Leszálló ág

A francia Alpok fölött kedden lezuhant a német Germanwings légitársaság Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus–320-as típusú repülőgépe. A fedélzeten tartózkodó 144 utas és a hatfős személyzet életét vesztette a katasztrófában. A 24 éves gép pilótái nem adtak le vészjelzést, mielőtt megszakadt volna a repülővel a rádiókapcsolat. A roncsok Franciaország rendkívül nehezen megközelíthető, hegyvidéki tájain szóródtak szét. A fekete doboz felvételei arra utalnak, hogy a másodpilóta szándékosan vezette hegynek a gépet. A repülőszerencsétlenségek után mindig összecsapnak a légi közlekedés veszélyességét hangoztatók azokkal, akik szerint a repülés a közlekedés legbiztonságosabb módja.

27
éve állt szolgálatba a most szerencsétlenül járt Airbus–320-as, pontosan húsz évvel legnagyobb riválisa, az amerikai Boeing–737-es első felszállása után.

11 163
darabot rendeltek belőle tavaly év végéig a CNN adatai szerint. Ebből 6331-et már le is szállítottak a megrendelőknek, és majdnem mind jelenleg is szolgálatban van a világ 300 légitársasága flottájában.

6150
kilométer az A–320-as hatótávolsága, tehát rövid és középtávú járatoknál alkalmazzák. Szárnyfesztávolsága 35,80 méter, hosszúsága 37,57, maximális teherbírása 16,6 tonna, és akár 180 utas számára is kialakítható rajta ülőhely.

54
baleset történt ezt megelőzően az A–320-as repülőkkel, így az egyik legbiztonságosabb típusnak tekinthető. A szerencsétlenségek hátterében előfordult pilótahiba, madárral ütközés, a hajtómű meghibásodása és a futómű kitörése is.

150
ember, a gépen lévők mindegyike túlélte a típus eddigi leghíresebb – és legszerencsésebb kimenetelű – balesetét. 2009-ben a New Yorkból éppen csak felszállt repülő egy csapat vadlibával ütközött, amitől mindkét hajtómű leállt. Az azóta hősként magasztalt Chesley Sullenberger kapitány sikeres kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyóban.

8
százaléka történik mindössze a halálos baleseteknek a mostani Germanwings-katasztrófához hasonlóan a repülés „utazó” fázisában, amikor a gép a magasban közlekedik, általában robotpilóta irányítása mellett. A szerencsétlenségek 12 százaléka a földön, gurulás közben történik, a felszállás, emelkedés fázisára a balesetek 30 százaléka jut. A legveszélyesebb szakasz a süllyedés és a leszállás, amikor a halálos incidensek fele történik.

4,03
haláleset jut minden egymillió repült órára a nagy légitársaságok járatain. Ugyanez a szám közel háromszor magasabb, 10,71 a regionális repülőcégek menetrend szerinti gépein, míg 12,24 ugyanezen vállalatok charter- vagy egyéb rendkívüli járatain. A magánrepülés a légi közlekedés legveszélyesebb formája, ahol átlagosan 22,43 ember hal meg egymillió levegőben töltött óra alatt.

29,4
millió az 1-hez annak az esélye, hogy életünket veszítsük a következő repülőutunkon, ha a világ 78 legnagyobb légitársaságának egyikével repülünk. Az elmúlt évtizedben a halálos szerencsétlenséget szenvedő gépek utasainak 24 százaléka túlélte a balesetet.

1320
ember halt meg összesen tavaly repülőbalesetben. Bár ez a szám 2007 óta a legmagasabb, messze elmarad az évtizedekkel ezelőtt jellemző értékektől. Ha a repülőbalesetek számát nézzük, még meglepőbb a helyzet. Összesen ugyanis 111 szerencsétlenség történt a világban, amely a valaha volt legalacsonyabb érték.

123
ezer évig utazhatnánk minden egyes nap repülővel, és még akkor is elhanyagolható lenne annak az esélye, hogy az életünket veszítjük.

1,24
millió ember hal meg autóbalesetben évente a világon. A repüléshez képest meglehetősen magas, 415 az 1-hez annak az esélye, hogy életünk során autóbaleset áldozatává válunk.

2015. március 28.