Csillagok, sávok

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. július 4-i számában
Két világraszóló esemény, két lobogó: az Egyesült Államokban a konföderációs zászló a Charlestonban kilenc fekete hívőt meggyilkoló Dylann Roof, a szivárványos lobogó, a homoszexuálisok szimbóluma pedig a legfelsőbb bíróság melegházasságot legalizáló döntése kapcsán került reflektorfénybe. Cikkünkben e két, tökéletesen ellentétes jelentéstartalommal bíró jelkép történetét idézzük föl.

Az Admiral Nahimov medencéje

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. július 20-i számában
Nyolcvanéves lett geológus-természetfilmes. A múlt század közepe óta járja bolygónkat, hat évvel ezelőtt, visszatekintő kötetének megjelenésekor kilencvenkilenc országnál tartott. Valószínűleg azóta
jóval túl van a százon is, nemrégiben a karibi Aruba strandjáról küldött selfie-t a Facebookra. Arra kértük, hogy kontinensenként idézze föl legemlékezetesebb élményeit.

Folytatódik a felmelegedés

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. június 11-i számában
Az utóbbi évtizedben - dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének - furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a  klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

Közel félmilliárd éves élősködőt találtak

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 28-i számában
Új megvilágításba helyezhetik a paraziták evolúcióját azok a majd félmilliárd éves féregatka-fosszíliák,  amelyeket angol paleontológusok fedeztek fel ősi, megkövesedett kagylósrákok testében, illetve testfelületén.

Új esély az Alzheimer-kórosoknak

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 28-i számában
Az Alzheimer-kór mára az egyik legsúlyosabb időskori népbetegséggé vált. A világon jelenleg 30-35 millió beteg él, az évszázad közepére számuk az előrejelzések szerint megnégyszereződhet. A kór okait csak sejtjük, gyógymód pedig nincs rá. Egy új vizsgálat azonban legalább a súlyosbodás lassításának reményével kecsegtet.

Egyre közelebb a gyapjas mamut feltámasztása

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2015. május 25-én

A biotechnológia fejlődése és a szibériai permafroszt (állandóan átfagyott talaj) megállíthatatlannak tűnő olvadása miatt felszínre kerülő tetemek egyre biztosabbá teszik: előbb-utóbb képesek leszünk klónozással újra életre kelteni a több évezrede kihalt gyapjas mamutot. A technikai akadályok leküzdése után azonban fel kell tennünk magunknak egy sokkal nehezebb kérdést: szabad-e ilyet tennünk?
Tovább...

Nem szűnik a méheket sújtó járvány

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 21-i számában

Az elmúlt egy évben az Egyesült Államok méhkolóniáinak negyvenkét százaléka elpusztult. Az egy évtizede vissza- visszatérő, ismeretlen eredetű kolónia-összeomlási szindrómára még mindig nem találtak magyarázatot a kutatók, és így ellenszere sincs. Számos haszonnövényt a méhek poroznak be, nélkülük e növények sem tudnak szaporodni, gyümölcsöt hozni.

Emberi hibákra figyel a robotsofõr

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. május 14-i számában
Hír lett abból, hogy a Google robot által vezetett autója nemrégiben többször is összeütközött más kocsikkal. Ám e balesetek mindegyikét más, ember által vezetett autók okozták. A tanulság? A jövő robotsofőrjeinek az ő kiszámíthatatlanságukkal is számolniuk kell.

Álomba ringatva érkezünk a Marsra?

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 30-i számában
A tudományos-fantasztikus filmek gyakori eleme, amikor a hosszú, akár évtizedekig tartó űrutazást úgy vészelik át az űrhajósok, hogy mesterségesen hibernálják magukat, és végigalusszák a megtett fényéveket. Néhány kutató szerint mára megérett a tudomány arra, hogy a sci-fit átültessük a valóságba, és az űrhajósok mélyhűtött álomban tegyék meg az utat például a Marsra.

Egyre többre képes a 3D-technológia

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 23-i számában
A térbeli nyomtatás nem tekinthető új technológiának, hiszen ipari alkalmazásai már jó néhány éves múltra tekintenek vissza. Az eljárás azonban mára elérte azt a fejlettséget, hogy a laikus érdeklődik íróasztalán is egyre megfizethetőbb, hatékony nyomtatók üzemelhetnek. Eközben a professzionális 3D-printerek meghódították a gyártástechnológia és a laboratóriumi kutatás minden területét.  Különösen fontos szerepük lehet a jövő orvoslásában.

A hírvivő végnapjai

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 16-i számában
Az amerikai űrkutatási hivatal Merkúr-kutató szondája, a Messenger (Hírvivő), amely az utóbbi években soha nem látott részletességű képeket és mérési eredményeket sugárzott a Földre a Naphoz legközelebbi bolygóról, élete végére ért. Elfogyott az üzemanyaga, így többé nem tudja tartani orbitális pályáját, hamarosan a Merkúr felszínébe fog csapódni. Eközben küldetésének leglátványosabb felvételeit készítheti el.

Rózsaszín iszap

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 11-i számában
Jamie Oliver tévészakács évek óta kampányol Amerikában a McDonald’s ellen. A gyorsétteremlánc ottani üzleteiben ugyanis ammónium-hidroxidot használtak abból a célból, hogy a marhahús egyébként fogyaszthatatlan (vagy legalábbis hulladéknak minősíthető) részeiből egységes pépet, Oliver szavaival "rózsaszín iszapot" készítsenek. Ezt a pépet ezután belekeverték a darált marhahúsba, így csökkentették a hús feldolgozása közben keletkező selejtet.

Ugyanaz történik, mint több száz millió éve

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2015. április 13-án
A földtörténet legnagyobb tömeges kihalási eseménye az óceánok gyors és drasztikus elsavasodására vezethető vissza - derül ki egy most közzétett kutatás eredményeiből. Az aggasztó a dologban az, hogy most pontosan ugyanolyan folyamatok mennek végbe a világtengerekben, mint a földi élet nagy részét kiirtó, több száz millió évvel ezelőtti kataklizmát közvetlenül megelőzően.
Tovább...

Újabb magánűrhajó vár kilövésre

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 8-i számában
Még idén elkezdődhetnek az Amazon internetes áruház tulajdonosa, Jeff Bezos által alapított űrkutatási vállalat, a Blue Origin űrhajójának végső tesztjei, miután az eddigi próbák során jól teljesített a cég rakétahajtóműve. Bár a magánűrhajók fejlesztése talán lassabban halad a vártnál, egyre több befektető lát fantáziát a divatossá váló új iparágban.

Magyarok határozták meg a proton és a neutron tömegkülönbségét

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2015. április 10-én
A fizika egyik legnagyobb talányára találtak megoldást a fizikusok a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe segítségével. Kiszámolták, hogy az atommagokban lévő neutronok tömege 0,14 százalékkal nagyobb a protonok súlyánál. Ez a felfedezés sok puzzle-darabkát a helyére illeszt az univerzum felépítését magyarázó elméleteinkben.
Tovább...

Elkészült az idegsejtek internetes enciklopédiája

Megjelent a Magyar Nemzet Online-on 2015. április 1-én
Amerikai kutatók megalkották az idegsejtek Wikipédiáját. Sok ezer tudományos közleményből mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével gyűjtötték ki a releváns információkat: az adatbázis segíteni fog az idegsejtek közötti, eddig rejtve maradt összefüggések felfedezésében is.
Tovább...

Egy éve tört ki az ebolajárvány

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 26-i számában

Tavaly március 25-én nyilvánította hivatalosan is járvánnyá a Közép-Afrikában feltűnt ebolafertőzések sorozatát az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO). Az elmúlt harminc évben csak korlátozott kiterjedésű járványokat okozó betegség ezúttal soha nem látott pusztítást vitt véghez, ami felkészületlenül érte a világot. A ragály jó ideje csillapodik, itt az idő, hogy a szakemberek levonják a tanulságokat.

A sínek felett repül a szupervonat

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 19-i számában
Szerte a világon nagy sebességű (óránkénti 200–250 kilométernél is gyorsabb) vasútvonalakat építenek. A támogatók szerint ugyanúgy, ahogy az ipari forradalom korában, most is gazdasági fellendülést hoznak majd a szélvészgyors vonatok. A kritikusok szerint azonban sok helyütt csak méregdrága propagandacélokat szolgálhatnak.

Gyanúsított genomhelyek

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 12-i számában
Az orvostudomány jelenkori fejlődésének motorját jórészt a betegségek genetikai hátterének egyre alaposabb feltérképezése adja. Amerikai kutatók a minap tették közzé, hogy áttörést értek el az I-es típusú diabétesz kialakulására ható gének utáni kutatásban, és a kezdeti több százezer lehetséges génszakasz körét sikerült mindössze néhány jelöltre szűkíteniük. A gyanúsított genomhelyek azonosításával elvileg könnyebbé válhat a célzott terápiák és a megelőző szűrővizsgálatok kifejlesztése.

Két busz az Andrássy úton

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. március 7-i számában
Száz éve indult meg a budapesti menetrend szerinti buszközlekedés. Ezzel a főváros a külföldi metropolisok, de több magyar város évekkel korábban elindult tömegközlekedési buszjáratait próbálta utolérni. A háború azonban, mint az élet sok más területén, ebben is törést okozott.