Földi halandókként alig vagyunk képesek felfogni néhány részletet Einstein relativitáselméletéből. Talán ezek közé sorolható az a jelenség, hogy a gyorsabban haladó szemlélő számára lassabban múlik az idő, illetve a fénysebesség legyőzhetetlensége. A speciális relativitáselmélet szerint ugyanis elvileg is lehetetlen a fény sebességénél gyorsabb mozgás. A modern fizika e sarokköve az összes tankönyv kihagyhatatlan része, és száz év óta rengeteg elméletet alapoztak rá. Pedig lehet, hogy téves. A svájci–francia határon lévő Európai Nukleáris Kutatóközpont, a CERN munkatársai ugyanis nemrég úgy találták, hogy a neutrínónak nevezett részecskék egy kicsivel gyorsabban haladnak a fénynél – számolt be a New Scientist. A tudósok – miközben gyorsan hangsúlyozzák, hogy az eredményeket még meg kell erősíteni, mert mérési hiba vagy más magyarázat is állhat a hátterükben – a fizikai világkép megrendüléseként emlegetik a felfedezést.
299 792 458
métert tesz meg vákuumban a fény másodpercenként (ez körülbelül 1,08 millió kilométert jelent óránként), tehát a 150 millió kilométerre lévő Nap fénye 8 perc 19 másodperc alatt éri el a Földet. A fénysebességet először 1676-ban becsülte meg Ole Romer dán csillagász, aki másodpercenként 220 ezer kilométernek vélte, mintegy 26 százalékkal alábecsülve a valós értéket.
730 534,61
méterre (730,5 kilométerre) helyezkedik el a CERN-től az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratórium detektora (20 centiméteres hibahatárral). Itt érzékelték azokat a neutrínókat, amelyeket a CERN-ből lőttek ki feléjük.
1400
méter vastag dolomit kőzet védi az olasz kutatóintézet föld alatti, 0,01 kelvinre hűtött érzékelőit. Erre azért van szükség, mert a világ legnehezebben megfogható részecskéi, többek között a neutrínók után kutatnak. Őket éppen azért nehéz elkapni, mert szinte mindenen áthatolnak, és már a leggyengébb radioaktivitás és a kozmikus sugárzások is zavarják a mérést.
30 millió
év alatt késnek egyetlen másodpercet azok a céziumos atomórák, amelyekkel a CERN-ben, illetve a Gran Sasso laboratóriumban mérték az időt. Így a két óra által mutatott idő kevesebb mint egy nanoszekundummal tért el egymástól.
243 680
nanoszekundumra várták a kutatók a neutrínók utazási idejét. Ehelyett 60 nanoszekundummal, tehát 0,00000006 másodperccel korábban ért oda a neutrínónyaláb, mint ahogy „kellett volna” neki, ha fénysebességgel utazik. A felfedezés szenzációs, de várjunk még, mielőtt szemétre dobjuk az elmúlt évszázad tudományos eredményeit. Az eredmény ugyanis ellentmond egy korábbi megfigyelésnek.
25
neutrínót érzékeltek összesen 1987. február 23-án japán, szovjet és amerikai neutrínódetektorok, körülbelül három órával azelőtt, hogy az SN 1987A-nak elnevezett szupernóva felragyogott volna az égen. A szupernóvák felrobbanó csillagok, amelyekből a neutrínók hamarabb szabadulnak ki, mint a látható fény. Az időbeni eltérés pontosan megfelelt a relativitáselmélet által jósoltnak.
2011. november 5.
