Géphang

A napokban mutatják be a mozik a Stephen Hawking fizikus életéről szóló A mindenség elmélete című filmet. Ő a világ talán legismertebb tudósa – de az biztos, hogy az elméleti fizikusok között a leghíresebb. Bár kétséges, hogy népszerű könyveinek tízmilliós rajongótábora valójában mennyit fogott föl elméleteiből, Hawking mára a popkultúra ikonjává vált.

Nagyon szeretnék James Bond-gonosz lenni, szerintem a kerekes szék és a komputerhang jól passzolna a szerephez – nyilatkozta nemrégiben a szinte teljesen lebénult, évtizedek óta beszédképtelen Stephen Hawking a Wired magazinnak adott interjújában. Talán furcsán hangozhat, hogy a világ egyik legelismertebb, Einsteinnel, Newtonnal egy szinten emlegetett tudósa „bejelentkezik” egy neki írt, testre szabott hollywoodi kémfilm főszerepére, Hawkingnál ez azonban megszokott.
Míg mások, akik a mozgásképesség elvesztésével járó motoneuron-betegségben szenvednek, általában elvonulnak a világ elől, és saját gondolataikba zárva sajnos néhány év múlva elhunynak, addig Hawking így vált szupersztárrá. Mint az interjúban elmondta, amíg önerejéből volt képes beszélni, hangja alig volt érthető, csak a legközelebbi hozzátartozói tudták megfejteni, mit is akar mondani. A géphang segítségével viszont már előadásokat is tud tartani, ez a védjegyévé vált.
– De ennek amerikai akcentusa van! – kiált fel a fizikus felesége, Jane A mindenség elmélete című filmben, amikor először megmutatják nekik a mérnökök a Hawkingnak tervezett beszédszintetizátort. A mérnök szabadkozik, hogy az üzenetrögzítőben, amelyből kiszerelték az eszközt, csak ilyen volt. A tudós végül megkedvelte új beszédhangját, és azóta is megtartotta (pedig a mögötte dolgozó hardver az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött).
A filmben Steven Hawking a legfontosabb mellékszereplő. Az igazi főszereplő ugyanis első felesége, Jane, ami nem is csoda, hiszen az ő emlékiratai alapján írták a forgatókönyvet. Ahogy a The Guardian című napilap találóan megjegyezte: A mindenség elméletéből csak az elmélet hiányzik. Az ugyanis szinte egyáltalán nem foglalkozik Hawking tudományos pályájával, az univerzum kezdetét és végső sorsát taglaló teóriából egy közepes sci-fiben is többet találunk, mint ebben a filmben. Ez a mozi az erős nő, a szerető anya és a gondoskodó feleség küzdelmét mutatja be, aki az elképzelhetetlen csapások közepette sem hagyta el Stephent, és hozzásegítette a világhírhez. Felemelő szerelmi történet tehát A mindenség elmélete, az ember győzelme a betegség felett. Patikamérlegen adagolják benne az érzelmeket, a tragédiát, a drámát, a humort, a híres embert, a példaképként tisztelendő zsenit. Biztos Oscar-esélyes, a Hawkingot alakító Eddie Redmayne már meg is kapta a legjobb drámai színésznek járó Aranyglóbuszt. Persze, ahogy a szándékosan fesztiválgyőztesnek csinált filmek esetében általában, ha kiemeljük az egyenletből Hawking ismert és méltán csodált élettörténetét, ami a filmből marad, az csak érdektelen, érzelgős klisék sorozata.
Koncentráljuk hát a fizikus valós történetére, akinek minden emberi számítás szerint már fél évszázada halottnak kellene lennie! Törhetetlen élni akarása és a vágy, hogy a földi halandók értelmi képességeit jóval meghaladó gondolatait közemberek számára is befogadható módon a világ elé tárja, azonban nem engedte meghalni. Alig múlt húszéves, még nem is végzett a Cambridge-i Egyetemen, amikor egy ritka retrográd (visszafordíthatatlan leépüléssel járó) idegi kórt, motoneuron-betegséget, más néven amiotrófiás laterálszklerózist vagy Lou Gehrig-szindrómát diagnosztizálták nála (ez az a betegség, amely miatt néhány hónapja milliók borítottak vödörnyi jeget a fejükre). Ez talán a legirgalmatlanabb kórságok egyike. Hiszen úgy öli meg lentről felfelé haladva az ember izommozgató idegrostjait (és válik a beteg lassan teljesen mozgásképtelenné), hogy eközben az agya gondolkodó része egészséges marad. Mivel azonban idővel a kéz és a beszéd szempontjából fontos izmok is lebénulnak, szinte lehetetlenné válik a gondolatok kommunikálása. A beteg a saját teste rabjává válik.
Pedig Hawking a tünetek megjelenése előtt igen aktív életet élt. Az Oxfordi Egyetemen (az első három évet ott végezte) az evezőscsapat kapitánya volt. De nem érezte túl jól magát Oxfordban, túl könnyűnek találta a tananyagot. Nem sokat tanult, ezért kérdéses volt, hogy a záróvizsga után a vágyott Cambridge-ben folytathatja-e. A később sokszor visszaidézett anekdotája szerint megfenyegette a vizsgáztatókat, hogy ha nem adják meg neki a legjobb minősítést, akkor marad Oxfordban, és erre megkapta a jegyet. A vizsgáztatók később úgy emlékeztek vissza az ominózus esetre, hogy azért adtak neki maximális osztályzatot, mert bár nem tanult rendesen, és slendrián volt, belátták, hogy sokkal intelligensebb, mint ők maguk.
Cambridge-ben megtalálta önmagát. Az ősrobbanásról, a fekete lyukakról, az időről, a gravitációról, a világ elejéről és végéről kezdett elméleti kutatásokba. Aztán jött a diagnózis, miszerint két éve van még az életből. Az időközben megismert Jane azonban kitartott mellette, és Hawking sem hagyott fel a kutatással. Így ledoktorált, és gyerekeik is születtek, miközben mozgásképességét lassan elveszítette. Vélhetően sokakban felmerül a kérdés, hogy hogyan születhetett három gyereke, miközben alig tudott már mozogni, mert ezt a filmben is érintik (Jane-t az anyósa gyanúsítja meg azzal, hogy megcsalta Stephent). A férfiak nemzőképessége azonban, ahogy a fizikus értetlenkedő barátait tájékoztatja az egyik jelenetben, nem függ a mozgató idegrostoktól, az nagyrészt nem akaratlagos, tehát automatikusan működik.
Teltek az évek, de a fizikus betegsége sokkal lassabban súlyosbodott, mint azt bárki várta volna. Hawking kerekes székbe kényszerült, majd már nyelni sem tudott, ezért gégemetszést kellett végrehajtani rajta, és ezzel elveszítette beszédképességét. De élt tovább. Szaktársai között már mindenki ismerte, amikor megírta első népszerű könyvét, Az idő rövid történetét. A könyv bestseller lett több mint tízmillió eladott példánnyal, Hawkingot, géphangját és kerekes székét pedig egy csapásra megismerték az egész világon. Azóta a Simpson család című rajzfilmtől kezdve a Star Trek Az új nemzedék című sci-fién keresztül a ma legnépszerűbb vígjátéksorozatig, a The Big Bang Theoryig (amelynek címe ősrobbanás-elméletet jelent) sok mindenben szerepelt. Reklámokban is hirdetett kerekes széket, bankot, telefontársaságot.
Jane és Stephen Hawking ma már megint jó barátok, pedig az aszszonynak volt miért haragudnia volt férjére. Az ugyanis harmincévnyi házasság után beleszeretett ápolónőjébe, elvált a feleségétől, és elvette az alkalmazottat, akit Jane hozott a házhoz. Második feleségétől tizenegy év után, 2006-ban vált el. Jane először 1999-ben írta meg emlékiratait, majd újraírta 2008-ban (miután az ápolónő már lelépett a színről). A filmet a második változat alapján készítették, amelyben Hawking sokkal jobb színben tűnik föl.
Hawking most 73 éves, és nem tervezi soha nyugdíjba vonulását. Hiszen a fizika Szent Grálját, egész élete értelmét, a mindenség elméletét azóta sem találta meg. Ez ugyanis létező tudományos probléma: a bolygók viselkedését magyarázó általános relativitáselmélet és az atomokat leíró kvantumelmélet között eddig nem sikerült kapcsolatot teremteni.
Hawkingnak ez jelentené a mindenséget.

2015. január 24.