Tíz pollenszem

Hazánk az Európai Unió parlagfű által egyik legszennyezettebb tagállama, miközben minden ötödik honfitársunk allergiás az e hetekben nyíló gyomnövény virágporára. Bár törvény írja elő az irtását, többmegyényi területen él és virágzik. Az eddigi legnagyobb európai kutatóprogram azonban segíthet a megoldás megtalálásában.

Négyszáz mérföldre (640 kilométerre) a partoktól, az óceán kellős közepén, illetve három kilométer magasan is találtak már parlagfűvirágport a levegőben. Ezek az alig huszonöt mikronnyi pollenszemek szó szerint bárhova eljuthatnak a föld felszínén. Az allergia legjobb ellenszere, ha elkerüljük az allergiát kiváltó hatást (az allergént). Ez a parlagfű virágpora esetében egyszerűen lehetetlen. Amikor virágzik, a pollen kisebb-nagyobb koncentrációban mindenütt jelen van. Az allergiás tünetek kialakulásához pedig igen kis számú virágporszem is elegendő. A közepesen érzékeny emberek már légköbméterenként harminc darab, szemmel alig látható pollentől is tüsszögni kezdenek, az erősen érzékenyek számára viszont mindössze tíz is elég. A héten az ország számos térségében elérte vagy meghaladta a pollenkoncentráció a harmadfokú szintet, amely azt jelenti, hogy legalább száz virágporszem volt minden köbméter levegőben, de ennek többszöröse sem ritka.
A parlagfű Észak-Amerikában őshonos, de a kereskedelem globalizációja miatt magjai a XIX. században mezőgazdasági termények, madáreleségnek szánt magvak közé keveredve eljutottak a többi földrészre is. Magyarországon 1920-ban jelent meg, de robbanásszerű terjedése csak a legutóbbi évtizedekben kezdődött meg. Ennek oka nem teljesen ismert, de valószínűleg szerepet játszik benne a parlagfű számára kedvező éghajlatváltozás, illetve a gazdasági folyamatok is. A mezőgazdasági termelés átalakulásával egyre nagyobb földterületeket hagynak hosszú ideig parlagon, remek élőhelyet biztosítva a többi növényfajnál igénytelenebb parlagfűnek (innen származik a neve is).
Európában mára olyannyira elterjedt, hogy kiirtása lehetetlen. Arra azonban lenne mód, hogy terjedését lassítsuk, illetve virágportermelését megakadályozzuk.
– Az elmúlt években 700 ezer hektár volt a parlagfűvel fertőzött területek kiterjedése Magyarországon. A parlagfűpollen koncentrációja az idei szezonban is legalább tíz-hússzorosan meghaladja az egészségügyileg még tolerálható harminc pollen/köbméteres értéket, és emiatt már az egész országban pollenriasztás van érvényben – tudjuk meg Juhászné Halász Judittól, a lakossági parlagfű-bejelentő rendszert üzemeltető Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnökétől. – Az utóbbi évek némi javulása után az idei helyzet az öt évvel ezelőtti állapotokat idézi. Évente legalább ezer bejelentést kapunk az országból telefonon és az interneten, de ezek nagy többsége mostanában, a parlagfű tömeges virágzásának megindulása után érkezik. Pedig ilyenkor már nem lehet a tömeges virágzást megelőzni, a védekezést sokkal korábban el kell kezdeni.
A parlagfű elleni védekezésről 2008-ban hoztak törvényt, amely kimondja, hogy minden földhasználó (legyen az magánszemély vagy közület) köteles a földjén minden év július végéig tenni azért, hogy a parlagfű ne virágozhasson ki. Magyarul: kaszálással, kitépéssel irtani kell a növényt, és ezt a virágzási időszak végéig folyamatosan ismételni kell, ugyanis a parlagfű azonnal újra kihajt, és már néhány centiméteresen is képes virágzani. A kötelezettség betartását külterületeken a földhivatalok, belterületeken a jegyzők ellenőrzik. Aki elmulasztja a parlagfű-mentesítést, az tizenötezer és ötmillió forint közötti bírságra számíthat, illetve kényszerkaszálást rendelhetnek el (akár a lezárt telkén belül is), és ennek költségeit is neki kell kifizetnie.
A PME elnöke szerint azonban kevés a törvény betűje, legalább ilyen fontos lenne a felderítés hatékonyságának növelése, a hatóságok döntéshozatali mechanizmusának meggyorsítása és a szankciók szigorítása is, hogy senkinek ne érje meg elhanyagolni az irtást. Az időben elvégzett hatósági felderítés rendkívül fontos, hiszen a parlagfű nagy része nem a lakott területeken, hanem a mezőgazdasági művelés alatt álló vagy felhagyott földeken nő.
Egészségi ártalmai nemcsak az emberek életét keserítik meg, hatalmas gazdasági károkat is okoznak. Ezek összesen 4,5 milliárd eurós – 1,7 billió forintos – költséget jelentenek az Európai Unióban, míg hazánkban évente 25 milliárd forintot költünk allergiagyógyszerekre. Sajnos végleg kigyógyulni bajosan lehet az allergiából, inkább csak a tünetek mérsékelhetők.
Krasznai Magda fül-orr-gégész, allergológus, a Semmelweis Egyetem fül-orr-gégészeti és fej-nyak sebészeti klinikájának adjunktusa elmondja:
– A magyarok húsz százaléka parlagfű-allergiás. Az allergiás hajlamban genetikai faktorok is szerepet játszanak, de a nátha kialakulását környezeti tényezők (a légszennyezettség, az életmód, a cigarettázás, a stresszeltség, az anya életmódja, a szoptatás hossza) is befolyásolják.
Mivel az allergia az immunrendszer túlműködése, a gyógyszeres kezelés is az immunrendszert célozza, főként annak az allergiás tünetek kialakulásáért felelős hisztamint termelő hízósejtjeit. Ha idejében elkezdjük a terápiát, igen hatékonyan tudjuk csökkenteni például a nyálkahártya gyulladását.
Egyetlen olyan kezelés létezik, amely nemcsak az allergia tüneteit, de az okait is igyekszik megszüntetni. Ez az immunterápia, amikor is a beteg három éven keresztül folyamatosan nagy dózisban kapja magát az allergént. Ezzel az a kezelőorvosok célja, hogy visszaállítsák az immunrendszer egészséges működését, és „megtanítsák” neki, hogy nem kell a veszélytelen hatásokra (például a pollenre) drasztikusan reagálnia. Az immunterápia sem végleges megoldás, de hosszú ideig tartó védelmet nyújt az allergia ellen.
A növény gazdasági hatása azonban nem korlátozódik az egészségügyre, ugyanis drasztikusan hátráltatja a mezőgazdasági termelést is. Erre a legjobb példa a napraforgó, illetve a kukorica károsítása. A parlagfű és a napraforgó ugyanabba a növénycsaládba tartozik, így hasonlóak az igényeik, hasonlóak a természetes ellenségeik, és hasonló módon reagálnak a környezeti hatásokra. Emiatt a napraforgótáblák mára súlyosan fertőzötté váltak. A gyomot szinte lehetetlen kiirtani a napraforgó közül, hiszen a hatásos kémiai szerek a napraforgót is megölnék. A felmérések szerint, ha egy négyzetméteren csak tíz parlagfű keveredik a napraforgók közé, az már harminc százalékkal csökkenti a termés mennyiségét. A valóságban viszont gyakran sokkal több parlagfű nő a napraforgó között, veszélyeztetve a teljes termést.
Noha a parlagfű egyike a legtöbb ember életét megkeserítő közegészségügyi ártalmaknak, a növényt meglepően kevéssé ismerjük. Tudományos adatok híján pedig bajosan lehet tényeken alapuló, így hatásos védekezési stratégiát kidolgozni ellene. Ez a helyzet remélhetőleg hamarosan megváltozik, minthogy a svájci Fribourgi Egyetem vezetésével ötéves kutatási program indult a parlagfű vizsgálatára. A harminchárom ország kutatóit összefogó konzorciumnak magyar tagjai is vannak.
– A mi kutatócsoportunk a parlagfű populációdinamikáját vizsgálja, vagyis azt, hogy bolygatás, kaszálás nélkül térben és időben hogyan alakul egy parlagfűállomány sorsa. Elterjed-e vagy visszaszorul, hogyan viselkedik a többi növénnyel folytatott versenyben? – tájékoztat Dorner Zita, a Szent István Egyetem (SZIE) Növényvédelmi Intézetének docense. – Arra számítunk, hogy emberi beavatkozás nélkül három–öt éven belül eltűnik a parlagfű a vizsgált bolygatatlan területről, mert a többi növényfaj sikeresebb lesz nála, árnyékot vetnek rá, elszívják előle a vizet és a tápanyagot, romlanak az életkörülményei.
A SZIE kutatói Tápiószentmártonban, egy körbekerített telephelyen jelöltek ki két kísérleti parcellát. Más közreműködő magyar kutatócsoportok például az Északi-középhegységben, illetve a Dunakanyarban találtak olyan elzárt területeket, amelyeknél biztosítható, hogy a következő három évben egyszer sem éri a kijelölt mintatereket emberi hatás. Ez azért volt fontos, mert a kísérlet épp arra keresi a választ, hogy a köztudottan a folyamatos zavarás közepette elemében lévő parlagfű hogyan viselkedik, ha saját erejéből kell felvennie a versenyt az élőhelyén megtelepülő egyéb növényekkel, például az útszéli bogánccsal, a keszegsalátával, a nagy bojtorjánnal. A kutatók természetesen egyeztettek a parcellák kijelölése előtt az illetékes földhivatallal, hiszen e területeken szándékosan mulasztják el az egyébként kötelező kaszálást.
A harminc négyzetméteres területen belüli mintanégyzetekben bizonyos parlagfűnövényeket szalaggal jelöltek meg, és ezekre különösen figyelnek majd. Időről időre megmérik, hogy mennyit nőttek, mikor hoznak magokat, hogyan boldogulnak. A virágzás után magmintákat, talajmintát fognak gyűjteni, tehát minden szempontból nyomon követik a fejlődésüket.
A magyar kutatók alapkutatást végeznek, nem az ő eredményeik fogják közvetlenül megoldani minden ötödik magyar ember e hetekben jelentkező allergiaproblémáit. A nemzetközi konzorcium más tagjai viszont a védekezés gyakorlati problémáival is foglalkoznak, és az ő munkájukat fogják segíteni a magyarok kísérleteiből kapott adatok.
Az egyik kutatási téma a biológiai védekezés, amelyet mindeddig nem vetettek be a parlagfű ellen Európában. Pedig potenciálisan hasznos eszköz lehet a parlagfű visszaszorítására, hiszen eredeti amerikai élőhelyén számos természetes ellensége él, amelyek kordában tarthatnák populációit. Vannak olyan bogarak és más rovarok, amelyek a magjait fogyasztják, mások a leveleit eszik, és olyan növényi patogén gombák is, amelyek betegséget idéznek elő a parlagfűben.
Ám mindez csak elméletben ilyen egyszerű. A biológiai védekezés múltban megvalósított (és csakhamar megbánt) példái arra intenek, hogy óvatosan bánjunk ezzel az eszközzel. A legritkább esetben fordult elő ugyanis, hogy egy betelepített faj csupán a megcélzott kártevőre gyakorolt hatást. Ehelyett gyakran az új élőhelyén olyan jól érezte magát, hogy átvette a hatalmat, kiszorította az őshonos versenytársait, és átalakította az élőhely ökológiai viszonyait.

A PME ingyenesen hívható zöldszámot – 06 (80) 204 355 – és internetes oldalt (pme.hu/bejelento-terkepes) működtet, ahol mindenki bejelentheti (akár név nélkül), ha parlagfűvel fertőzött területre lelt. A Nébih ugyancsak üzemeltet bejelentőrendszert, amely a tinyurl.com/nebih-parlagfu címen érhető el.

2014. szeptember 6.