Ha talál valamit, amiről azt gondolja, hogy a műhold darabja lehet, ne nyúljon hozzá, hanem értesítse a helyi hatóságokat – áll a NASA példátlan közleményében. A bejelentés szerint egy használaton kívüli szatellit irányíthatatlanul közelít a Föld felé, és egyik-másik nagyobb darabja a felszínt is el fogja érni a napokban. Magyarul ráeshet valaki fejére. Ennek esélye bár elhanyagolható, de nem nulla. Évek óta hallani híreket a Föld körül keringő űrszemétről. Az űrkutatás elmúlt ötven évében sok eszközt juttatott az ember a világűrbe, és kezdetben nem sok figyelmet szentelt az automata berendezések, például a műholdak megsemmisítésére, miután azok kiszolgálták idejüket. Ez érthető is, hiszen a hatvanas-hetvenes években még elenyészően kicsinek tűnt annak a valószínűsége, hogy még a Föld felszínénél is nagyobb területen keringő tárgyakkal valaha is újra találkozunk. A helyzet mára tarthatatlanná vált. A nemzetközi űrállomás pályáját rutinszerűen kell módosítani, amikor egy-egy törmelékdarab a puskagolyó sebességével közelít felé. A szemét hamarosan lehetetlenné teheti az emberiség kijutását a világűrbe.
5900
kilogramm a Föld felé közeledő UARS tömege (az elnevezés a felső légkört kutató műhold rövidítése). A műholdat 20 éve bocsátotta föl a NASA. Feladata a naptevékenység és a klór-fluor-szénhidrogének (ismertebb rövidített nevükön a CFC-k) ózonlyukra gyakorolt hatásának vizsgálata volt.
6
évvel ezelőtt kifogyott az UARS manőverezését lehetővé tévő hajtóművek üzemanyaga. Ezzel minden esély elveszett arra, hogy a műholdat – a Mir űrállomáshoz hasonlóan – az óceánba vezetve biztonságosan megsemmisítsék. Az üzemanyag elfogyasztása miatt kritikák érik a 750 millió dolláros vállalkozást lebonyolító NASA-t.
140
kilogrammot fog nyomni várhatóan a műhold Földre hulló legnagyobb darabja. A földi légkörbe való belépéskor ugyanis a hatalmas súrlódás miatt várhatóan több darabra törik majd a szerkezet.
57
fokkal tér ki az Egyenlítőtől az UARS pályája. Ez azt jelenti, hogy a műhold az északi és a déli 57. szélességi körön belül bárhova eshet. Ez a zóna gyakorlatilag a Föld teljes lakott területét tartalmazza.
800
kilométeres átmérőjű körben szóródnak szét a becslések szerint a szatellit darabjai. Ez hazánk területének több mint ötszöröse, tehát a hírekben hallott kitelepítés esélytelen és indokolatlan is. A becslésekben pedig nagy a bizonytalanság.
10 000
kilométert is tévedhetünk a becsapódás helyét illetően az esemény előtt két órával is – ismerte el az űrügynökség tehetetlenségét Nicholas Johnson, a NASA Föld körül keringő törmelékekért felelős kutatója.
0,0000000001
százalék annak az esélye, hogy egy adott személyre esik a szatellit. Bár a Föld erőforrásait tekintve már ma is jócskán túlnépesedett, a bolygó felszínének csak kis hányada lakott. Nagy része óceán és lakatlan szárazföld, például magashegység, sivatag vagy hómező. Valószínűleg ezek valamelyikére hullik majd a roncs.
2011. szeptember 24.
