Szabad-e génmódosítással szúnyogot irtani?

Egy angol cég génmódosított szúnyogok segítségével akarja megritkítani a trópusi égövön milliókat megfertőző dengue-láz vírusát hordozó rovarok populációit. Miközben a vállalat vezetői szerint a jelenleg is tesztelt módszerrel több ezer ember életét lehetne megmenteni évente, a génmódosítás ellenzői úgy vélik: ismeretlen kimenetelű emberkísérletet folytatnak messzi országok polgárain, azok tudta nélkül.

Az Egészségügyi Világszervezet évi ötven-száz millióra teszi a dengue-lázas betegek számát, akik közül tízezren meghalnak. A betegség az éghajlatváltozás következtében drámaian terjed a világban. Míg negyven éve még csak kilenc országból jelentettek dengue-járványt, addig mára már száz országban megjelent a betegség. Minden lakott kontinensen előfordult már, 2010-ben Franciaországba és Horvátországba jutott el, rá két évre pedig kétezer embert megbetegítő járványt okozott Madeirán.
A dengue-láz vírusát az Aedes nembe tartozó szúnyogok terjesztik, így a megelőzés egyik módja a szúnyogok irtása. Az amerikai The Atlantic magazin cikke szerint ennek leggyakoribb módja a rovarirtó szerek permetezése. Csakhogy az emberek érthető módon bezárkóznak, ha feltűnik a permetező repülőgép az égen. Ezzel pedig akaratlanul is megóvják a szúnyogok felét, amelyek a házban tenyésznek (ugyanis a fürdőszoba padlóján hagyott apró pocsolya is elég lárváik kifejlődéséhez). Emellett az agresszív mérgek egészségügyi kockázatai és környezeti hatásai sem elhanyagolhatók.
Az Oxfordi Egyetemhez kötődő Oxitec biotechnológiai cég kutatói olyan hím szúnyogokat tenyésztettek a laboratóriumban, amelyek örökítőanyagába a szúnyogokra nézve halálos hatású gént illesztettek. Az elméletük szerint e rovarokat kieresztik a dengue-láz által súlyosan fertőzött területen a szabadba, ott azok nőstényeket keresnek maguknak, és párzanak velük. Így az utódok is hordozni fogják a halálos gént, amely miatt még kifejlődésük (és vérszívó koruk) előtt elpusztulnak. Ha elegendően sok génmódosított szúnyogot engednek ki, akkor a legtöbb nőstény velük, és nem egészséges társaikkal fog párzani, és az életképes utódok száma lecsökken.
A módszert már évek óta élesben tesztelik több városban is, a Kajmán-szigeteken, Brazíliában, Floridában és Malajziában, és a cég vezérigazgatója szerint az eredmények biztatók. Egy brazil városban például fél év alatt az Aedes aegypti szúnyogok 96 százalékát kiirtották. A módszer fajspecifikus, tehát jelen állapotában csak az Aedes aegypti szúnyog ellen működik. Csakhogy a dengue-lázat más rokon szúnyogok is terjeszthetik, és éppen ez az egyik probléma, amely miatt közel sem egyöntetű a módszer iránti lelkesedés.
A kritikusok egy része általánosságban utasítja el a génmódosítás minden formáját, és a természettel való felelőtlen játszadozásnak, a módszer tesztelését pedig ellenőrizhetetlen hatású emberkísérletnek tartja. Szerintük a cég a minél gyorsabb profit reményében megspórolta a hosszadalmas angliai engedélyeztetési folyamatot, és inkább azonnal olyan országokban kezdte tesztelni a génmódosított szúnyogokat, ahol sokkal megengedőbb a szabályozás.
Mások a projekt konkrét problémáit hangsúlyozzák. Entomológusok (a rovartan szakemberei) szerint ha specifikusan megritkítunk egy fajt, azzal önkéntelenül vetélytársait hozzuk helyzetbe, és közvetetten azok elterjedését okozzuk. Könnyen elképzelhető, hogy a dengue-láz ma még háttérbe szorított, lehetséges hordozói még sokkal rosszabbak lesznek, mint a most domináns faj. Az irvine-i Kaliforniai Egyetem egyik kutatója személyes tapasztalata alapján arról számolt be, hogy a populáció-visszaszorításon alapuló módszerek tarthatatlanok. Hiába irtják ki egyik évben szinte az összes szúnyogot, azok egy csapásra visszatérhetnek szinte a semmiből. Így a beavatkozásnak sosem lesz vége.
Nem a génmódosítás az egyetlen módszer, amellyel a dengue-lázat terjesztő szúnyogokat próbálják tartósan eltüntetni az emberek által sűrűn lakott területekről. A Melbourne-i Egyetem kutatója például egy olyan természetes körülmények között is létező baktériummal fertőzi meg a szúnyogokat, amely alkalmatlanná teszi őket a dengue-vírus hordozására (mondhatni beoltja őket a vírus ellen). Ezeket a rovarokat aztán kiengedik a szabadba, ahol azok párosodnak a nőstényekkel, és az utódaik is immúnisak leszek. Ilyenformán tehát nem tűnnek el a szúnyogok, de többé nem képesek terjeszteni a betegséget. Az eddigi tapasztalatok szerint a kezelés hatása évekig érezhető marad.

2014. szeptember 18.