Ősi pingvincsontvázat találtak perui kutatók a dél-amerikai ország Ica tartományában, a Csendes-óceán partján álló egyik sziklafalban. Az Inkayacu paracasensis névvel illetett új faj (az inkayacu szó helyi kecsua nyelven a vizek királyát jelenti) szinte teljes csontvázát megtalálták, de ami igazán szenzációssá teszi a leletet, hogy most először találtak fosszilizálódott tollakat is. A tollak olyan jól megőrződtek a sziklába ágyazva, hogy felfedezhetők bennük a pingvin tollazatának színeit adó anyagok. A csontvázat meglelő perui diák, Ali Altamirano és az expedíciót vezető paleontológus, Julia Clarke, a Texasi Egyetem munkatársa meglepetésére a színanyagok alapján az Inkayacu színesebb volt a pingvineknél megszokott elegáns fekete-fehérnél. Tollai között voltak szürkék és bordók is.
36 millió
évvel ezelőtt élt a most felfedezett kihalt pingvin. Ez a földtörténet késő eocén kora volt. A maradványokat két évvel ezelőtt találták, de a tollak mikroszerkezetének elemzése hosszú időt vett igénybe, így a felfedezést csak most közölték a Science folyóiratban.
1,5
méterre becsülik az Inkayacu magasságát a kutatók, így ez volt a valaha élt legnagyobb ismert pingvinfaj a földön. Lábcsontjai között némi puha szövetet is találtak, amely a kutatókat a lazán kibomlott cipőfűzőre emlékeztette. Emiatt maguk között Pedrónak nevezték el a pingvint egy kolumbiai szappanopera szereplője után.
54,6 és 59,7
kilogramm között lehetett az ősi pingvin súlya, ezzel jelentősen meghaladta ma élő legnagyobb rokona, a 22–45 kilogramm súlyú és 120 centiméter magas császárpingvin súlyát. Különleges magasságához képest is méretes, mintegy 40 centiméter hosszú csőrrel rendelkezett.
800-szor
sűrűbb a víz a levegőnél, így a benne való mozgás alapvetően más felépítésű mozgásszerveket kíván, írja a Nature magazin. Bár az ősi pingvintollak kinézetre hasonlónak tűnnek a maiakhoz, az általunk ismert madár fekete színanyagát termelő sejtszervecskék, a melanoszómák lényegesen különböznek tőlük. A színanyag valószínűleg merevíti a tollakat, amelyek így alkalmasabbá válnak az evezésre.
95
százalékkal csökkenhet a ma élő császárpingvinek egyedszáma az évszázad végére, ha az Antarktisz menti tengerek szintje az előrejelzéseknek megfelelően ingadozik. Emiatt gyakorlatilag kihalhatnak A pingvinek vándorlása című természetfilm révén sztárokká avatott röpképtelen madarak.
120
kilométerre északra van az Antarktiszi-félszigettől a Félhold-sziget, amely a Déli-Shetland-szigetek egyik tagja. A Google térképszolgáltatása segítségével már itt is körülnézhetünk. A http: //tinyurl.com/2aphayw címen elérhető panorámaképeket az internetes világcég egyik vezetője és felesége készítették, amikor az Antarktiszra látogattak. A Street View-nak nevezett funkció így már mind a hat földrészről mutat panorámaképeket. A felvételeken szereplő pingvinek pedig – sok lencsevégre kapott embertől eltérően – biztosan nem fogják beperelni a Google-t személyiségi jogaik miatt.
2010. október 30.
