Folytatódik a felmelegedés

Az utóbbi évtizedben – dacára a légkörbe jutó üvegházgázok tömegének – furcsa módon bizonyos mérések szerint lassult a bolygó felmelegedésének üteme. Ez a kevéssé értett jelenség muníciót adott a klímaszkeptikusok kezébe. Egy új kutatás eredményei azonban lehűtik a felmelegedés megállásához fűzött reményeket.

Az ezredfordulótól kezdve a klímakutatók különleges jelenségre figyeltek fel a globális átlaghőmérsékleti adatokban. Noha a légköri szén-dioxid- és más üvegházhatást kiváltó gázkoncentrációja továbbra is meredeken emelkedett, az átlaghőmérséklet növekedésének üteme csökkent, tehát a melegedés lassult. A klimatológusok elfogadható magyarázat híján nem remélhették, hogy tartós trendváltásról lenne szó. Viszont attól tartottak, hogy a laikus tömegek, és főként politikusok kapva kapnak majd az alkalmon, hogy sutba dobhassák a tudósok összes korábbi bizonyítékát. Így is lett.
Számos kormány arra használta a szén-dioxid-koncentráció és a felmelegedés trendjei közötti kapcsolat látszólagos megbomlását, hogy kihátráljon még azokból az egyébként sem igazán ambiciózus vállalásokból is, amelyeket az üvegházhatású gázok levegőterhelésének csökkentéséről tettek. A kutatók pedig nem tudták meggyőzni a kételkedő közvéleményt arról, hogy bár az adatok éppen nem támasztják alá, de a felmelegedést továbbra is az emberi tevékenység okozza. Hiába dőltek meg évről évre a melegrekordok, hiába rontottak soha nem látott erősségű tájfunok és tornádók az emberekre, szívesebben hittek a grafikonoknak. A Science tudományos folyóirat minapi számában publikált tanulmány szerzői viszont olyan adatokat tettek közzé, amelyek a teljes, felmelegedési hiátusnak elnevezett jelenségről szóló vitát értelmetlenné tehetik. Újfajta, a valóságos folyamatokat pontosabban jellemző módszereket vezettek be a hőmérsékleti adatok elemzésére, és ezekkel számolva kimutatták, hogy az 1998 óta számolt átlaghőmérsékleti adatok hibásak. A valóságban kétszer gyorsabb lehetett a felmelegedés az utóbbi másfél évtizedben, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
„A felmelegedés nyomon követésére a globális átlaghőmérsékletet fogadta el a kutatói közösség, noha ez nem valamiféle közvetlenül mérhető mennyiség, hanem számított értékek rendkívül bonyolult rendszere. Az esetlegesen pontatlan adatokra ráadásul még modellt is illesztenek, emiatt igen nagy a bizonytalanság a végül megkapott értékekben” – mondja Gelencsér András egyetemi tanár, a Pannon Egyetemen működő MTA Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője.
– Emiatt nehéz eldönteni, mi áll a felmelegedés mért lassulásának hátterében. Mindenesetre az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) elfogadta a lassulás tényét.
Minthogy itt század Celsius-fokokban mérhető eltérésekről van szó, érthető, hogy továbbra is van némi bizonytalanság az adatokban, és elképzelhető, hogy valóban ingadozik a felmelegedés üteme. Mindazonáltal az új adatok egészen pontosan illeszkednek a XX. század közepe óta mért hőmérsékletek által rajzolt egyenesre. A rendszeres mérések 1880-as kezdete óta a Föld átlaghőmérséklete 0,5 Celsius-fokkal emelkedett, és az évszázad végéig még 6 fokkal fog, ha nem lesz változás az üvegházgázok kibocsátásában. Így 2030-ra olyan gyorssá válik a felmelegedés, amelyre az elmúlt ezer évben nem volt példa.
Ha elfogadjuk, hogy a felmelegedés lassulása a mérési hibából fakadó tévedés, felvetődik a kérdés, hogy mi okozhatta ezt. A Science-tanulmány szerzői a jelenséget részben a hőmérsékletmérő bóják elterjedésével magyarázzák, amelyek hajlamosak alacsonyabb óceán-hőmérsékleteket mérni. Eközben az antarktiszi felmelegedés (amelyről tudott, hogy a leggyorsabb az egész bolygón) mérése a földrész zord időjárása miatt eléggé nehézkes, emiatt mindig is alulreprezentált volt a korábbi adatsorokban. A tanulmányt értékelő klimatológusok ugyanakkor – miközben elismerik, hogy a korábbi mérési módszerek nem voltak a legpontosabbak – általában úgy gondolják, hogy a felmelegedés tényleg lassult, de nem tudni, miért.
„Az óceánok kiterjedése jóval meghaladja a szárazföldekét, ezért a globális átlaghőmérséklet alakulásában is meghatározó szerepük van. Elképzelhető, hogy az óceánok felmelegedése valóban lassul úgy, hogy ebből a szárazföldeken élő emberek vajmi keveset érzékelnek – mondja Gelencsér András. – A kontinensek melegednek, és a hőmérséklet emelkedésének trendjei teljesen egyértelműek Magyarországon is. Hogy az óceánokban pontosan mi történik, azt nem lehet tudni. A mélytengereket kevésbé ismerjük, mint a csillagokat.”

2015. június 11.