Egerek és emberek

Bár egy kísérleti vírusellenes gyógyszer hatékonynak tűnik, a minden idők legsúlyosabb ebolajárványa terjed. Eközben az egyetemi tanév kezdetével afrikai diákok tömegei áramlanak ki a kontinensről szerte a világba, így hazánkba is. Felkészültünk-e az esetlegesen behurcolt fertőzés elleni harcra?

Ez csodálatos nap. Elképesztő, hogy élek, hogy jól vagyok, és hogy újra a családommal lehetek. Orvos misszionáriusként sosem képzeltem, hogy egyszer ilyen helyzetbe kerülök. Amikor a családommal Libériába költöztünk, az ebola még nem tűnt föl a láthatáron, aztán márciusban elkezdtünk készülni a legrosszabbra. Megfertőződtem, de a kísérleti gyógyszer és az egészségügyi szakemberek segítségével az Úr megmentette az életem – nyilatkozta Kent Brantly újságíróknak néhány napja. Ő volt az az amerikai orvos, aki Libériában megfertőződött az ebolával, majd beadtak neki egy kevesek által ismert, soha ki nem próbált „titkos szérumot”, és különleges repülőgéppel hazaszállították Amerikába.
Brantly abból az alkalomból nyilatkozott, hogy gyógyultan bocsátották el a kórházból (ugyanígy meggyógyult a másik amerikai, Nancy Writebol is). Sajnos azonban ezek elszigetelt sikertörténetek, és még azt sem tudjuk, hogy a gyógyulás mennyire a gyógyszernek és mennyire a vakszerencsének köszönhető.
Az egész világ fölhördült néhány héttel ezelőtt, amikor a CNN világgá kürtölte a hírt, hogy a két megfertőződött amerikai segélymunkást olyan ebolagyógyszerrel kezelték, amelyet eddig titokban tartottak. Sokak első reakciója az volt, hogy lám-lám, mégis van ellenszere az eddig gyógyíthatatlannak hitt ebolának, de csak a fehér embereknek, azok közül is elsősorban az amerikaiaknak jár! Abban van igazság, hogy a fejlett egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, így a legsúlyosabb betegségekkel szemben eséllyel harcoló nyugati országok (érthető módon) saját állampolgáraik megvédését tartják elsődleges feladatuknak, de az ebola hírekben szereplő titkos ellenanyaga nem is titkos, és az sem biztos, hogy gyógyítja a betegséget.
„Ők a legelső emberek, akik megkapták ezt a szert, és őszintén szólva nem tudjuk, hogy segített-e nekik, vagy esetleg egyenesen hátráltatta a gyógyulásukat” – nyilatkozta a Business Insidernek Bruce Ribner, a Brantlyt kezelő Emory-kórház fertőzőbeteg-osztályának vezetője. De mi is ez a ZMapp nevű kísérleti gyógyszer? Nem klasszikus, vegyi laborokban szintetizált vagy növényekből kivont orvosság, hanem az immunrendszer által az ebolafertőzésre adott reakcióként termelt fehérje-ellenanyagok keveréke. A Mapp gyógyszergyár kutatói ebolával fertőztek meg egereket, majd a vérükből összegyűjtötték termelt ellenanyagaikat. Ezeket végül némileg módosították, hogy az emberek számára jobban megfeleljenek.
A ZMappet ezelőtt mindössze hét majomnak adták be, embernek soha. Azok a majmok, amelyek a fertőzést követő negyvennyolc órán belül megkapták a gyógyszert, meggyógyultak. Akkor nyilvánítják hatékonynak a gyógyszert, ha a kezelt betegek jobban lesznek tőle, mint a placebós kontrollcsoport tagjai. Néhány héttel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékesei még azt mondták, hogy kísérleti gyógyszerek bevetése szóba sem jöhet, de egy azóta felállt WHO-bizottság jelentése a napokban már teljesen más hangot ütött meg. „Bizonyos ebolás esetekben etikus ismeretlen hatékonysággal és negatív mellékhatásokkal bíró kezeléseket ajánlani a betegeknek, ha azok a gyógyítás lehetőségével kecsegtetnek” – írták.
A hírek szerint összesen hat adag ZMapp volt beadható állapotban, mert az egerek ellenanyagainak gyűjtése rendkívül hosszadalmas és nehéz folyamat. Mára mind a hatot beadták. Kettőt kaptak a meggyógyult amerikaiak, hármat két megfertőződött libériai orvosnak és egy nővérnek adtak be, és egyet kapott a hazaszállított spanyol segélymunkás. Közülük csak a spanyol halt meg, ami az ebola ötven–kilencven százalékos halálozási rátáját tekintve igen jó eredmény. A ZMapp azonban elfogyott. Most génmódosított dohánynövényekbe ültetik a benne lévő ellenanyagok génjeit, így az eddiginél sokkal nagyobb léptékben tudják a jövőben termelni.
Nem a ZMapp az egyetlen ebolaellenes kísérleti hatóanyag. Legnagyobb riválisa a Tekmira gyógyszergyár terméke, amely korábban továbbjutott az engedélyezés útján. A klinikai tesztek azonban nem várt mellékhatásokat tártak föl, így a kipróbálását felfüggesztették. A jelenlegi, igen súlyos helyzetet jól jellemzi, hogy a korábbi tiltás ellenére az amerikai gyógyszerügyi hatóság most azt fontolgatja, hogy a megmagyarázhatatlan mellékhatások ellenére a fertőzötteknek mégis engedélyezi a szer beadását.

Az iskolakezdést a diákoknál talán csak a járványügyi szakemberek várják kevésbé. Ahogy minden szülő tudja, az oktatási intézmények mindig a fertőzések gócpontjaként működnek. Különösen veszélyes ez a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bíró egyetemeken, ahová a szemeszterek elején a világ messzi tájairól is százával érkeznek a hallgatók. Hazánk nagy egyetemein több százra tehető a Közép-Afrikából jövő vendégdiákok száma.
A Szegedi Tudományegyetemen több mint száz, Debrecenben háromszáz hallgató tanul, akik az ebola által veszélyeztetett térségből (nem feltétlenül a már bizonyítottan fertőzött országokból) származnak. Bár nem jelentős annak a kockázata, hogy ők behurcolnák a betegséget Magyarországra, a kockázat mérséklése és a kedélyek lecsillapítása érdekében minden érintett egyetem óvintézkedésekre készül. A Debreceni Egyetem még megérkeztük előtt kérdőívet küld az afrikai hallgatóknak, így próbálják felmérni, hogy veszélyt jelent-e a fogadásuk. Az orvosegyetemeken pedig egyébként is kötelező az év elejei munkaalkalmassági orvosi vizsgálat.
Nem a tanulmányi osztályok jelentik az első ellenőrzési pontot a Közép-Afrikából érkező esetleges fertőzöttek kiszűrésére. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren a kockázatos országból érkezők csomagjait minden esetben tételes vámvizsgálat alá vetik, és a láthatóan betegeket elkülönítik. Jelenlegi tudásunk szerint az ebola a lappangási idő alatt nem fertőz, és utána is csak testnedvek útján, levegőn keresztül nem. A tünetek (kezdetben magas láz, fejfájás, izomgyengeség, majd vérzés, hasmenés, hányás) pedig olyan szembetűnőek, hogy a betegek felismerése viszonylag egyszerű.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei hangsúlyozzák, hogy minimális annak a valószínűsége, hogy Magyarországra is behurcolják a fertőzést, de ha mégis eljut hozzánk egy fertőzött, sokkal fejlettebb egészségügyi rendszerünk és higiéniás infrastruktúránk miatt szinte kizárt, hogy az afrikaihoz hasonló járvány alakulhasson ki. A nemrégiben Libériából hazamenekített honfitársunk is egészségesnek tűnik. Őt a kiküldő cég hívta haza az afrikai országból, éppen az ebola aggasztó terjedése miatt. Mivel munkatársai a fertőzéstől való (egyébként valószínűleg alaptalan) félelmükben nem szívesen dolgoztak volna együtt vele, önkéntes „karanténba” vonult, és az ebola háromhetes lappangási ideje leteltéig otthon marad. Rendszeresen vizsgálja orvos, a legutóbbi hírek szerint semmi baja.
Ha a határátlépésnél vagy az egyetemeken ebolagyanús személyt fedeznek fel, akkor a tőle vett mintákat néhány óra alatt elemezni tudják az Országos Epidemiológiai Központban működő Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban. Egész Közép-Európában ez az egyetlen csúcstechnikával felszerelt epidemiológiai laboratórium, ahol a legveszélyesebb kórokozók vizsgálatát is rutinszerűen el tudják végezni.

2014. augusztus 30.