Asperger: másféle gondolkodási forma

Egy eddig titkosan kezelt amerikai katonai tanulmány feltételezése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Asperger-szindrómás, tehát enyhén autista. Bár egyre több, eddig pusztán magának valónak tekintett emberről derül ki, hogy e betegségben szenved, valójában semmit sem tudunk a kór eredetéről, lefolyásáról és lehetséges gyógymódjairól.

Susan Boyle talán a világ leghíresebb énekese, akit televíziós tehetségkutató műsorban fedeztek föl. Az interneten az utóbbi hat évben százmillióan nézték meg első fellépését, amikor a kezdetben lesajnált skót vénkisasszony professzionális musicalénekeshez méltó hangon énekelt, ezzel megdöbbentve a zsűri cinikus tagjait is. Persze részükről az egész csak színjáték volt, hiszen az asszony már sok válogatón átesett, mielőtt képernyőre került volna, de kétségtelen, hogy Boyle zenei tehetsége és meglehetősen bogaras viselkedése a nézőknek szinte összeegyeztethetetlennek tűnt.
Nyilatkozatai és életmódja számos gunyoros cikket ihletett arról, hogy valószínűleg mentálisan sérült. Közvetlen környezete nap mint nap kénytelen volt elviselni hirtelen hangulatváltozásait, dühkitöréseit, és főképpen azt, hogy nehezére esik betartania a szociális normákat. Három évvel ezelőtt elment egy pszichiáterhez, aki az átlagosnál alacsonyabb intelligenciahányadost és Asperger-szindrómát diagnosztizált nála. Ezzel számára is érthetővé váltak személyiségének kevésbé kedvelt vetületei. „Az Asperger-szindróma egy állapot, amellyel együtt kell élnem és meg kell küzdenem vele, de nem ez határoz meg engem. Azért hozom nyilvánosságra e betegséget, hogy – ahogy én magam is – az emberek jobban megértsék, ki vagyok én, és miért viselkedem úgy, ahogy” – nyilatkozta az énekesnő a The Observernek.
Az Asperger-szindróma annak kapcsán került ismét a figyelem középpontjába, hogy egy most kiszivárgott jelentés szerint az amerikai védelmi minisztérium által fizetett pszichiáterek már hosszú évek óta vizsgálják Vlagyimir Putyin orosz elnök nem verbális kommunikációját, mozdulatait, arckifejezését, szemmozgását, és ennek alapján úgy vélik, ő is e betegségben (vagy az autizmus más formájában) szenved. Persze nem biztosak benne, minthogy az agyát nem volt lehetőségük szkennelni, ők ehelyett az úgynevezett Lábán-mozgásmintázat-elemzésre támaszkodtak. E módszer Lábán Rudolf, az Angliába kivándorolt táncművész, koreográfus munkásságán nyugszik. Lábán a táncelmélet alapjait fektette le, tanítványa, Warren Lamb ezt fejlesztette tovább a máig alkalmazott pszichiátriai diagnosztikai módszerré.
De mi is az Asperger-szindróma? Némi leegyszerűsítéssel nevezhetjük az autizmus enyhe formájának is. Az autizmus spektrumzavar összefoglaló névvel illetett mentális kórképek azon tagja, amely a legkevésbé hátráltatja a beteget társas kapcsolataiban, társadalmi beilleszkedésében. Az aspergeres betegeknek nehezen értelmezhetők mások nem verbális kommunikációs jelei, és az ő testbeszédük is ellentmondásos. Viselkedésükben szigorúan ismétlődő jellegzetességek figyelhetők meg. Míg nyelvi, illetve mások tudatállapotának megfejtésére hivatott képességeik kevésbé fejlettek, gyakran különleges érdeklődést és tehetséget mutatnak egy-egy absztrakt területen. Az Asperger-szindróma nem jár feltétlenül csökkent intelligenciával, sőt a betegek IQ-ja gyakran éppen magasabb az átlagnál.
Bár a betegséget Hans Asperger osztrák gyermekorvosról nevezték el, aki az 1940-es években vizsgált később Asperger-szindrómásnak tartott gyerekeket, a modern pszichiátria csak a nyolcvanas évek óta diagnosztizálja külön kórképként a betegséget. A szindróma körül több a bizonytalanság, mint a tudományos bizonyítékokkal alátámasztott tudás. Sem az okait nem ismerjük, sem hatásos gyógymód nincs ellene. Bár sokan valószínűsítik, hogy örökletes tényezői is vannak, mindeddig nem találtak erre bizonyítékot. A betegek agyának vizsgálata nem tárt föl olyan patológiás elváltozást, amely összefüggésbe hozható lenne az Asperger-szindrómával. A betegség kezelése a tünetek csökkentésére, kordában tartására szorítkozik, és jórészt kimerül a viselkedésterápiában, a kommuniká-ciós képességek fejlesztésében.
Több pszichiáter, köztük az autizmus legnagyobb hatású teoretikusa, Simon Baron-Cohen is fölvetette, hogy az Asperger-szindrómát talán nem is fogyatékosságnak, hanem egy másféle gondolkodási formának kellene tekinteni, mivel az érintett emberek szociális hiányosságaikat az élet más területein kompenzálhatják. Mint Baron-Cohen az aspergeresek jól ismert precizitásáról írja, „a társas érintkezések világában nem jelent különösebb előnyt, ha valakinek jó szeme van az apró részletek megfigyelésére, viszont a matematikában, a számítástudományban, a zenében, a nyelvészetben, a mérnöki tudományokban és a természettudományban az efféle képességek igen hasznosak lehetnek”.
Korántsem Boyle az egyetlen művészi vagy tudományos területen világsikereket elért Asperger-szindrómával (vagy az autista spektrum más formájával) élő ember. Daryl Hannah amerikai színésznő tavalyelőtt fedte fel, hogy gyermekkorában autizmust diagnosztizáltak nála, és azóta is ijesztő neki a hírnév és a nyilvánosság. Dan Aykroyd amerikai színész is Asperger-szindrómával küszködik, amellyel bevallása szerint együtt tud élni, és bizonyos értelemben segítette is őt színészi pályáján. A betegség miatt a bűnüldözés és a természetfeletti jelenségek megszállottja, és e vonzalmai miatt találta ki legnagyobb sikere, a Szellemirtók történetét. Talán a világ legismertebb autistája Tample Grandin, aki betegsége ellenére a Coloradói Állami Egyetem profeszszora és a haszonállatok viselkedésének legnagyobb szaktekintélye a világon. „Sok szülő és orvos úgy gondolja, hogy aki egyszer autista volt, az az is marad. De én vagyok az élő bizonyíték, hogy az autizmus tünetei, és így az ember életminősége is határok nélkül fejleszthető” – nyilatkozza Grandin mindenhol, ahol sorstársai érdekében folytat kampányt.

2015. február 12.