Megkezdődött a szezonális influenzaoltás Magyarországon. Noha a vakcina nem nyújt teljes, örökre szóló védettséget, jelenleg mégis ez a leghatékonyabb fegyverünk a betegség ellen. Miért kell új oltás minden évben, és hogyan lehetne egyszer s mindenkorra legyőzni a vírust? A legtöbb influenzakutató e problémákkal küzd nap mint nap. Köztük szegedi kutatók is, akik nemrégiben áttörést érhettek el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált globális influenzamegfigyelő hálózat minden évben, a járvány év eleji tetőzésének idején, vírusmintákat gyűjt szerte a világból. Ezek alapján határozza meg februárban, hogy milyen vírustörzsek ellen készítsenek oltóanyagot a következő hónapokban. A meghatározott összetételű vakcina elkészítése jelentős időt vesz igénybe, így novemberre kerül az orvosokhoz az új oltóanyag. Tehát minden évben az előző szezonban gyakori vírustörzsek ellen oltanak, jelenleg ez a legjobb módszer.
Ennek vannak azonban hátrányai, legfőképpen az, hogy a két járvány közötti időben mutálódhat az a törzs, ami ellen előző évben hatásos volt az oltás, illetve akár teljesen más törzsek válhatnak dominánssá.
Influenzában évente három–ötmillióan betegszenek meg komolyan a világon, és közülük 250–500 ezren meghalnak. Igen nagy közegészségügyi jelentősége lenne tehát az olyan oltásnak, amely nem veszíti el a hatását minden évben, illetve már az is sokat segítene, ha meg tudnánk jósolni, hogy a következő évben mely törzsek okoznak majd járványt.
Ez utóbbi terület sokat fejlődött, komplex számítógépes modellek segítségével viszonylag sikeresen megjósolható a vírus evolúciója. De e módszer nem tévedhetetlen, ha ennek eredményei alapján határozzuk meg a célzott vírustörzsek öszszetételét, könnyen védtelenül maradhatnak az oltottak a mégis erőre kapó korábbi változatokkal szemben. Egy új eredmény viszont cáfolni látszik e vélekedést, és ez nagyon jó.
Derek Smith, a Cambridge-i Egyetem virológusa munkatársaival öt évig követett 64 vietnami embert, és akárhányszor csak influenzások lettek, mintát vettek tőlük, és analizálták az antitesteket, amelyeket immunrendszerük a vírusfertőzés ellen termelt. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy az immunrendszer nemcsak az épp támadó vírustörzs ellen termel antitesteket, hanem az összes ellen, amelyeket az előző években már „megismert”. Ennek oka vélhetően az esetleges felismerési hibák kivédése, illetve az elsődleges fertőzés után gyakran fellépő opportunista vírustörzsek elleni védelem.
Ezek szerint tehát az emberi védekezőrendszer automatikusan véd a tavalyi és a régebbi vírusok ellen is (akár tényleges fertőzés, akár oltás útján találkozott a kórokozóval). Így az orvosok már bátrabban jósolhatnak, és tervezhetik a következő évi oltást a víruspopuláció várható változásaira alapozva. Hiszen a tavalyi vírusok elleni ellenanyagok aktivizálódni fognak, és bizonyos mértékű védelmet nyújthatnak. A megelőző oltások mellett az utóbbi évtizedekben a már megbetegedettek antivirális gyógykezelése is gyors fejlődésnek indult. A biotechnológia és a molekuláris vizsgálatok során szerzett tengernyi adatot értelmezni képes bioinformatika térnyerésével már célzottan kiválaszthatjuk az influenzavírus „gyengeségeit”, amelyek egy gyógyszer támadási pontjai lehetnek. Pontosan ezt csinálták egy nemzetközi kutatói konzorcium részeseként a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában működő kutatócsoport tagjai. Céljuk az volt, hogy találjanak egy olyan vírusgént, amelyet kikapcsolva működésképtelenné válik a vírus, és nem tud újabb sejteket megfertőzni.
– Ha a gazdasejt sejtvázban található motorfehérjéinek működését gátoljuk, a vírus kicsomagolódása jelentős mértékben csökken, ami megakadályozza a fertőzés későbbi lépéseit – nyilatkozta az MTA honlapjának Horváth Péter, a kutatócsoport vezetője. – Ez az újonnan azonosított kapszulaszétszerelődési folyamat eddig ismeretlen gyógyszercélpontok azonosítását teszi lehetővé.
Az említett kapszula a vírus örökítőanyagát burkoló tok, amelynek fel kell hasadnia ahhoz, hogy a vírus fertőzni tudjon. A kutatók kiderítették, hogy e felnyílást a sejten belüli mozgásokért felelős fehérjékből álló sejtváz végzi, ezekhez kapcsolódik a vírus. A kapcsolódáshoz szükséges vírusfehérje génjének blokkolása így a vírus hatástalanná válását eredményezheti. Természetesen hoszszú időnek kell eltelnie, míg a felfedezés alapján engedélyezett gyógyszer készülhet.
A jelenlegi magyar influenzahelyzet. Még nem kezdődött el hazánkban az influenzajárvány. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint a legutóbbi adatok alapján egy hét alatt 5600-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Járványról akkor beszélünk, ha e szám 15 000 fölé ugrik. A szezonális oltási kampány azonban már megkezdődött, ajánlatos még a járvány előtt megszerezni a védettséget. Idén a 60 éven felüliek (korábban 65 év volt a korhatár), a várandósok, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók ingyen kaphatják meg az oltást. A vakcina idén háromkomponensű, két influenza A törzs és egy B törzs ellen véd.
2014. november 27.
