Orosz sarkkutatók hosszú évekig tartó fúrás után az Antarktisz legnagyobb tava, a Vosztok-tó közvetlen közelébe jutottak, és várakozásuk szerint néhány héten belül mintát tudnak venni a vizéből. Minthogy az Antarktisz egyik országnak sem felségterülete, egy nemzetközi bizottságnak kell engedélyeznie minden olyan tevékenységet a déli földrészen, amely valamilyen módon megváltoztathatja az Antarktisz jelenlegi állapotát. És ez a vállalkozás ilyen. A tó folyékony vize évmilliók óta el van zárva a légkörtől, így a legérintetlenebb állóvíznek tekinthető a földön. Jelenleg elképzelni sem lehet, hogy milyen élőlényeket találnak majd benne, de fennáll a veszélye, hogy a jég és a víz határa áttörésének pillanatában helyrehozhatatlanul beszennyezik a vizet.
3750
méter vastag jégréteg zárja el a Vosztok-tó vizét a légkörtől. Az orosz Vosztok sarkkutató állomás alatt helyezkedik el. 1973-ban fedezték föl a Scott Sarkkutató Intézet munkatársai a jégen áthatoló radarvizsgálatok segítségével, de ők nem adtak neki nevet.
21
éve, 1990 februárjában kezdték a fúrást szovjet, francia és amerikai szakemberek. 1998-ban leállították a munkálatokat, és csak nyolc évvel később folytatták. Január 4-én 3650 méteres mélységbe jutottak, mindössze száz méterre a víztől, írja a New Scientist.
150
hasonló jég alatti tavat fedeztek fel eddig az Antarktiszon.
15 690
négyzetkilométer a tó területe, tehát több mint 26-szor nagyobb, mint a Balaton. Átlagos mélysége 344 méter, legmélyebb pontja 1050 méterrel van a jég és a víz határa alatt, a közepén pedig van egy sziget. A folyékony víz térfogatát 5400 köbkilométerre becsülik.
14
millió éve zárja el a jég a tó vizét a légkörtől. A víz ciklikusan olvad, majd fagy bele a jégrétegbe, ily módon 13 300 évente kicserélődik a teljes vízmennyisége. Ez az időtartam felszíni tavak esetében általában néhány év.
–3
Celsius-fok a víz átlagos hőmérséklete. A fagypont alatti hőmérsékletű víz azért marad folyékony a tóban, mert nyomja a majd négy kilométer vastag jégréteg hatalmas súlya. A víz olvadáspontja pedig nagyobb nyomáson alacsonyabb.
50-szer
nagyobb a Vosztok-tó vizében az oxigén koncentrációja, mint az átlagos felszíni édesvizű tavak esetében. Ebben is a nagy nyomás játszhatja a főszerepet, a jégréteg súlya alatt mintegy csapdába esett az oxigén.
75
métert még mechanikai fúró és kerozin-freon meghajtású fúrófej segítségével fúrnak majd. Ezután az utolsó 2030 méteren környezetvédelmi megfontolásból egy újonnan kifejlesztett eszközre váltanak, amely fúrás helyett inkább megolvasztja maga előtt a jeget.
60
napot várniuk kell a kutatóknak az Antarktisz-egyezmény értelmében, miután a tervezett művelet környezeti hatástanulmányát benyújtják az egyezmény titkárságához. Emiatt valószínűleg kicsúsznak az antarktiszi nyári szezonból, és csak ősszel törik át a víz és a jég határát.
2011. február 12.
