Telefon kihalófélben

Egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyünk az internet működésének árnyoldalaival, veszélyeivel, mivel a magyar társadalom lassan ugyanolyan intenzíven használja az informatikai vívmányokat, mint az Európai Unió tőlünk nyugatabbra lakó polgárai. A számítógép-használatban, internetelérésben már szinte nincs is lemaradásunk, és más területeken is dinamikusan csökken a hátrányunk. Lelkes felhasználók vagyunk hát, csak az a kérdés, hogy mindezt milyen tudatosan űzzük. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben publikált, 2013-as állapotokat tükröző felmérésének adataiból válogattunk.

73
százaléka a magyar lakosságnak aktív számítógép-használó, tehát az elmúlt három hónapban legalább egyszer használt asztali vagy hordozható komputert. Ez egy év alatt egy-, két év alatt pedig négyszázalékos növekedés.

73
százalék (tehát gyakorlatilag az összes számítógép-használó) egyben aktív internetezőnek is tekinthető. Közülük 85 százaléknyian naponta böngészik a világhálót, míg folyamatosan csökken azok aránya, akik csak hetente egyszer vagy még ritkábban jutnak a nethez.

2
százalékponttal vagyunk lemaradva mindössze az internethasználat tekintetében az Európai Unió átlagához viszonyítva. A „legbedrótozottabb” ország Dánia, Svédország, Luxemburg és Hollandia, ahol a háztartások 93–95 százalékának van internetelérése.

37
százaléka a magyar lakosoknak már intézett közigazgatási ügyet a világhálón (például időpontot foglalt egy hivatalban). Az Európai Unióban ez az arány 41 százalék, és ami furcsa, hogy ez némi csökkenés az előző évekhez képest.

28
százaléka a magyaroknak vásárolt valamit az interneten az elmúlt évben. Ez az arány folyamatosan növekszik, de még jócskán elmarad az unió (egyébként ugyancsak növekedő) 47 százalékos átlagához képest. A vásárlók bizonytalanságát (és a házhoz szállítás drágaságát) mutatja ugyanakkor, hogy jelentős részük nem hajlandó előre (bankkártyával vagy átutalással) kifizetni a rendelt terméket, hanem csak lefoglalja, és személyesen veszi át.

4,1
millió mobilinternet-előfizetés volt 2014-ben Magyarországon, mellyel igencsak a sereghajtók között vagyunk a kontinensen (bár ezen új technológia felfutó szakaszban van, így gyorsan emelkedik a felhasználók aránya). Összehasonlításképpen: Svédországban tíz emberből nyolc eléri mobiltelefonján, táblagépén vagy laptopján a mobilhálózaton keresztül az internetet.

116,1
százalékos volt a mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező magyar lakosok aránya 2013-ban. Persze ez az arány a valóságban nem lehet száz százaléknál magasabb. A szám azt tükrözi, hogy szinte mindenkinek van mobilja, sokaknak nem is egy.

47
százalékuk a magyar mobiltelefonoknak „kártyás”, tehát előre megvásárolt összeg fejében működik, míg 53 százalékuk előfizetéses, és a számlát havonta, utólag kell kiegyenlíteni.

2 930 000
bekapcsolt vezetékes telefonfővonal működött 2012-ben Magyarországon. Az egész unióra jellemző, hogy a mobiltechnológia dominánssá válásával egy időben a hagyományos vonalas telefonok visszaszorulnak. Hazánkban az évezred első évtizedében folyamatosan csökkent a számuk, majd megállapodott.

51
százalékuk rendelkezett a háztartásoknak vezetékes telefonnal (ez mintegy kétmillió háztartást jelent, a telefonvonalak jelentős része a munkahelyeken, hivatalokban üzemel). Különösen érdekes, hogy manapság a vezetékes telefonnak „látszó” készülékek 47 százaléka valójában az interneten keresztül továbbítja a hangot.

2015. május 2.