Múlt pénteken újabb óriáspanda-kölyök született a Kína Szecsuan tartományában lévő pandakutató központban. Az anyja Amerikában született, és ivarérett korában került vissza a faj szülőhazájába, hogy részt vegyen az egyre sikeresebb szaporítóprogramban. Az óriáspandák a föld legveszélyeztetettebb állatfajai között vannak. Ennek fő oka élőhelyük folyamatos szűkülése, de a faj élettani jellegzetességei sem segítik a túlélésüket. Rendkívül válogatósak, alig néhány növényfajt hajlandóak megenni, és nem érdeklődnek különösebben a szaporodás természetes módja iránt. Az alacsony természetes szaporulat miatt a faj megmentésére csak mesterséges tenyésztéssel van esély.
8
kölyke született már Hua Meinek, az Egyesült Államokban született óriáspandának. A Kína nemzeti jelképének számító emlősök fontos szerepet játszottak az Amerikával felvett diplomáciai kapcsolatok elmélyítésében. Mao Ce-tung is két pandát ajándékozott Nixon elnöknek 1972-ben. A panda ezért kapta a Hua Mei nevet, amely Kína-Amerikát jelent.
11
éves most Hua Mei, 1999-ben született a San Diegó-i állatkertben. Ő az első Amerikában született óriáspanda, világra jöttét tízéves sikertelen tenyésztési program előzte meg.
161,6
gramm volt a kölyök születéskori súlya, írja az Associated Press hírügynökség. Anyja 2003-ban tért vissza Kínába. Azóta született nyolc kölyke között három ikerpár is volt. A kutatóközpontban ő a 16. újszülött az idén, tavaly egész évben jöttek ennyien a világra.
3
napig fogamzóképesek mindössze a nőstény pandák minden évben, részben ez az oka a ritka természetes szaporulatnak. A hím pandák gyakran egész életükben nem találnak alkalmas nőstény partnert, ezért sok panda mesterséges megtermékenyítés útján jön a világra.
99
százalékát teszi ki legalább a bambusz a panda táplálékának. Emiatt a faj fennmaradása a bambusz mennyiségétől is függ. Emellett némi mézet, tojást, halat, jamgyökeret, narancsot és banánt is fogyasztanak.
9–14
kilogramm bambuszrügyet kell megennie a pandának naponta ahhoz, hogy energiaszükségletét fedezni tudja. Rendszertani értelemben a ragadozók közé tartozik, és az emésztőrendszere is a ragadozókéra hasonlít. Emiatt igen kevés energiát képes felvenni az elfogyasztott növényekből. Egész életében spórolnia kell az energiával, keveset mozog, és folyamatosan eszik.
20
évig él általában az óriáspanda a szabadban, míg fogságban a 30 éves panda sem ritka. 10–15 centiméter hosszú farkával a medvék családjának második leghosszabb farokkal rendelkező képviselője. Csak az ajakos medve előzi meg, amelynek 15–18 centiméteres farka van.
1600
panda él szabadon, legtöbbjük Kína Szecsuan tartományában. Egyes becslések szerint azonban számuk elérheti a két-három ezret is, és a hatékony védelemnek köszönhetően gyarapodnak.
290
óriáspandát tartanak állatkertekben és kutatóközpontokban. Tavaly teljes genetikai állományát is feltérképezték, amely 20 pár testi és egy pár nemi kromoszómába tömörül. A pandát az állatvédők „zászlóshajó”-fajnak nevezik. Ismertségét kihasználva ugyanis az állatvédelemre tudják irányítani a közvélemény figyelmét. Hozzánk legközelebb a Bécsben lévő schönbrunni állatkertben lehet pandát látni.
2010. szeptember 25.
