Igen furcsa jószág a barlangi vakgőte. Dél-Európa barlangjaiban él, ott, ahová sohasem jut be napfény. A sötétség miatt visszafejlődött a szeme, bőre pedig rózsaszínű, alig tartalmaz pigmentanyagot. Piros külső kopoltyúi fülszerűen lebegnek fejének két oldalán. A népnyelv emberi halnak is nevezte bőrszíne miatt. Életmódja a többi kétéltűtől eltérően állandóan vízhez kötött. Testfelépítésénél és életmódjánál is érdekesebb azonban élettartama. A hozzá hasonló kis termetű állatokhoz, sőt a legtöbb állathoz képest is hosszú ideig él. A kutatók egyelőre tanácstalanul állnak az évszázados élettartamú kétéltűek előtt, hiszen életvitelük kevéssé hasonlít a többi hosszú életű állatéra. Anyagcseréjük nem lassult le végletesen, és antioxidánsaik sem működnek eltérően rokonaikétól. A biológusok abban reménykednek, hogy a vakgőték alapos vizsgálata közelebb viheti őket a hosszú élet titkának megértéséhez.
25–30
centiméter hosszúak a vakgőték, bár mértek már 40 centiméter hosszú jószágot is. Nevüket csökkent látási képességükről kapták. Szemük csökevényes, mivel bőr fedi, a kifejlett állatoknál nem is látszanak. Ám nem teljesen vakok, érzékenyek a fényre.
15–20
grammot nyomnak mindössze. A petében 140 napig fejlődnek, majd kikelésük után 14 év telik el, míg éretté válnak a szaporodásra. Bár szemük fejletlen, tájékozódniuk akkor is kell. A víz remekül vezeti a hangot, a gőték ezért főként hallás alapján ismerik föl zsákmányaikat. Leginkább a 10 hertztől 15 ezer hertzig terjedő hangtartományban éles a hallásuk.
400
gőte él a franciaországi Moulis közelében lévő barlangban, ahol francia kutatók a világ egyetlen sikeres vakgőtetenyésztő programját működtetik 1952 óta, olvasható a Live Science internetes tudományos magazinban. A barlangban éldegélő legöregebb kétéltűek legalább 48 évesek, bár valószínűbb, hogy az 58 éves kort is meghaladták már (a 48 éve gyűjtött fiatal példányok pontos kora nem ismert). Az biztos, hogy negyvenéves kor fölött sem nő meg drasztikusan a vakgőték halandósága.
102
évig is élhet a barlangi vakgőte a becslések szerint. Bár bizonyíték nem áll rendelkezésünkre ilyen idős állatról, a kutatók más fajok élethossza alapján végezték számításaikat. A gőtéknél az átlagos élettartam a leghosszabb ismert kor 10 és 67 százaléka között ingadozik. A franciaországi barlangban élő gőték koruk alapján kapták a 102 éves, igen konzervatív becslést.
35
darab 12 milliméter átmérőjű petét raknak átlagosan a vakgőték szaporodáskor, bár a hetven pete sem ritka. Szaporodásra azonban csak 12,5 évenként egyszer adják a fejüket. Ebből is látszik, hogy életük nyugodtan telik. Nincsenek ragadozóik, csak néha mozognak, hogy egyenek vagy szaporodjanak. Bár ragadozók, étrendjük összetevői, a kis rákok, csigák és vízi rovarok lassan mozognak, így a gőtéknek sem kell rohanniuk az eleség után. A vakgőte hosszú életének titka tehát: élj hosszan – de ne túl tartalmasan!
2010. augusztus 7.
