Úgy tűnik, a messzi égitestek felé induló emberes űrrepülésekről jó időre le kell mondanunk. Van azonban helyettük más, ami nem is biztos, hogy tudományosan alávalóbb. Az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak a Mars porában évekig baktató robotszondái, a Spirit és az Opportunity (Szellem és Lehetőség) szolgáltatták az utóbbi időszak legnagyobb űrkutatási szenzációit. A múlt szombaton útjára indult a kutatási program következő tagja, hivatalos nevén a Marsi Tudományos Laboratórium, benne az új Mars-járóval, a Curiosityval (Kíváncsisággal). A Curiosity jóval nagyobb, mint elődei, így a jövő augusztusra várt landolás nem lesz sétagalopp. A Marson alapvetően hideg van, így egy ekkora szerkezetet melegen kell tartani, hogy megfelelően működjön. A melegítésről a szondában bomló radioaktív plutónium gondoskodik.
253–268
földi napon át utazik az űrben a Curiosity, mielőtt remélhetően sikeresen landol a Marson, várhatóan 2012. augusztus 5–20. között. Magyar idő szerint november 26-án délután négy óra körül startolt a szondát szállító Atlas–5 rakéta a floridai Cape Canaveral légibázisról.
900
kilogrammot nyom a Curiosity, ebből 82 kilogramm a tudományos vizsgálóeszközök tömege. Ha rendben megy a leszállás, ez lesz az ember által küldött legnagyobb mozgó szerkezet egy másik bolygó felszínén.
3
méter hosszú a Mars-járó, méretei nagyjából megegyeznek a hatvanas évek legendás angol Mini személyautójának paramétereivel. Legmagasabb alkatrészei 2,1 méterre nyúlnak a felszín fölé. A korábbi szondák 174 kilogrammos tömegét a Curiosity ötszörösen haladja meg.
30
centiméter magas volt a NASA első Mars-járója, az 1996-ban landolt Pathfinderből (Nyomkereső) kigurult 10,6 kilogramm tömegű Sojourner (Átutazó). A mostani Curiosityt úgy tervezték, hogy ennél kétszer magasabb akadályokon is átmenjen. Végsebessége 90 méter óránként, átlagsebessége ennek harmada.
10
tudományos berendezést szereltek a monstrumra, olvasható a Scientific American magazinban. Közöttük kamerákat, az anyagi összetevőket vizsgáló spektrométereket, sugárzásmérőket és gázokat analizáló műszereket találunk.
4,8
kilogramm radioaktív plutóniumot töltöttek a szonda termoelektromos generátorába. A plutónium nem az atombombához szükséges tisztaságú. Szerepe kettős: a bomlásakor termelt hő melegíti a Curiosity alkatrészeit a mínusz 63 fokos átlag-hőmérsékletű marsi körülmények között, és áramot is termelnek a segítségével.
26
NASA-expedíciónál használták már a plutónium táplálta áramfejlesztőt az utóbbi fél évszázadban, árulták el a generátort építő Idahói Nemzeti Laboratórium illetékesei. Így szerintük nincs ok aggodalomra, kipróbált technológiáról van szó. A 110 watt teljesítményű áramfejlesztő segítségével a Mars-járó árnyékos helyekre is bekukkanthat, hiszen energiaellátása nem függ a naptól.
2
éves üzemidőt vár hivatalosan a NASA a Curiositytól. Minthogy a korábbi Mars-járók valós élettartamát is sokszorosan alábecsülték (vélhetően elővigyázatosságból), ne lepődjünk meg, ha sok évig járja a Marsot az űrből odaérkezett Mini.
2011. december 3.
