A méhnyakrákot okozó humán-papillomavírus elleni oltás bekerült a magyar oltási rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mostantól a hetedikes lányok ingyen megkaphatják az oltást, ha ők, illetve szüleik beleegyeznek. Ezzel egyszerűen visszaszorítható a méhnyakrák gyakorisága – hacsak az oltásellenesek aknamunkája el nem ront mindent.
Egy HPV-kutató a méhnyakrákoltás ellen; A HPV elleni oltás mellékhatásai; Tények a HPV-oltásról: többet árt, mint használ! – ezek azon cikkek címei, amelyeket a Google keresője az elsők között talál, ha rákeresünk a humán-papillomavírus (HPV) elleni oltás kulcsszóra. A Google persze nem önhatalmúlag sorolja előre ezeket a találatokat, hanem azért, mert sokan rájuk kattintottak, tehát népszerűek az internetezők körében. Ez nagy baj, hiszen manapság szinte mindenki az interneten keres egészségügyi információt, és a legtöbben a Google-t használva kutatják át a világhálót.
Az oltásellenes szervezetek, aktivisták remekül értenek a propagandához, elferdített értelmű félinformációkat kevernek színtiszta hazugsággal. Előszeretettel használnak szakkifejezésnek tűnő, a laikusok számára érthetetlen szavakat, így próbálnak hitelesnek tűnni – sikeresen. Hatékonyságukat mutatja, hogy reklámra nem kell költeniük egy fillért sem, hiszen híveik önszántukból terjesztik tanaikat a közösségi oldalakon.
Bár kivétel nélkül az összes oltás ellen lázítanak (gyakran a kötelező védőoltások megtagadására, tehát szabálysértésre felszólítva az olvasókat, ami felveti a felbujtás, közveszélyokozás gyanúját), az utóbbi időszakban legfőbb célpontjuk a méhnyakrák visszaszorítását célzó humán-papillomavírus elleni oltás lett. Mindez nem magyar jelenség, szerte a világon aktívak a társaik. Hazánk azonban különleges helyzetben van, hiszen a magyar oltási rendszer, amely az állam által ingyen biztosított kötelező és választható vakcinákon alapszik, egyedülálló a világban. Ezeknek az oltásoknak a legújabb tagja a HPV-oltás.
– A humán-papillomavírus olyan hámsejteket fertőz, amelyek gyorsan osztódnak. Ilyenek találhatók például a méhnyak területén. Ott a méhnyak és a hüvely hámja találkozik egymással, és mintha túl akarnák nőni egymást, mindkét szövet sejtjei gyorsan osztódnak – mondja Koiss Róbert nőgyógyász, a Magyar Méhnyakkórtani és Kolposzkópos Társaság elnöke (a kolposzkóp egy nőgyógyászati vizsgálóműszer). – A HPV-vel fertőzött sejtek bizonyos esetekben korlátlanul kezdenek osztódni, és tumorsejtté alakulnak. E vírussal sokkal gyakrabban találkoznak az emberek, mint gondolnánk, hiszen a nők nyolcvan százalékát élete során legalább egyszer megfertőzi a HPV, és a fertőzések tíz százalékából alakul ki daganat.
Bár a méhnyakrák viszonylag jól gyógyítható daganattípus, mégis meghal négyszáz nő az évente diagnosztizált nyolcszáz–ezer új esetből. Ennek oka a szűrővizsgálatok hiánya. A méhnyakrákos betegek hatvan százaléka a felmérések szerint soha életében nem járt szűrésen, noha bizonyos kor fölött évente kellene.
Kevesen tudják, hogy számos ráktípus hátterében állhat vírusfertőzés, viszont jószerivel a méhnyakrák az egyetlen daganatos megbetegedés, amelyet a legtöbb esetben oltással meg lehet előzni. A HPV elleni vakcina nem új, nyolc éve elérhető hazánkban. Eddig azonban nem volt minden nő számára ingyenes, általában az önkormányzatok támogatták a helyi lakosok immunizálását. A mostani változás lényege az, hogy a méhnyakrák elleni oltás bekerült az országos oltási rendszerbe, így az idei tanévtől ingyenesen megkaphatja minden tizenkét éves, hetedikes lány.
– Az oltás egyike lett a kötelezően felajánlandó védőoltásoknak, a szülők joga eldönteni, hogy kérik-e vagy sem. Sajnos az ennél idősebb lányoknak az állam nem tudja ingyenesen biztosítani a vakcinát, ők továbbra is pénzért juthatnak hozzá – tájékoztat Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályvezetője. – További változás, hogy mostantól a korábbi háromszori oltás helyett elegendő kétszer beoltani a fiatal lányokat, mert időközben kiderült, hogy ez is megfelelő, tartós védelmet nyújt.
A főosztályvezető nem tudta megmondani, milyen hosszú ideig biztosít védelmet az oltás, mivel még csak egy évtizede van forgalomban, így ennél nagyobb időtávról nincsenek adatok. Elképzelhető, hogy tizenöt-húsz év múlva emlékeztető oltásra lesz szükség. A legutóbbi adatok szerint a legtöbb helyen a hetedikes lányok kilencven százaléka (illetve szüleik) kérte az idén a vakcinát. Az oltás jelentősen mérsékeli a méhnyakrák kialakulásának kockázatát, hiszen a daganatok hetven százalékáért felelős két vírusváltozat ellen véd, méghozzá kilencven százalék fölötti hatékonysággal. A veszély azonban csak rendszeres szűrővizsgálatokkal csökkenthető minimálisra.
A modern vakcinákat már laboratóriumban, biotechnológiai úton állítják elő, így kizárt, hogy az oltástól kapja el valaki a betegséget.
– Míg a klasszikus védőoltások legyengített vagy elölt kórokozókat tartalmaztak, a HPV elleni oltás nem ilyen, hiszen nem lehet megkockáztatni, hogy néhány egészséges emberben az oltás hatására alakuljon ki a daganat – magyarázza Koiss Róbert. – Ezért ezt a vakcinát biotechnológiai úton állították elő, és csak azokat a fehérjéket tartalmazza, amelyek az immunválasz kiváltásáért felelősek. A betegséget okozó gének hiányoznak belőle. De az oltásellenesek szemében ez is bűn. Szerintük a HPV elleni oltás halált, rákot, meddőséget és autoimmun betegségeket és még ki tudja, mit okozhat. Ezek azonban egytől egyig bizonyítottan igaztalan állítások.
Miközben az orvosok közössége egyértelműen a betegségmegelőző vakcinákat tartja az emberi tudományos elme legcsodálatosabb alkotásainak, egyes csoportok a szülők félelmeire, ismereteik hiányosságaira fókuszáló kampányt folytatnak az immunizálás ellen. Az ellentábor profizmusát és eszköztárát látva sokan ugyanolyan lobbiérdekeket gyanítanak a hátuk mögött, mint amilyenekkel az oltásellenesek vádolják a vakcinákat „erőltető” állami szerveket. Fő üzenetük szerint az oltások semmire sem jók, sőt mérgezőek. Szerintük a profitéhes gyógyszeripar az egészséges embereken is nyerészkedni akar, így a lefizetett állami tisztviselők segítségével drága termékeik bevételére kényszerítik az embereket.
– Ez badarság, és akkor finoman fogalmaztam – válaszolja Ócsai Lajos. – Gondoljanak bele, az egészségügyi költségvetésnek mindössze két százaléka megy betegségmegelőzésre, így a védőoltásokra. A kialakult betegségek gyógyítására ennek megfelelően 98 százalék jut, tehát abban összehasonlíthatatlanul több pénz van. Ha az egész a gyógyszergyárak nyereségéről szólna, éppen hogy abban lennének érdekeltek, hogy senkit se oltsanak be, mindenki betegedjen meg, és aztán vegye meg tőlük a sokszorta drágább gyógyszereket.
Hazánk az oltásokkal megelőzhető betegségeket tekintve a béke szigete. A legtöbb magyar ember csak a védőoltások kapcsán hallott a szamárköhögésről, a kanyaróról vagy a mumpszról. Ha ritkán feltűnik is valahol a betegség, a kórokozó nem képes tömeges járványt okozni. Eközben alig néhány száz kilométerre tőlünk e betegségek rendszeresen okoznak járványokat mind a mai napig, és gyakran halálos kimenetelűek. Mindez pedig összefügg azzal, hogy milyen arányban kapta meg a védőoltást a lakosság.
A vakcinaellenes propaganda gyakran hangoztatja, hogy teljesen értelmetlen, hogy Magyarországon sok betegség ellen kötelező az oltás, miközben sok civilizáltnak tekintett országban, így például az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban vagy Spanyolországban egyetlen oltás sem kötelező, legfeljebb ajánlott. Ez igaz, más országokban más a rendszer, de nem feltétlenül jobb.
Hollandiában jelenleg is szamárköhögés-járvány van, ahogy tavaly is volt. Nagy-Britanniában megszámolni is alig lehet, hogy az elmúlt években hány helyen ütötte fel fejét a mumpsz, a rubeóla (rózsahimlő), a kanyaró. A 2012-es szamárköhögés-járványban legalább tizenkét brit csecsemő halt meg. Egy évre rá országos pánikot okozott, hogy a walesi Swansee városban ezerre nőtt a kanyarósok száma. Attól tartottak, hogy a betegség átterjedhet az alig kétórányi autóútra lévő Londonba is, és hatalmas járványt okozhat. A fővárosban ugyanis 9,5 millióan élnek, és a kiskamasz gyerekek jelentős része nem kapta meg a kanyaró elleni oltást. Noha a járvány megelőzéséhez legalább nyolcvan-kilencven százalékos átoltottság szükséges, vannak kerületek, ahol a diákok fele sem volt beoltva. Hirtelen kellett elrendelni egymillió ember kampányszerű oltását, de sokak szerint főként a szerencsén múlt, hogy végül nem alakult ki súlyos járványügyi helyzet.
Pedig a kanyaró könnyen megelőzhető a 15 hónapos, majd 11 éves korban adandó MMR-oltással (amelynek neve a kanyaró, a mumpsz és a rubeóla angol kezdőbetűiből áll). Csakhogy a kilencvenes években elrettentő kutatási eredmények láttak napvilágot Angliában az MMR-oltásról: egy Andrew Wakefield nevű orvos 1998-ban rengeteg esetet megvizsgálva bizonyította, hogy a vakcina autizmust vagy más betegségeket okoz. A média azonnal felkapta a felfedezést, Wakefield egy csapásra ismert lett, a gyerekek megmentőjeként sztárolták, aki szembe mert szállni a gyógyszeriparral, az MMR-vakcina népszerűsége pedig meredeken zuhanni kezdett.
Évek teltek el, mire felszínre kerültek Wakefield „felfedezéseinek” furcsaságai. Noha egyetlen más kutatócsoportnak sem sikerült megismételnie az orvos eredményeit, és semmilyen kapcsolatot nem találtak az MMR és az autizmus között, Wakefield szavahihetősége hosszú ideig (a legelvakultabb hívek szemében mind a mai napig) megkérdőjelezhetetlen maradt. Aztán tényfeltáró újságírók szisztematikus munkájának köszönhetően Andrew Wakefieldről lassan kiderült, hogy egyszerű csaló. A legtöbb általa megvizsgált gyereket soha nem látta, csak kitalálta őket, akiket mégis kezelt, azokkal pedig etikátlanul bánt.
Az általa okozott botrányból nyerészkedni akart. Orvosiműhiba-perekre specializálódott ügyvédek pénzelték, hogy beperelhessék az államot az autista gyerekek szüleinek nevében, hatalmas kártérítési jutalék fejében. Emellett saját vállalkozást is tervezett, amely szűrővizsgálatokat kínált volna a veszélyeztetett gyermekek számára. Mára Wakefieldet mindenhonnan kirúgták, neve a lelkiismeretlen csalás szinonimájává vált. Ő azonban hősnek, összeesküvések áldozatának láttatja magát, a közösségi oldalakon pedig a hiszékenyebb felhasználók továbbra is küldözgetik ismerőseiknek az autizmust okozó MMR-oltás „leleplezését”. A tudományos konszenzus ezzel szemben az, hogy az MMR nem veszélyes, előnyei messze meghaladják kockázatait.
Sokan kritizálták a sajtót az MMR-botrány után, mert azonnal bedőlt Wakefield szenzációs állításainak, és az olvasottság hajszolása fontosabb volt neki, mint a közveszély elhárítása. A kritika részben hatott, hiszen évekkel később, amikor a HPV-vakcina ellen támadásba lendültek az oltásellenesek, a tudósítások hangneme jóval megfontoltabb volt. Az utóbbi évtizedben négy lány halt meg a világon közvetlenül az után, hogy megkapta a méhnyakrák elleni oltást, de egyik esetben sem találtak semmi kapcsolatot a két esemény között, tehát szomorú, de véletlen egybeesésről volt szó. Ez alkalommal a sajtó beszámolt a vakcina „felmentéséről” is. Mindig lesznek, akiket semmilyen észérvvel sem lehet meggyőzni. Viszont mindannyiunk felelőssége, hogy körültekintően és megalapozottan tájékoztassuk a többieket.
Trópusi szuvenír
A gyermekkori védőoltások azon betegségek ellen védenek bennünket, amelyek a múltban előfordultak és tömeges járványokat okoztak Magyarországon. A globális turizmus kialakulásával azonban az egykor elérhetetlenül messzinek tűnő forró égövi tájak, ezzel együtt pedig az ott pusztító trópusi betegségek is karnyújtásnyi közelségbe kerültek. A hazatérők magukkal hozhatják szervezetükben a távoli kórokozókat is. Az egyén és a közérdek szempontjából is fontos, hogy a járványügyileg veszélyes tájakra utazók beoltassák magukat a célponton tenyésző kórokozók ellen. Az Országos Epidemiológiai Központ nemzetközi utazás-egészségügyi és oltóközpontjában tizenkilenc betegség ellen oltanak, közöttük sárgaláz, hepatitis A és B, hastífusz, járványos agyhártyagyulladás, veszettség, kolera és tetanusz ellen. Természetesen nem mindenki kapja meg az összest, hanem az utazás célpontja és az ott végzett tevékenység szerint dönti el az orvos, hogy mely vakcinák szükségesek. A szolgáltatás térítésköteles.
2014. szeptember 20.
