Farmer és hidzsáb

Juhász Árpád a magyar ismeretterjesztő televíziózás talán legnagyobb alakja. Hosszú karrierje során a föld szinte minden csücskébe eljutott, és sehonnan sem tért haza üres kézzel. Az évtizedek során készített fényképei, filmfelvételei bizonyosan még sok tucat kötethez biztosítanak elegendő alapanyagot. Legújabb könyvében ázsiai élményeit idézi föl, amelyek között van több évtizedes és egészen friss is.

Az Egzotikus Ázsiát a szerző ezernyi fotója díszíti, a kötet az albumok megjelenését (és sajnos az árukat) idézi. Mégsem pusztán képeskönyvről van szó, ahol a fényképekhez írt néhány szavas mondatok funkciója mindössze a képek illusztrálása. E könyvben a szöveg egyenrangú a képekkel, a fejezetek hossza pedig pont akkora, hogy az interneten megjelenő cikkek terjedelméhez szokott olvasókat sem riasztja. Eközben azonban pontos geológiai, földrajzi ismereteket szerezhetünk a bemutatott tájegységekről, a leírásokat pedig a szerző személyes élményei szövik át.
A leírások stílusa a családi úti beszámolókat idézi. Juhász Árpád azokra az érdekességekre helyezi a hangsúlyt, amelyek ottjártakor szemet szúrtak neki, és kevésbé támaszkodik a hivatalos turisztikai kiadványokban kiemelt információkra. Iráni beszámolójában például megjegyzi, hogy szóba elegyedett vele néhány egyetemista lány, akik farmernadrággal kombinálták a csadort, és hajtincseik kikandikáltak a kendő alól (itt a csador vélhetően tévedés, mert a szöveg melletti képen nem csadorban, hanem hidzsábban vannak a lányok). A beszélgetést azonban megszakítja az egyik múzeumi őr, aki arra figyelmezteti a lányokat, hogy ne álljanak szóba idegenekkel. Hogy a fiatal generáció tagjai mennyire veszik komolyan e tiltásokat, azt jól mutatja, hogy a lányok búcsúzóul még megadják Juhász Árpádnak e-mail címüket.
A hetvenes évek közepén a szerző Mongóliában tartott előadást Magyarországról. Mint írja, hallgatósága rendkívül érdeklődött hazánk iránt. A beszéd alatt egy pisszenést sem lehetett hallani, utána viszont ezernyi kérdést tettek fel, amelyek legalább annyira árulkodtak az ő életükről, világképükről, mint földrajzi kíváncsiságukról. Megkérdezték például, hogy igaz-e, hogy amikor náluk este van, nálunk még csak dél. Meg azt, hogy milyen vadállatok élnek nálunk, és hogyan vadászunk rájuk. És különben is hogyan tudunk olyan sokan olyan kis helyen megélni (Mongólia népsűrűsége akkoriban jóval egy fő/négyzetkilométer alatt volt, miközben Magyarországé száz fölött).
Sokan hiányolhatják Juhász Árpád úti filmjeit a televízió képernyőjéről. Pedig nem tűntek el, valójában minden szombaton és vasárnap láthatók a Tv2-n, csak éppen hajnali hat órakor. De beállíthatjuk a videót, hogy felvegye őket.
(Juhász Árpád: Egzotikus Ázsia. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2014. Ára: 5900 forint)

2014. augusztus 23.