Máris eredményre vezetett az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által tavaly márciusban felbocsátott Kepler űrszonda kutakodása. Az űrtávcső feladata olyan Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók keresése, amelyek a Földhöz hasonlóan akár élőlényeknek is otthont adhatnak. Az exobolygók kutatása csak napjainkban kezdődik igazán. A legutóbbi időkig nem ismertünk egyetlen olyan bolygót sem, amely nem a Nap körül kering. A csillagokkal ellentétben a bolygóknak nincs saját fényük, így sok fényévnyi távolságból szinte észrevehetetlenek. Jelenlétükre csak közvetett jelek utalnak, például a napjuk fényének ritmikus halványulása vagy a közelükben keringő égitestek pályatorzulásai.
2000
fényévnyi távolságra (18 921 460 945 160 000, azaz 19 trillió kilométerre) van a Kepler által felfedezett exobolygó, amely a Lant csillagképben helyezkedik el, jelentette be Matthew Holman, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Kutatóközpont munkatársa. A Földhöz hasonló méretű bolygó mellett egy gázóriás is kering a csillag körül.
19 000
kilométer lehet a bolygó átmérője. Ha anyaga olyan sűrűségű, mint a Földé, akkor tömege háromszor-négyszer nagyobb lehet bolygónk tömegénél, amely hatkvadrillió kilogrammot nyom (ha számokkal írnánk le e számot, a hatos után huszonnégy nullát kellene tennünk).
4 millió
kilométeres távolságban kering a bolygó a napja körül (amelyet Kepler 9-nek neveztek el). Keringési ideje igen rövid, 1,5925 földi nap.
700
lehetséges exobolygó nyomait találta meg a Kepler júniusig, és ezek napjait figyeli azóta is. Az azonosításhoz jó adag szerencse is kell. Az űrtávcső akkor bukkanhat a bolygóra, amikor az elhalad a napja előtt, így a csillag fénye kissé elhalványul. Ha a fényerő csökkenése periodikusan visszatér, annak oka valószínűleg egy bolygó, írja a The New York Times.
127
fényévre, a Déli Vízikígyó csillagképben található egy másik újonnan felfedezett exobolygórendszer. A Chilében lévő Európai Déli Obszervatórium munkatársai a NASA-t két nappal megelőzve jelentették be a hírt.
5–7
bolygó is keringhet a HD–10180 jelű csillag körül. Ezek legtöbbje a Neptunuszhoz hasonló óriás, de egyikük átmérője valószínűleg csak 40 százalékkal nagyobb a Földénél.
1,17768
földi nap alatt kerüli meg napját a Földhöz hasonló tömegű bolygó, amelytől 3,3 millió kilométerre kering. Hasonlóan a Kepler által fölfedezett exobolygóhoz, ez is túl közel helyezkedik el a csillagához, így a perzselő hőség miatt kizárt, hogy élet legyen rajta.
22
éve fedezték föl bizonyítottan az első Naprendszeren kívüli bolygót, bár megerősítetlen feltételezések már 1855 óta napvilágot láttak. 1988-ban kanadai csillagászok a Cepheus (vagy Kefeusz) csillagkép egyik kettős csillaga, a Földtől 45 fényévre, 425 billió kilométerre lévő Gamma Cephei körül keringő bolygót fedeztek föl. A megfigyelést csak 2002-ben igazolták véglegesen.
488
exobolygót ismernek jelenleg a csillagászok. A kilencvenes években nagy szenzációnak számított, ha egy-egy Naprendszeren kívüli bolygót találtak, 2006-ban viszont már 61-et, 2007-ben 63-at, tavaly 83-at, az idén pedig 77-et fedeztek föl.
2010. szeptember 11.
