléma megoldásáért. Még nincs konszenzus arról, hogy szabadalmaztathatók-e az izolált és tisztított genetikai minták. Nem szeretnénk ezért jóslásokba bocsátkozni a kérdés végső rendezését illetően, amíg az amerikai kormány nem alakítja ki a hivatalos álláspontját. A kérdés nehézségét az adja, hogy egyszerre kell biztosítanunk az emberek jogát, hogy hozzájuthassanak az egészségük szempontjából alapvető jelentőséggel bíró vizsgálatok eredményeihez, és fenn kell tartanunk az innovációt segítő és a befektetések megtérülését biztosító környezetet a gyógyászati iparban.
2011. június 1.
