A mobiltelefonok és a táblaszámítógépek után a csuklón viselhető készülékek a hordozható elektronika legújabb divattermékei. Sokak várakozásaival ellentétben ezen okosóráknak is nevezett eszközök vélhetően nem afféle miniatűr számítógépként, hanem egészségi állapotunk és fizikai életmódunk követőiként lehetnek sikeresek. De az is lehet, hogy végül lustaságunk okozza majd a vesztüket.
A karóra mindig kéznél van, nem csoda, hogy a tudományos-fantasztikus művek szerzői már a múlt század közepén is kommunikációs eszközzé léptették elő. A képregényhős detektív, Dick Tracy karórája videotelefonként funkcionált, a Knight Riderben a robotautó KITT sofőrjét alakító David Hasselhoff is az óráját mobiltelefonként használva beszélgetett a kocsival. Csakhogy mire a technológia fejlődése elérte azt a szintet, hogy a kereskedelmi forgalomban is megjelenhettek az első óraméretű mobilkészülékek, a problémák is felszínre kerültek. Ahhoz, hogy ezek valóban hordhatók legyenek a csuklón, nem lehetnek néhány centiméternél nagyobbak. Ez pedig komoly határt szab a képernyő méretének, az akkumulátor üzemidejének, és szinte lehetetlenné teszi a szövegbevitelt, és nehézkessé a készülék vezérlését.
A karóraként hordható számítástechnikai eszközök mégis keresettek manapság (az Apple, a Google, a Microsoft és az Amazon is árul ilyeneket), és ennek legfőbb hajtóereje az egészséges életmód divatossága. A gyártók reklámjaiban futó, tornázó, sportoló emberek viselik e csuklóra rögzített alkalmatosságokat (elterjedt angol kifejezéssel: fitness trackereket – fittségkövetőket), amelyek testük működésének számos aspektusát figyelik. Van bennük pulzusszámláló, gyorsulásmérő, amely a mozgást figyeli, némelyik a testhőmérsékletet és a bőr elektromos ellenállását (közvetetten a verejtékezést) is regisztrálja. A mért adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elküldi a mobiltelefonnak vagy a számítógépnek, majd az interneten keresztül az adatsor bárhonnan elérhetővé és kielemezhetővé válik.
Ahogy a legtöbb testedzéssel kapcsolatos termék esetében, a fittségkövetőket vásárlók nagy része a felmérések szerint hamar elveszíti kezdeti lelkesedését. Ők néhány héten-hónapon belül felhagynak az edzéssel, hiába sulykolják a gyártók reklámjaikban, hogy mennyivel többet mozognak kuncsaftjaik, miután megvették az okosóráikat. Egy idei felmérés eredménye szerint az amerikai fiatal felnőttek tizede rendelkezik valamilyen viselhető aktivitáskövetővel, de felük a válaszadás pillanatában már nem használta azt egyáltalán. Ennek okaként természetesen nem lustaságukat jelölték meg (hanem például azt, hogy elveszett, kényelmetlen, csúnya volt, gyorsan lemerült), de válaszaik mély elemzéséből kiderült, hogy sokan általában a testmozgással hagytak fel.
Bár jelenleg az egészséges életmód ígérete hajtja előre a hordható eszközök forgalmát, a nagy számítástechnikai cégek jóval előbbre tekintenek, és az emberekről folyamatosan adatokat gyűjtő készülékek segítségével a dollárbilliókat jelentő egészségügyi piacra igyekeznek betörni. A jövőben várhatóan bővülni fog a viselhető eszközök által mért adatok spektruma, és ezáltal a nagy mennyiségű információt elemezni képes algoritmusok pontosabb képet alkothatnak egészségi állapotunkról, és a minket fenyegető kockázatokról. A Google a minap jelentette be, hogy olyan vas nanorészecskéket fejleszt ki, amelyek a szervezetbe juttatva hozzákötődnek a különféle kórokra (például a daganatos vagy szívbetegségekre) utaló molekulákhoz. Ezután egy, a test felületén viselt mágneses eszköz a bőrhöz közel vonzza az erekben áramló, vashoz kapcsolt részecskéket, így követni tudja azok mennyiségét. Más gyártók folyamatosan hordható vércukorszintmérőket, légzésfunkció-monitorokat kínálnak, egy tinédzser pedig Alzheimer-kóros betegeknek készített nyomásszenzorokkal felszerelt „okoszoknit”, amely azonnal értesítést küld az ápolók mobiltelefonjára, amint a beteg felkelt az ágyából.
Ahogy minden interneten megosztott, arctalan óriásvállalatok által kezelt adattömeg esetében, itt is felmerül azonban a személyes információ biztonságának kérdése. Nem feltétlenül örül mindenki annak, hogy a szolgáltatók a nap minden percében követhetik egészségi állapotának alakulását, és ezáltal akár pontosabban kiismerhetik a rá leselkedő egészségi kockázatokat, mint ő maga. A biztosítótársaságok számára felbecsülhetetlenül értékes lehet a szerződő fél jövőbeli betegségeit előrejelző információ, és hamarosan milliókról őriznek majd efféle adatokat a szervertermek.
Főleg, ha a mind több mérőfunkciót magukban foglaló, egyre tökéletesebb okosórák szélesebb körben is elterjednek.
2014. november 13.
