Kiemelt bejegyzés

Többé nem frissülő blog

Ez a blog többé nem frissül. Az új cikkek új helyen, a molnarcsaba.wordpress.com címen érhetők el.

2015. július 12.

Emberi hibákra figyel a robotsofőr

Hír lett abból, hogy a Google robot által vezetett autója nemrégiben többször is összeütközött más kocsikkal. Ám e balesetek mindegyikét más, ember által vezetett autók okozták. A tanulság? A jövő robotsofőrjeinek az ő kiszámíthatatlanságukkal is számolniuk kell.

Nem képes felülírni a blokkolásgátló rendszer (ABS) a fizika törvényeit. A városi legenda szerint néhány gyártó ezt a mondatot írta apró betűvel az ABS-szel szerelt gépkocsijai kezelési utasításába, hogy ezzel előzzék meg a modern autók biztonsági felszereléseitől elkényelmesedett sofőrök sorozatos reklamációit. Chris Urmson, a Google önvezérlő gépkocsikat fejlesztő üzletágának igazgatója hasonló érvekkel helyezi kontextusba a bejelentést, miszerint a cég robotautói az elmúlt hat évben tizenegyszer koccantak más autókkal.
Mint blogbejegyzésében írja, adataik szerint a Google-autókat vezető algoritmus sokkal jobban vezet, mint az átlagos ember sofőrök. Jobb a reakcióideje, mindig betartja a közlekedési szabályokat, és a figyelme sohasem lankad. A tökéletes biztonság azonban elérhetetlen, hiszen a balesetek 94 százalékát az ember sofőrök hibája okozza az utakon, és vannak helyzetek, amikor lehetetlen a másik autó okozta ütközést elkerülni. Nincsenek is pontos adatok a koccanásos ütközések számáról, hiszen ezekhez ritkán hívnak rendőrt, nem kerülnek be a statisztikákba. Ezt vélhetően azért volt fontos a Google-nak hozzátenni, mert a statisztikákban szereplő balesetekkel számolva 0,6 ütközést szenvedtek el a kocsijaik 100 ezer mérföldenként, szemben az emberek 0,3-es átlagával.
Urmson állítja, a tizenegy balesetből egyet sem okoztak a robotautók, amelyek képzett sofőrrel a fedélzetükön már 2,73 millió kilométert tettek meg főként városi közutakon – ebből 1,6 millió kilométert hajtottak az autók teljesen egyedül, a fennmaradó részben a sofőr és a számítógép „közösen” vezetett. Hét esetben hátulról hajtottak a Google-autóba, miközben az várakozott egy kereszteződésben, hogy váltson a lámpa, vagy az elsőbbséget élvező autók elhaladhassanak előtte. Emellett néhányszor oldalról mentek bele az autóba, például szabálytalan sávváltás esetén, illetve olyan is előfordult, amikor egy piroson áthajtó autó ütközött vele a kereszteződésben.
A programigazgató szerint a balesetek során rögzített adatokat elemezve felkutatják azokat a viselkedésmintázatokat, amelyek előre jelezhetik a többi autós jövőbeli magatartását. Elemzik a következő másodpercben a piroson áthaladó autó sebességét vagy a szabálytalanul sávot váltó sofőr korábbi kormánymozdulatait. Mindezek alapján igyekeznek olyan megelőző cselekvési parancsokat beépíteni a robotautó algoritmusaiba, amelyek csökkenthetik az ütközés kockázatát, mintegy előre jelezve a vezetők várható szabálytalankodását.
A heti tizenhatezer kilométert futó önvezérelt autókra szerelt kamerák sokszor a végtelenül felelőtlen autósok már-már tragikomikus húzásait is rögzítették. Az közhelyszámba megy, hogy szinte mindenki nyomkodja a mobiltelefonját vezetés közben (az Egyesült Államokban a statisztikák szerint minden pillanatban 660 ezer autóvezető hajt úgy az utakon, hogy közben hordozható eszközének képernyőjére mered). Viszont a Google mérnökei olyanokkal is találkoztak, akik könyvet olvastak vagy trombitán játszottak vezetés közben. A cég kocsijainak szenzorai 360 fokban látnak és figyelnek minden pillanatban, látótávolságuk pedig eléri a kétszáz métert is.
E számok meggyőzőek, és azt mutatják, hogy hamarosan beköszönthet a robotpilótával felszerelt autók kora. Csakhogy – amint azt néhány szkeptikus kommentátor megjegyzi az AP hírügynökség cikkében – valójában nem rendelkezik a közvélemény független, és így megbízható adatokkal a robotautók valós baleseti statisztikáiról. A kaliforniai közlekedési felügyelet nem adta ki a kért adatokat a hírügynökségnek, így mindenkinek be kell érnie a független hatóságnak csöppet sem tekinthető Google „önbevallásával”. Lehet, hogy helyesek a cég által megadott számok, de az is lehet, hogy nem. Főként azért lenne fontos tisztán látni az önvezérelt autók biztonságosságát illetően, mert a Google többször hangoztatott végső célja az, hogy kormány és pedálok nélküli autókat készítsenek (amelyek irányításába így akkor sem tudna beavatkozni az utas, ha nagyon akarna).
Nem a Google az egyetlen cég, amely engedélyt kapott, hogy önmagát kormányzó autóit tesztelhesse az amerikai közutakon. Rajta kívül még hat vállalat autói róják próbaútjaikat az efféle technológiát engedélyező Kalifornia, Nevada, Michigan és Florida állam közútjain. Egyikük, a Delphi Audija (amely autó a cég állítása szerint akkor éppen nem önmagát vezette) nemrégiben ugyancsak kisebb balesetet szenvedett: oldalról belehajtottak, amikor épp balra akart kanyarodni. A Delphi – hasonlóan a Google-hoz – ugyancsak a másik autót hibáztatta a koccanásért. A további öt vállalat illetékesei arról számoltak be az AP-nek, hogy ők nem karamboloztak egyszer sem.
Független szakértők értékelése szerint ezek az adatok egész jónak mondhatók, tekintve, hogy egy gyermekcipőben járó technológiáról van szó: nem kell attól félni, hogy az elterjedő robotautók érezhetően rontják majd a baleseti statisztikákat. Ugyanakkor az iparág sikere kevéssé a számokon, sokkal inkább az emberek bizalmán múlik majd. Azt pedig akár egyetlen súlyos és a média által felkapott balesettel is el lehet játszani.

2015. május 14.