Bár időskorban szervezetünk szinte minden eleme veszít teljesítőképességéből, a legtöbb ember a mentális, gondolkodásbeli képességek gyengülését viseli a legnehezebben. A memória és az analitikus gondolkodás természetes élettani folyamatok miatt is veszít erősségéből a legtöbb embernél, vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket éppen az idős emberek agya képes jobban teljesíteni – derül ki a holland agykutató, André Aleman Az idősödő agy című kötetéből. Aleman optimista könyvet írt, de eközben nem hallgatja el azokat a kétségtelenül szomorú tényeket, amelyek nehézzé teszik sok idős ember mindennapjait élete alkonyán. A kötet demenciáról és Alzheimer-kórról szóló fejezetei a magyar nyelven elérhető legátfogóbb írások között vannak. Miközben szövege szakmailag kifogástalan, és az anatómiai részleteket sem kerüli meg, egyúttal olvasmányos és általános műveltség birtokában is érthető.
Talán a legkínzóbb kétely, amellyel időskorban szembesülünk, hogy vajon a memória ki-kihagyása, néhány elfelejtett szó, a korábban pofonegyszerű, ma már megoldhatatlannak bizonyuló keresztrejtvény, az eltűnő slusszkulcs és szemüveg csak az idő kérlelhetetlen múlását jelzi, vagy valamilyen kóros folyamatra utal. A leírtak alapján egyértelmű: ezt csak orvosi vizsgálat döntheti el.
Ennek ellenére a szerző felsorolja a kezdődő szellemi leépülés lehetséges tüneteit, például a feledékenységet, a tájékozódási és a döntési képesség zavarát. Majd felteszi a kérdést az olvasóknak, hogy tapasztalják-e magukon a szimptómák némelyikét. És ők persze találnak majd a sok felkínált jelenségből olyanokat, amelyek ismerősnek tűnnek, és legtöbbjük ettől aggódni kezd majd. Kétes értékű dolog öndiagnózisra szólítani fel a laikusokat, még ha a legnagyobb jóindulattal tesszük is. Hiába írja oda Aleman, hogy forduljon orvoshoz, aki aggódik, sokakat ez nem fog megnyugtatni. Reménykeltő ugyanakkor, hogy az enyhe mentális zavar nem minden esetben vezet Alzheimer-kórhoz, vannak, akiknél hosszú időn keresztül enyhe marad valóban, sőt előfordulhat, hogy a beteg állapota egyenesen javul, mondhatni, meggyógyul.
Az idősödő agy azonban nem minden esetben gyengülő agy. Bár a bölcsesség fogalma tudományos definíciókkal nehezen megfogható, de ha a komplex élethelyzetek több aspektusból való átlátásának képességét értjük rajta, akkor abban egyes esetekben az idősek jobban teljesítenek, mint akár a középkorúak, akár a fiatalok. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ebben nem pusztán a leélt életévek mennyisége számít, sokkal inkább az élettapasztalatok összessége.
A könyv elolvasása sok idős embernek és családjának segíthet abban, hogy jobban megértsék az élettani alapjait mindannak, ami velük történik, mire számíthatnak, és mit remélhetnek. De nem szabad elfelejtenünk – ahogy az efféle népszerű egészségügyi könyvek esetében soha –, hogy az olvasottakból leszűrt következtetéseink nem helyettesíthetik az orvosi diagnózist.
(André Aleman: Az idősödő agy. Corvina Kiadó, Budapest, 2014. Ára: 2690 forint)
2015. február 14.