Az utóbbi hónapokban – a sorsfordítóként beharangozott, végül hatalmas kudarccal végződött koppenhágai klímakonferencia és a legelismertebb klímakutatókat adathamisítás gyanújába keverő levelezés jól időzített kiszivárogtatása után – csökkenni látszik az éghajlatváltozás iránti heves érdeklődés. Talán most jött el az ideje annak, hogy indulatoktól és előítéletektől mentesen tudjuk értékelni a földi éghajlat változására mutató jelenségeket, mérési eredményeket, és reálisan lássuk az emberi tevékenység hatását.
Wolfgang Behringer két-három évvel megelőzte a korszellem változását, amikor 2007-ben megírta A klíma kultúrtörténete – A jégkorszaktól a globális felmelegedésig című, magyarul most megjelent könyvét. A munka különlegessége a szerző távolságtartó, objektív nézőpontja. Nem fogadja el minden bizonyíték nélkül az ipari és mezőgazdasági termelés éghajlatra gyakorolt hatását. Felhívja a figyelmet arra, hogy az efféle kijelentések manapság divatosak, ez pedig nem segíti a kutatási támogatásért sorban álló tudósok tárgyilagosságát. Ugyanakkor A klíma kultúrtörténete nem hasonlítható azokhoz a klímaszkeptikusnak mondott, gyaníthatóan valamely gazdasági érdekcsoport pénzügyi támogatását élvező művekhez sem, amelyek a legegyértelműbb jeleket is félresöprik, őrült összeesküvéseket emlegetve.
A kötet a jelenlegi klímaváltozás társadalmi hatásainak, valljuk be, lassan unalomig ismert elemzése előtt bemutatja a földi éghajlat történelmi változásait, a felmelegedéseket és a lehűléssel kezdődött jégkorszakokat. Ez a rész sok újdonságot tartalmazhat még a témát követő olvasók számára is. Az éghajlat az őskorban és az ókorban sokkal drasztikusabban hatott az emberek életére és egész civilizációk sorsára, mint manapság, hiszen nem voltak meg a zord időjárás, az aszály és az áradások elleni védekezés technikai eszközei. Az egyiptomi óbirodalom összeomlását például a Nílus rendszeres áradásának Krisztus előtt 2150 körül bekövetkezett felborulásával hozzák összefüggésbe. Az aszályos időszak miatt nem öntötte el a folyó a part menti termőföldeket, éhínség tört ki birodalomszerte. Minthogy az ókori Egyiptom államisága a Níluson alapult, a fáraók politikai legitimációja a mezőgazdasági termelés zavartalanságától függött. II. Pepi fáraó uralkodása idején lázadás tört ki Egyiptomban, az ország több részre hullott.
A szárazabbra forduló éghajlat nemcsak a civilizáció hanyatlását, felemelkedését is okozhatja. Mezopotámia akkor indult virágzásnak, amikor a szárazság hatására visszavonult Ur és Eridu városától a Perzsa-öböl partvidéke, termékeny vidéket hagyva maga után. A sors fintora, hogy ezer évvel később, nagyjából az egyiptomi óbirodalom hanyatlásával egy időben az Akkád Birodalom végét is áttételesen az aszály okozta.
A globális éghajlat legutóbb a XVI. században változott jelentősen, és kezdetét vette a kis jégkorszakként ismert, három évszázadig tartó hidegebb periódus. A hideg és a mérsékelt öv gleccserei megnőttek, az átlaghőmérséklet érzékelhetően csökkent. A szubtrópusi és a trópusi területeken kevésbé a hőmérséklet változása, mintsem a csapadék kiszámíthatatlansága okozott gondot. A gleccserek terjeszkedése nagy riadalmat keltett. Chamonix lakói 1601-ben pánikba estek, mert a ma Mer de Glace-nak hívott gleccser már két falut maga alá temetett. A Temze Londonnál gyakran befagyott akkoriban, a jégen piacokat, sporteseményeket tartottak. A folyón 1895-ben volt utoljára jégtakaró. A kis jégkorszak hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban, megváltozott Európa állat- és növényvilága. Grönlandon, ahol kétszáz évvel korábban kezdődött a lehűlés, az elviselhetetlen hideg hatására kihaltak a viking települések, miután lehetetlenné vált a növénytermesztés és a Norvégiával folytatott kereskedelem. Az utolsó hír az egyik viking faluból egy varázslással vádolt személy elégetéséről szólt. Ez társadalmi káoszról árulkodik, hiszen korábban szinte ismeretlen volt arrafelé a boszorkányüldözés.
Behringer könyve hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő évtizedekben várhatóan komolyra forduló éghajlatváltozás hatásairól valós képet alkothassunk anélkül, hogy közelgő apokalipszist látnánk magunk előtt.
(Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete – A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina Kiadó, Budapest, 2010. Ára: 3500 forint)
2010. július 24.
