Pilótaengedély távirányítóra

A vezető nélküli repülőgépek, elterjedt kifejezéssel drónok továbbra is naponta szerepelnek a hírekben. Az már nem nevezhető újdonságnak, hogy robotrepülők terroristákkal (és esetenként ártatlanokkal) végeznek, viszont e szerkezetek civil és kereskedelmi alkalmazása még csak most kezd elterjedni.

Keresettek manapság az igazán gyakorlott, tehetséges drónpilóták, főként az olyan feladatok ellátására, amikor a robotrepülőt (az esetek többségében robothelikoptert) távoli, szűk helyekre kell észrevétlenül bemanőverezni. E munka nem feltétlenül legális. A minap az angol Bedford város börtöne mellett zuhant le egy alig ötszáz fontért (207 ezer forintért) kapható DJI Phantom–2 típusú robothelikopter, amelynek segítségével tiltott cikkeket próbáltak valamelyik rabnak becsempészni a börtönbe. A ráerősített csomagban volt drog, mobiltelefon, kés és csavarhúzó is. Egyelőre nem tudni, hogy ki volt a feladó és ki volt a címzett. Persze korábban is igyekeztek az elítéltek cinkosai csomagokat átjuttatni a falon, de eddig csak dobással próbálkoztak. Éppen ezért szereltek a magas fal fölé még magasabb hálót. Ezen akadt föl a drón, és zuhant a járdára. Azt azonban a börtönigazgató is elismerte, hogy nem tudják kizárni, hogy más robotrepülők, amelyek akár 150 méteres magasságba is képesek emelkedni, átjuthatnak a védelmen.
A mexikói drogkartellek az utóbbi időben előszeretettel alkalmazzák a drónokat, hogy átvigyék a kábítószert az Egyesült Államokba. Legutóbb egy határközeli amerikai bevásárlóközpont parkolójába zuhant egy helikopter, amelyet több mint három kilogrammnyi metamfetaminnal terheltek túl. Ez az eset jól mutatja e kisméretű szerkezetek alkalmazhatóságának korlátait.
Nemcsak a csempészek, de a rájuk vadászó hatóságok is kezdik felfedezni a kamerával felszerelhető, így megfigyelésre tökéletesen alkalmas rádióvezérlésű repülők előnyeit. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nemrégiben drónt vásárolt, amelyet (vagy amelyeket, hiszen az eszközök mennyiségét nem hozták nyilvánosságra) a cigarettacsempészek lefüleléséhez fognak alkalmazni. Az eszközökre csaknem húszmillió forintot különítettek el az Európai Csalás Elleni Hivatal által biztosított pályázati forrásokból, jelenleg tart a közbeszerzési eljárás. Arról, hogy pontosan hol és milyen módon tervezik bevetni a drónokat, a NAV illetékese nem kívánt megkeresésünkre válaszolni.
A világ bűnüldöző szervezetei egymás után építik ki robotrepülő-flottáikat. Az Egyesült Államokban már szinte minden rendőrkapitányság rendelkezik drónokkal, amelyeket főként megfigyelési és bizonyítékrögzítési célokra használnak. Nemcsak a bűnesetek felderítéséhez alkalmazhatók, de közlekedési balesetek következményeinek felméréséhez, a szükséges útlezárások és a lehetséges kerülő útvonalak kijelöléséhez is hasznosak. Nem válthatják ugyanakkor ki minden esetben a nagy helikoptereket, hiszen csak a szemerkélő esőt és az óránkénti hatvan kilométeresnél nem erősebb szelet képesek elviselni. Továbbá a kezelőknek mindig látótávolságban kell maradniuk. Általában két ember szükséges egy komolyabb drón irányításához: egyikük magát a helikoptert, a másik a kamerát és az egyéb fedélzeti eszközöket kezeli.
Természetesen továbbra is a katonai drónokról hallani legtöbbet a hírekben. Kedden legalább kilenc pakisztáni milicistát, közöttük magas rangú parancsnokokat öltek meg a robotrepülőkről indított rakéták Pakisztán és Afganisztán határvidékén, ahol a helyi lázadócsoportok nemrég léptek szövetségre a talibánnal. Az amerikai hadsereg immár az afganisztáni légi műveleteinek többségéhez drónokat használ. Így nem veszélyeztetik katonáik életét, és a hazai közvélemény sem kéri számon olyan vehemenciával az amerikai katonai jelenlét indokoltságát.
Nemrégiben ugyancsak távirányítású repülőgép ölte meg a nairobi vérengzés kitervelőjét és közvetlen harcostársait. A Szomáliában működő, de a közeli Ugandában és Kenyában is gyakran terrorakciókat vezető, Al-Kaidával szövetséges szervezet, az Al-Sabaab (amelynek neve fiatalokat jelent arabul) fegyveresei 2013-ban 67 embert öltek meg egy nairobi bevásárlóközpontban, miközben három napig tartották magukat a kenyai rendőrség erőivel szemben. Az amerikai hadsereg Dzsibutiból vagy Etiópiából indított robotrepülője a támadás kitervelőjével, Adan Garaarral végzett, miközben autóval utazott Szomáliában. Az afrikai országban az utóbbi években négy dróntámadást is végrehajtottak, amelyek az Al-Sabaab számos vezetőjével végeztek.
Szerte a világon naponta jelentenek be futurisztikus terveket a világcégek arról, hogy miféle feladatokat akarnak a jövőben drónnal ellátni. A Google napelemeket, szélturbinákat szerelne a robotrepülőkre, amelyek a magasban elvileg hatékonyabban kiaknázható megújuló energiaforrásokat hasznosítanák. Ugyancsak az internetes keresőről híres cég tervezi azt, hogy folyamatosan a levegőben tartózkodó drónokról sugározna internetet szinte az egész világnak ingyen.
A csomagküldő cégek a kézbesítés forradalmát ígérik a pilóta nélküli repülőalkalmatosságok segítségével. Legnagyobbjuk, az amerikai netáruházat üzemeltető Amazon odáig jutott a tervével, hogy néhány napja megkapta az amerikai légügyi hivatal elvi engedélyét arra, hogy tesztelhesse csomagszállító drónjait. A szkeptikusok szerint mindez irreális, és csak a robotrepülők körüli divatot használják reklámcélokra. Nem is az a baj, hogy az engedély szerint a repülőnek folyamatosan a kezelő látómezejében kell maradnia, a terv előtt áthatolhatatlannak tűnő praktikus akadályok tornyosulnak. A kis teherbírás miatt nagyon korlátozott a szállítható áruk köre. Ezek általában olcsóbbak, így a házhoz szállítás fajlagosan rendkívül drága lehet. A tolvajok ellen védtelenek leszek a robotrepülők, a vandálok pedig hamarosan a drónok lelövésével fognak a legjobban szórakozni.
Úgy tűnik hát, hogy a polgári drónfelhasználás szinte kizárólagos területe reálisan a megfigyelési, fényképezési feladatok ellátása lesz. De ebben nem lehetünk biztosak, és függetlenül a tervek kivitelezhetőségétől, rengeteg cég kíván valamilyen vállalkozást indítani a távirányítású repülők segítségével. A szabályozás mindenhol a világon, így az Európai Unióban is most próbál felzárkózni az erőteljesen fejlődő iparági igényekhez. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség az év végéig igyekszik kialakítani az egységes uniós szabályozás keretrendszerét. Jelenleg ugyanis ahány ország, annyiféle rendelkezés van érvényben a robotrepülőkkel kapcsolatban. Párizsban például engedély nélkül nem is lehet drónokat röptetni, éppen ezért keltettek feltűnést, a hatóságok számára pedig riadalmat a minapi incidensek, amikor azonosítatlan távirányítású repülők közelítették meg az Eiffel-tornyot és az amerikai követséget.
Az új szabályozástervezet szerint kategóriákat alakítanának ki, hiszen értelmetlen a szobában is röptethető, pár grammot nyomó játék helikoptereket ugyanúgy elbírálni, mint a vadászgépekkel felérő katonai támadóeszközöket. Az előbbiek a javaslat szerint mindenféle engedély nélkül használhatók lennének mindaddig, míg a kezelőjük látja őket, és nem emelkednek százötven méter fölé. Az ennél komolyabb szerkezetek üzemeltetését viszont pontosan szabályoznák, főként azzal a céllal, hogy szavatolják az alattuk elhaladó és a „rendes” repülőkön ülő emberek biztonságát. Ezért például az embertömegek fölé tilos lenne berepülni velük, és a repülőterek környezetében ugyancsak tiltott lenne a használatuk. A legnagyobb drónok röptetését pedig a pilóta által irányított repülőkéhez hasonló engedélyekhez kötnék.
A fizikai sérüléseken túl más kárt is okozhatnak a drónok a gyanútlan emberek számára. Durván sértheti bárki személyiségi jogait, a magánélethez való jogát, és vagyonát is veszélybe sodorhatja, hogyha a magasan szálló drónokra erősített kamerák kifürkészik titkait. E robotrepülők segítségével a betörők terepszemlét tarthatnak az eddig magas kerítésekkel védett kertekben vagy emeleti lakások ablakain bepillantva. Az emberek ettől kezdve nem érezhetik magukat az avatatlan szemektől biztonságban mindaddig, míg a levegőből fényképek készülhetnek róluk.
A magyar szabályozás változásairól megkérdeztük az illetékes Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársait is. Ők arról tájékoztattak minket, hogy a röptetés engedélyezése eddig is függött a használat céljától, de a készülő jogszabályban a méret is meghatározó tényező lesz. Noha a használat bizonyos esetekben engedélyköteles, jelenleg az eszközök szabadon forgalmazhatók.

2015. március 28.