A Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány minden évben fiatal tudósoknak ítélt Talentum Díját idén harmadmagával Fekete Andrea orvos kapta a cukorbetegség és szövődményeinek kutatásáért. Bár fiatal kora ellenére már számos külföldi egyetemen megfordult vendég előadóként, ő kitart a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája mellett.
A cukorbetegség elképesztő ütemben terjed a világon. Míg az Egészségügyi Világszervezet szerint 2000-ben még csak 171 millió diabéteszes élt a földön, mára ez a szám szinte megduplázódott. A legdrasztikusabb növekedést Ázsia, illetve Afrika mutatja. Ez azért is furcsa, mert Afrikáról inkább az élelmiszerhiány, semmint a túltápláltság jut sokunk eszébe. De a cukorbetegség nem csupán az elfogyasztott táplálék mennyiségétől függ, összetételétől még inkább.
– Amint a nyugati kultúra betör egy érintetlennek tartott területre, az első termékek, amelyek népszerűvé válnak, a cukros üdítőitalok és a gyorséttermi koszt. Így ezekben az országokban jelenősen nőni fog a cukorbetegek száma a következő években – mondja Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának orvos kutatója. – Mi a diabétesz kialakulását, illetve főként a vesét érintő szövődményeit kutatjuk. A krónikus vesebetegek és a végállapotú veseelégtelenségben szenvedők ötven százaléka ugyanis a cukorbetegség szövődményeként lett beteg. Ez óriási probléma, hiszen a világon jelenleg háromszázmillió diagnosztizált cukorbeteg, mellettük még legalább ennyi fel nem ismert beteg él. További hatszázmillió ember állapota pedig olyan, hogy náluk a terheléses cukorteszt, ha elvégeznék, már csökkent cukortoleranciát mutatna ki.
Fontos azonban, hogy a cukorbaj változatait ne vegyük egy kalap alá, mert a kifejezés valójában három igen különböző okra visszavezethető betegséget takar. A terhességi cukorbetegség a várandós nők két–öt százalékát érinti, és a gyermekvárás idején a vérben megemelkedett szőlőcukorszint következtében alakul ki. Az egyes típusú (hagyományos elnevezéssel: fiatalkori) diabétesz akkor lép föl, amikor a hasnyálmirigy belső elválasztású mirigysejtjei (a Langerhans-szigetek) nem képesek a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában alapvető szerepet játszó hormon, az inzulin termelésére. Így ezt állandó injekciózással kell beadni ezeknek a betegeknek, akik az összes cukorbeteg tizedét teszik ki. A diabétesz jelenkori járványokat idéző terjedéséért a kettes típusú (időskori) cukorbetegség a felelős. Bár itt termelődik inzulin a szervezetben, a sejtek a rossz életmód, illetve genetikai faktorok hatására nem képesek azt megfelelő módon kezelni.
A cukorbetegség talán a legjobb példája az úgynevezett civilizációs kóroknak. Az ember, amikor az ipari fejlettség megfelelő szintet ért el, rohamosan átalakította környezetét, ezzel életmódját is. A mezőgazdasági termelés hatékonnyá válásával sokszorosára ugrott a szinte mindenki által hozzáférhető szénhidrát és zsír mennyisége. Minthogy ezek tartalmazzák a legtöbb energiát, a gyűjtögető ember számára előnyös volt az efféle táplálék, hiszen állandó harcot folytatott az éhhalál ellen. E preferencia azonban az után is megmaradt, hogy már fölöslegben állt rendelkezésre a cukor, a keményítő és a zsír, az emberek pedig, engedve evolúciósan rögzült vonzalmaiknak, többet kezdtek belőle fogyasztani a kelleténél. A szervezet nincs felkészülve a megnövekedett szénhidrátterhelésre, a sejtek lassan tönkremennek, és kialakul a kettes típusú cukorbetegség. Sajnos a régi elnevezése, az időskori diabétesz nem tartható tovább.
– Egyre több olyan gyermekkel találkozunk, aki kicsi kora ellenére kettes típusú diabéteszben szenved. Fontos kockázati tényező a kisdedeknél az elhízás – figyelmeztet Fekete Andrea. – Ez szemléletváltást követel meg a gyermekek körül lévő felnőttektől. Régen ugyanis a pufók babát tartották az egészségesnek, pedig náluk a túlsúlyosság hosszú távon növeli az elhízás és a későbbi cukorbetegség veszélyét, csakúgy, mint a felnőtteknél.
Alapvető jelentőségű tehát a cukorbetegség, illetve szövődményeinek korai felismerése, hiszen sokan szemük világát, egészséges veséjüket veszítik el a betegség komplikációjaként. Hiába ismert ugyanis, hogy a diabétesz egyik leggyakoribb szövődménye a vese károsodása, ezt jelenleg alig lehet előre jelezni, sem lassítani, kezelni. A cukorbetegség két módon is árthat a veséknek. A megemelkedett glükózkoncentráció közvetlenül is károsítja a vese sejtjeit, másrészt a diabétesz zavart okoz a vérnyomást és a vízháztartást szabályozó úgynevezett renin-angiotenzin hormonrendszerben. Fekete Andrea kutatásai részben a korai felismerésre irányulnak, tehát olyan jeleket, úgynevezett markereket keres a szervezetben (például a vérben található anyagok megváltozott koncentrációját), amelyek összefüggésbe hozhatók a vese betegségével. Laboratóriumában vesesejttenyészeteken, állatmodelleken kutatja a különböző vegyületfajták hatását, valamint a cukorbeteggé tett patkányok vesekárosodását vizsgálja.
A szövődmény idejében történő felismerését az teszi nehézzé, hogy a vese szinte visszafordíthatatlan károsodásáig igazából nem jár a betegség érzékelhető tünetekkel. A cukorbaj szigorú „menedzselése”, tehát a megkövetelt életmód- és étrendváltás pedig nem feltétlenül van hatással a vesekárosodásra. Előfordul, hogy egy beteg mozog, és kerüli a szénhidrátokat, mégis hamarabb tönkremegy a veséje, mint annak, aki meg se hallja az orvos tanácsait. A dolog hátterében tehát genetikai okok is állnak.
Az orvosi kutatások esetében, minthogy végső céljuk a betegségek gyógyítása, megkerülhetetlen kérdés, hogy az eredmények mikor fognak átkerülni a klinikumba, tehát mikor lesz belőlük új gyógyszer, gyógyító eljárás. Erre a vizsgálatok egy részénél viszonylag korán sor kerülhet, hiszen Fekete Andrea csoportja a szívbetegségek gyógyítására már bevett orvosságokkal is kísérletezik, amelyek vízhajtó hatásúak, és a cukorbetegség ellen még nem próbálták ki őket. Tudományos munkájuk másik vonulata azonban közelebb áll az alapkutatáshoz. Míg a sejtkultúrákban és a kísérleti patkányokban hatásosnak talált molekulákból kereskedelmi gyógyszer lesz, tíz év is eltelhet. A klinikai vizsgálatok bonyolult és hosszadalmas eljárását lehet kárhoztatni ugyan, ám több esetben kiderült, hogy mekkora károkat okozhat egy nem megfelelően ellenőrzött gyógyszer.
Bár a orvos kutató alig harmincöt éves, számos európai és amerikai intézetben dolgozott már. Így feltehetően el tudna külföldön helyezkedni, ha akarna. A kutatóként és orvosként hazánkban elérhető fizetés biztosan nem tartja vissza, de akkor miért marad Magyarországon?
– Szerencsés vagyok, Tulassay Tivadar professzor itt, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján olyan szakmai műhelyt hozott létre, amely fejlettségében és a kutatásra költhető összeg nagyságában felveszi a versenyt a nyugati intézetek kutatóhelyeivel – mondja Fekete Andrea. – A szakmai háttér mellett azért jöttünk haza mindig külföldről, mert nem hagynám itt a családomat és a barátaimat.
2011. március 5.
