Bár a napokban kiadott szeizmológiai jelentések szerint csökkent annak a valószínűsége, hogy kitör az izlandi Bardarbunga vulkán, nem lehet kizárni, hogy a tűzhányóból esetleg a légkörbe robbanó mérhetetlen mennyiségű vulkáni hamu újra lehetetlenné teszi a légi közlekedést a kontinens nagy része fölött. Vajon tényleg képesek katasztrófát okozni az apró porszemek, vagy csak a légügyi hatóságok aggodalmaskodnak túlságosan?
Eyjafjallajökull – szinte mindenki ismeri ezt az izlandi vulkánt (ha másért nem, hát különlegesnek tetsző neve miatt). A 2010. április 14-én kitört tűzhányó három kilométer magas hamufelhőt lövellt az atmoszférába, amely a szelek szárnyán több ezer kilométerre, egészen az észak-amerikai partokig eljutott. Hatására megbénult Európa légi közlekedése. 107 ezer járatot töröltek, így tízmillió ember rekedt a reptereken. A légitársaságokat ért kárt 1,6 milliárd dollárra, míg a közvetett hatásokat is beleszámítva a teljes kárösszeget 2,6 milliárd dollárra becsülték.
A Bardarbunga vulkán esetleges kitörése hasonló következményekkel járhatna, de a repülőmérnökök sem tétlenkedtek a négy évvel ezelőtti incidens óta. Így ma már sokkal jobban értjük, milyen hatással lehet a vulkáni por a repülőkre, ezáltal reálisabban tudjuk felmérni a kockázatokat, olvasható a népszerű tudományos témákat taglaló amerikai Wired magazin helyzetjelentésében.
A vulkáni hamu két milliméternél kisebb, magas szilíciumtartalmú üveg- és porrá zúzott kőzetszemcsékből áll. Ha ezeket beszippantja a sugárhajtómű, először dörzspapír módjára elkoptatják a beáramló levegőt összesűrítő kompresszor lapátjait, csökkentve azok hatásfokát. Még komolyabb problémát okozhatnak azok a szemcsék, amelyek a kompresszorból továbbjutva elérik a hajtómű égésterét. Ott az ezer Celsius-fokot meghaladó hőségben az üveg megolvad, és ráragad a turbinalapátokra, ami akár a hajtómű leállását is okozhatja.
A motorok tönkretételén túl a hamu lehetetlenné teheti a pilóták kilátását, elvakíthatja az érzékelőket, illetve a gép belsejébe jutva szinte minden rendszert elronthat azáltal, hogy eltömíti az alkatrészek túlmelegedését megakadályozó szellőzőrendszer csöveit.
Ez nem csak elvi lehetőség. A nemzetközi légügyi hatóság öszszesen 83 esetet tart nyilván, amikor repülőgépek vulkánihamu-felhőbe repültek, és nyolc alkalommal ez hajtóműleállást okozott. Az indonéziai Galunggung vulkán 1982-es kitörése két repülőgépet is a katasztrófa szélére sodort. Először a British Airways egyik járata repült véletlenül a vulkántól 150 kilométerre sodródott hamufelhőbe. Mind a négy motor leállt, 7500 métert süllyedtek tehetetlenül, míg végül három hajtóművet újra tudtak indítani. Egy hónappal később a szingapúri légitársaság gépe járt hasonlóan, ott csak az egyik motorba tudtak még idejében életet lehelni. Mindkét gép súlyos sérüléseket szenvedett.
A 2010-es kitörést követő hatnapos légtérzár szinte egész Európára kiterjedt. A lezárt terület nagysága vélhetően túlzott volt. A légi irányításnak azonban nem álltak rendelkezésére idejében megbízható adatok a hamufelhő tényleges helyzetéről, koncentrációjáról, így az elvi számítások alapján feltételezhető legrosszabb forgatókönyvet vették alapul.
Mi történt az elmúlt négy évben ezen a téren? A távérzékeléssel foglalkozó norvég Nicarnia cég az Airbusszal és az Easyjettel közösen jelenleg egy infravörös technológián alapuló hamuszenzort tesztel, amelyet a repülőgépekre szerelnének. A vélhetően jövőre szolgálatba álló érzékelő képes száz kilométeres távolságból is kimutatni a hamufelhőt, így elegendő időt hagy a pilótáknak, hogy kitérjenek az útjából. Az érzékelőt eddig csak mesterséges hamufelhővel próbálták ki, de ha most a Bardarbunga végül a kitörés mellett „dönt”, élesben is tesztelhetik. Hasonló szenzorokat több helyen is telepítettek Izlandon, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatnak a terjedő hamufelhő méreteiről.
A szomszédos vulkán kitörése várható Izlandon? 24 óra alatt ötvenmillió köbméternyi olvadt kőzet mozgását észlelték a föld mélyén az izlandi Bardarbunga vulkánnál – közölték tegnap a helyszínt megfigyelő brit és izlandi szakemberek. Ez azokat az aggodalmakat erősíti, melyek szerint a vulkán rendszeréből származó (egyelőre öt kilométeres mélységben mozgó) magma a közeli Askja tűzhányót táplálja majd, így ott bármikor bekövetkezhet egy intenzív vulkánkitörés. Az Askja rendszerét tegnap 4,5-es magnitúdójú földrengés érte, ami alátámasztja a feltételezést. A brit BBC tegnapi hírösszefoglalója szerint a kutatók újabb mérőműszereket telepítettek, és elhagyták a lezárt területet, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy igen nehéz előre jelezni egy vulkánkitörést: az is elképzelhető, hogy az olvadt kőzet megdermed, mielőtt az Askjához ér.
2014. augusztus 28.
