Október 5-én, szerdán helyi idő szerint hajnali 2.20-kor zátonyra futott Új-Zéland partjai mellett a libériai zászló alatt hajózó, huszonegy éves, 236 méter hosszú, 32 méter széles, 19 méter merülésű MV Rena nevű konténerszállító és tankhajó. A kedvelt turistaparadicsom, a Bőség-öböl védett állatvilágát is veszély fenyegeti, ha a hajó kettétörik a viharban, és egész olajrakománya a vízbe ömlik.
Örökké ismétlődő múlt. Bár kezdetben nem fedeztek föl olajszivárgást a megfeneklett hajó közelében, a katasztrófa után két nappal megjelentek az elsõ olajfoltok. Minthogy a helyi ha-
tóságoknak főként a partot elérõ olajszennyezõdések mentesítésére alkalmas felszerelésük volt, külföldrõl kellett beszerezniük a nyílt tengeren is eredményesen használható eszközöket.
Eközben a kiömlő olaj elérte a partokat, madarak és fókák százai ragadnak az olajba, és pusztulnak el naponta. Az új-zélandi környezetvédelmi miniszter az ország legsúlyosabb környe-
zeti katasztrófájának minõsítette az esetet, egy csapásra háttérbe szorítva az Új-Zélandon folyó rögbi-világbajnokság híreit. Pedig a hazai válogatott megállíthatatlanul menetel a gyõze-
lem felé, vasárnap, vagyis holnap játszik az ősellenség ausztrálok ellen az elõdöntõben. Eddig 350 tonnára becsülik a hajó megrongálódott üzemanyagtartályaiból a tengerbe ömlött olaj
mennyiségét. A környezõ partszakaszokat lezárták a fürdõzõk elõl, és az önkéntesnek jelentkezõ helyieket is arra figyelmeztetik, hogy a partot elérõ olaj érintése súlyos egészségkároso-
dást okozhat. Úgy becsülik, hogy százezer tonna olajos homokot kell majd eltávolítani a környékrõl. Sok polgár – például a közeli Plenty-öbölben lakók – nem hallgat a figyelmeztetésre,
mint mondják, nem bírják tétlenül nézni, amint otthonuk olajban fuldoklik, ezért saját kezükbe vették a takarítást. Vannak partszakaszok, amelyeket két-három méter vastag, viszkózus
olajpáncél vágott el a levegõtõl. Eközben a katasztrófa helyszínén viharossá vált az időjárás. Ez lassítja a hajón maradt rakomány stabilizálását és az eddig ki nem folyt 1300-1400 tonná-
nyi olaj megmentését. A heves vízmozgás gyorsítja a már kiömlött olaj terjedését, de lebomlását is. A Mexikói-öbölben állt Deepwater Horizon olajfúró torony tavalyi felrobbanása után
kiömlött hatalmas mennyiségû olaj viszonylag gyors eltűnésében is a hevesen kavargó víz segíthetett. A két katasztrófa léptéke jelentõsen különbözik. Miközben a Rena tankerrõl legfel-
jebb kétezer tonna olaj juthat a vízbe, a Mexikói-öbölbe több mint 600 ezer tonna olaj ömlött, amíg el nem zárták az olajkutat.
Német, libériai, görög, svájci, Fülöp-szigeteki. A hajót Németországban építették, gö-
rög tulajdonban van, és egy genfi székhelyű cég üzemelteti. Az Északi-sziget északi olda-
lán lévő Astrolabe-zátony nem ismeretlen a megfenekléstől tartó, Új-Zéland térségében
hajózó hajóskapitányok előtt. Olyannyira nem, hogy nevét is egy zátonyra futásról kap-
ta. A XIX. század első felének híres francia felfedezője, Jules Dumont d’Urville 1827. feb-
ruár 27-én csak a jó szerencsének köszönhetően tudott kiszabadulni a zátony fogságá-
ból Astrolabe nevű hajójával. Érthetetlen, hogy most a Fülöp-szigeteki kapitány, akit
gondatlansággal és vészhelyzet okozásával vádolnak (hasonlóan a megfeneklés pillana-
tában a navigációért felelős első tiszthez), miért vezette a hajót e veszélyes térségbe. Az
Astrolabe-zátony ugyanis közismert búvárparadicsom, éppen változatos, néhol 37 mé-
ter mély, máshol apály idején a vízfelszín fölé emelkedő domborzata miatt. Csak egy hét
múlva, most szerdán jutottak először a mentőalakulatok helikopterről a megfeneklett
hajó fedélzetére, ahol a megmaradt rakomány átszivattyúzását készítik elő. A sűrű,
krémszerű olajat csak melegítéssel lehet cseppfolyósítani. Megállapították, hogy a hajó-
test oldalán látható repedés nemcsak felszíni sérülés, hanem a teljes szerkezet megre-
pedt, így egyre valószínűbb, hogy a hajó kettétörik a következő napokban.
Húszlábas egységek milliói. A Rena teherbírása 47 230 tonna, amelybe nemcsak a hasznos terhet, tehát a konténereket
és a szállított olajat, hanem az üzemanyagot, az édesvizet, élelmet, de még a legénységet is bele kell számolni. A kataszt-
rófa pillanatában 1368 konténer volt rajta, tartályaiban pedig 1700 tonna olajat szállított rakományként, illetve kétszáz
tonna dízelolajat üzemanyagként. Csütörtökig nyolcvannyolc konténer esett le az egyre inkább megdőlő hajóról. Ha va-
lóban kettétörik a hajótest, a teljes rakomány a tengerben végzi. Miközben a konténerek többségében viszonylag ve-
szélytelen holmit szállítottak a papírok szerint (a hajó folyamatos „füstölését” például a szélben kavargó kilencvenkon-
ténernyi tejpor is okozza), akad néhány, amely nagy károkat okozhat. Többek között a kálium-nitrát, amelyet műtrá-
gyaként használnak, robbanást válthat ki, néhány tartály kénsavszármazékokat tartalmaz, és vannak konténerek, ame-
lyek ipari fertőtlenítőszerként alkalmazott triklór-izocianursavat rejtenek. A katasztrófa a globális konténerkereskede-
lem visszásságaira is felhívta a figyelmet. A nehezen átlátható tulajdonosi-bérlői hátterű hajók által szállított konténe-
rekben szállítják a nem ömlesztett áruk kilencven százalékát. Mindez megnehezíti a kereskedelem ellenőrzését és baj
esetén a felelősök megtalálását. Bár a szállítmányozás megérzi a világkereskedelem hullámzó hangulatát, hosszú távon
a konténerek térhódítása megállíthatatlannak tetszik. 2005-ben 18 millióra becsülték a világ konténereinek számát,
amelyek évente összesen 200 millió fuvart teljesítettek (ezt a hajózásban „húszlábas egységekben” mérik, mert egy szab-
ványos konténer húsz láb, azaz hat méter hosszú). Az iparági előrejelzések szerint az évtized közepére ez a szám 411 mil-
lióra emelkedik.
2011. október 15.
