Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. június 25.

Agyalap

Az 1980-as évek Magyarországán még egyáltalán nem voltak megszokottak azok a bírósági drámák (sokszor inkább szappanoperák), amelyek napjainkban már megszokottá váltak. Egyetlen kivétel volt, az úgynevezett hipofízisper. Az újságok, a televízió és a rádió különös lelkesedéssel számolt be az ügy minden apró részletéről. A vád szerint László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem nemzetközi hírű professzora halottakból kioperált agyalapi mirigyekkel (hipofízisekkel) kereskedett, pontosabban ellenszolgáltatásért cserébe egy olasz cégnek adta át azokat. A dolgot árnyalja, hogy mindezért nem pénzt, hanem orvosi eszközöket és gyógyszereket kapott cserébe, amelyekkel betegeket gyógyítottak.


László Ferencet végül a Legfelsőbb Bíróság gazdasági törvénysértés (az akkori szóhasználattal devizagazdálkodást sértő bűncselekmény, illetve jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység) miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre és százezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ezenkívül megfosztották egyetemi tanári címétől. Az ítélet egyúttal arra is rámutatott, hogy a körülmény, amely a közvéleményt igazán fölháborította (nevezetesen az elhunytak szerveinek a hozzátartozók megkérdezése nélkül végzett eltávolítása), ha egyáltalán így történt valójában, nem volt bűncselekmény.
Az endokrinológiaprofesszor tisztelői szerint László Ferenc koncepciós per és fölülről instruált sajtókampány áldozata lett. Úgy gondolják, hogy nem mindenki nézte jó szemmel szakmai sikereit, amelyeket a növekedésihormon-hiányból fakadóan törpe növésű emberek gyógyításában elért. (A hipofízis sok más hormon mellett növekedési hormont is termel. Ha ez a funkció zavart szenved, törpeség vagy épp ellenkezőleg, óriásnövés alakulhat ki.) Innen kapta állandó jelzőjét is, hívei „a törpék jótevőjének” nevezik őt. Bár készült már könyv azóta az ügyről, az akkori vádlott csak most szánta rá magát az írásra. A hipofízisper című kötete önéletrajzi hátteret ad a különös történetnek, és László Ferenc szemszögéből mutatja be az eseményeket.
A rendszerváltás után a professzor erkölcsi rehabilitációt nyert. Tudós kollégái nem tagadták meg őt, szerintük László inkább kitüntetést, mint elmarasztaló ítéletet érdemelt volna. Hetvenedik születésnapja alkalmából 2004-ben konferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémia szegedi épületében, és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia akkori elnöke is gratulált neki.
Természetesen a szerző, minthogy ő szenvedte el az eljárást, nem tekinthető független megfigyelőnek. Így a könyv konklúzióját sem fogadhatjuk el objektív ítéletként. A kötet ezzel együtt kordokumentum, hiszen számos, a per során született iratot, ügyvédi, ügyészi beszédet, tudósítást tartalmaz szó szerinti átiratban. Az egész botrány pedig történelmi lenyomat a nyolcvanas évek Magyarországáról.(László Ferenc: A hipofízisper. Bába Kiadó, Szeged, 2011. Ármegjelölés nélkül)

2011. október 1.