A kéken világító fénykibocsátó diódák (LED-ek) tavaly Nobel-díjat értek az őket kifejlesztő kutatóknak. Ez is azt jelzi, hogy a világítástechnika évtizedes, sőt évszázados normái gyökeres változás előtt állnak. A jövő okos városaiban nemcsak racionálisabban világítunk, de a lámpákba szerelt érzékelők közművek egész sorát vezérlik majd.
Bár néhányan továbbra is idegenkednek a LED-ektől, mondván kékes fényük „nem természetes”, ellentétben a jó öreg sárga volfrámszálas izzókéval, a szakemberek immár biztosak benne, hogy ezek lesznek a világítás következő korszakának alapelemei. Amellett, hogy ma már szinte bármilyen színű fényt elő lehet állítani a segítségükkel, pénzben mérhető előnyeik tagadhatatlanok. Míg az izzók egy watt teljesítménynyel átlagosan 15 lumen fényt állítanak elő, a LED-eknél ez az érték 60 is lehet, és a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan nő. Ezt tetézi, hogy az izzók 1200 órás élettartamával ellentétben a LED-égők akár 50 ezer óráig is bírják.
De a különálló lámpák takarékos mivoltán túl a modern világítótestek számos egyéb módon is megváltoztathatják településeink működését. A jövő okosvárosaiban, ha a jelenlegi fejlesztési trendek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, a ma még izolált alrendszerek (például a csatornázás, a forgalomirányítás, a szemétgyűjtés, az áramellátás) mind egy nagy számítógépes agyközpontba lesznek kötve. A beérkező adatok alapján aztán a komputer a teljes várost összefüggő egészként vizsgálva, az adott helyzetben ideálisnak tekinthető döntési lehetőségeket ajánlja majd a városirányítók figyelmébe.
De mi lesz ebben a lámpák szerepe?
– A világítótest az egyetlen elektronikus szerkezet, amely szinte kivétel nélkül minden helyiségben, illetve a települések utcáin megtalálható a világon. Ésszerű tehát ezt a mindenütt jelen lévő eszközt (és a hozzá kapcsolódó, ugyancsak kiépített dróthálózatot) használni arra, hogy a városok működését összehangoló rendszerek alapvető alkotórészei legyenek – mondja Vámos Zoltán, a (GE) General Electric fényforrás-üzletágának globális technológiai igazgatója. – A modern lámpatestekbe szerelt LED-ek méretüknél és energiafogyasztásuknál fogva megengedik, hogy számos más szenzort építsünk a szerkezetükbe. Ezek lehetnek kamerák, forgalomszámlálók, mikrofonok vagy légszennyezettség-mérők is.
A GE budapesti székhelyű globális technológiai központjában dolgozik a cég okosvilágítástechnika-fejlesztéseivel megbízott mérnökeinek jelentős része. A cég a Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézetével és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve jelenleg is olyan intelligens közvilágítási rendszeren dolgozik, amelynek fényereje folyamatosan alkalmazkodik az igényekhez. Emellett a lámpatestekre szerelt napelemek áramot termelnek, amelyet részben akkumulátorokban tárolnak, részben visszatáplálnak a hálózatba. A teljes rendszer így nem egyszerűen energiatakarékos, hanem éves szinten egyenesen több áramot termel, mint amenynyit fogyaszt.
Már az is jelentős megtakarítással jár, ha a lámpa önmaga állapotáról tudósítja a központot. A felmérések szerint a közművekről szóló lakossági panaszok húsz százaléka a kiégett lámpákról szól, olvasható a LEDs Magazine című szakfolyóiratban. Ha a lámpa hibajelzést küld, hogy LED-jei élettartamuk végéhez értek, a hibajavítás felgyorsítható. Ha nem jár senki éjjel az utcán, nincs sok értelme teljes teljesítménnyel világítani. A mozgásérzékelőkkel összekapcsolt lámpákkal viszont könnyűszerrel megoldható, hogy ha jön egy gyalogos vagy autó, az egyébként csökkentett, de még biztonságos megvilágítást nyújtó fény egy csapásra erőssé váljon a teljes belátható útszakaszon. A LED-ek ugyanis azonnal teljes erővel képesek világítani, ellentétben a jelenlegi utcai lámpákban üzemelő izzókkal.
A lámpák azért is ideálisak az okosváros alrendszereinek megfigyelésére, mert magasan vannak. Működésüket így nem zavarják a tereptárgyak, hiteles adatokat szolgáltathatnak a légszennyezettségről, az utca forgalmi viszonyairól. Tudósíthatnak az alattuk elhelyezkedő szeméttárolók telítődéséről, de ugyanígy az utcában rendelkezésre álló szabad parkolóhelyekről is. Ezen információ alapján az autósok navigációs rendszere célzottan az üres hely felé irányíthatja a sofőrt. A lámpákra telepített mikrofonok – amellett, hogy az esetleg egészségkárosító zajszintre figyelmeztetnek – a bűnüldözésben is szerepet kaphatnak. A lövések hangja könnyen azonosítható már számítógépes algoritmusokkal is, ha több lámpa „hallja” a hangot, a rendőrség szinte valós időben értesíthető a lövöldözés pontos helyéről.
Az efféle komplex rendszerek működése elképzelhetetlen rengeteg adat gyűjtése és kezelése nélkül. Így mindig felvetődik annak veszélye, hogy egyszer valakik majd visszaélnek ezekkel az adatokkal. Vélhetően senki sem szeretné, ha a nap minden percében nyomon követhető lenne, hogy merre jár éppen, melyik ház előtt parkol az autójával. Ennél is sokkal veszélyesebb lehet, ha bűnözők beférkőznek a városirányítás számítógépes rendszereibe, és átveszik az áram- és gázszolgáltató, az ivóvízellátás, az atomerőművek és a közlekedési lámpák fölötti hatalmat. Ezért a biztonság, a titkosítás elsődleges fontosságú, még azelőtt, hogy városi életünk legfontosabb mozzanatait algoritmusokra bíznánk. Ennek megfelelően az okosvárosok koncepciójával foglalkozó vállalatok projektjeiknél kiemelt szempont az adatok biztonságos kezelése és tárolása.
2015. január 29.
2015. július 11.
Okosodó LED-lámpa
