A huszár például hármat ér

Polgár Judit kezdeményezésére ma már több mint száz iskolában alkalmazzák a sakkot oktatási segédeszközként. A tábla és a figurák megkönnyíthetik nemcsak a matematika, hanem a humán tantárgyak tanítását is, a hatás pedig a diákok tanulmányi eredményein is megmutatkozik a programhoz elsőként csatlakozott iskolában.

Nem királyokról, nem királynőkről és nem bástyákról van szó, hanem kvadránsokról és koordinátákról, stratégiai gondolkodásról és a következmények előrelátásáról. Vonalakról és szögekről, a lehetőségek mérlegeléséről és döntéshozatalról. A sakk éppen ezért tökéletes oktatási eszköz – írja Wendi Fischer, az Amerikai Sakkalapítvány oktatási igazgatója a Johns Hopkins Egyetem pedagógiai karának honlapján megjelent tanulmányában. Az alapítvány másfél évtizede szervezi Nyitólépés elnevezésű oktatási programját, amelyben az általános iskola második és harmadik osztályos diákjainak tartanak foglalkozásokat. Ezeken az órákon a sakk segítségével tanulnak a gyerekek matematikát és más tantárgyakat. Ebben a tanévben 140 ezer tanuló vesz részt a programban Amerikában és más országokban is.
A sakkot számos helyen alkalmazzák az oktatás segédeszközeként a világban, és jótékony voltát tudományos adatok is alátámasztják. Az ezredforduló évében végzett felmérésben például úgy találták, hogy azoknak a gyermekeknek, akik sakkozni is tanultak, jobbak voltak a tanulmányi eredményeik, és sikeresebben oldottak meg térbeli és logikus gondolkodást igénylő feladatokat.
Magyarországon néhány évvel ezelőtt hasonló oktatási programot indított útjára minden idők legnagyobb női sakkozója, Polgár Judit. Azt mondta lapunknak adott interjújában (Stratégia a zuhany alatt, 2014. szeptember 6.), visszavonulásában szerepet játszott az is, hogy több időt kíván oktatási tevékenységére fordítani. Mára több mint száz magyar iskolában alkalmazzák a Polgár Judit Sakkalapítvány a Képességfejlesztésért Sakkpalota elnevezésű tananyagát. A játék pedig választható készségfejlesztő tantárgyként bekerült a Nemzeti alaptantervbe. Polgár Judit lobbizásának hatására az Európai Parlament elfogadta a Sakk az iskolában programot, amely uniós támogatást nyújt oktatási célú alkalmazásához szerte az unióban.
A sakkot legrégebben és legteljesebb formában a budapesti Lemhényi Dezső Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában építették be a tanmenetbe.
– Van olyan osztályunk, ahol a képességfejlesztő sakkot önálló tantárgyként, máshol a hagyományos tantárgyak, a matematika-, a magyar-, a történelem- és a környezetismeret-órába építve tanulják a gyerekek – mondja Dienes Anna, az iskola igazgatója. – A játék által fejlődik a szociális kultúrájuk, a gondolkodásmódjuk, megtanulják elfogadni a másik véleményét, döntését, hiszen a partner lépését nem másíthatják meg. A foglalkozás eredményeiről is meggyőződtünk. Egy tavalyi felmérésből kiderült, hogy a sakkozó gyerekek tanulmányi eredményei jelentősen javultak önmagukhoz képest, és hasonlót tapasztaltak egy másik iskolában is.
Az iskola udvarán a strandokról, üdülők kertjéből ismert hatalmas sakktábla van, az aulában is játszanak a gyerekek a szünetekben. Ha parti közben csöngetnek be, otthagyják a hadállást, és a következő szünetben két másik diák folytatja a játszmát. A foglalkozások számára kijelölt tanteremben a falakon is sakktáblák vannak, a tanári asztal melletti ládából pedig legalább harminc centiméter magas figurák kerülnek elő. A gyermekek láthatóan várják az óra kezdetét, a tanító kérdéseire lelkesen jelentkeznek. Ottjártunkkor az elsősök számára kialakított feladatokat gyakorolták. Minthogy szeptember elején az iskolakezdők még nem ismerik a betűket, a sakktábla oszlopait különféle gyümölcsök vagy édességek jelölik.
– Nem sakkozni tanítjuk elsősorban a gyerekeket, hanem a tábla és a bábok a tananyag elsajátítását segítik. A bábok egy történet emberszerű tulajdonságokkal felruházott szereplői, de eközben szigorú szabályok szerint mozognak a táblán – mondja Őryné Gombás Csilla, az általános iskola fejlesztőpedagógusa, aki közreműködött a program kidolgozásában is. – Az elsős tanulók előbb megtanulnak tájékozódni a táblán, és bármely irányban mozogni a mezők között, mint írni. A fekete-fehér négyzetek rajza tehát az olvasáshoz, íráshoz szükséges készségek fejlesztésének terepe.
A foglalkozásokon nincs számonkérés, osztályozás, nem lehet megbukni ebből a „tantárgyból”. A program célja ugyanis, hogy a sakk segítségével fenntartsa a tanítás meseszerű, játékos jellegét, ezen keresztül a gyerekek érdeklődését, és megkímélje őket a kudarctól. A műanyag táblákra letörölhető filctollal írnak, így a rossz megoldások hamar eltüntethetők. A tanulók így nem kényszerből figyelnek az órákon, észre sem veszik, hogy a feladatok megoldása közben nemcsak matematikai képességeik, hanem összpontosításuk, memóriájuk is fejlődik, és megtanulnak csoportban dolgozni.
Őryné Gombás Csilla most arra kéri a diákokat, hogy válasszanak egyet a nagy sakkfigurák közül, és tegyék le a szőnyegre. Ezután körbejárnak, a tanító kérésének megfelelő bábokat, például a világos tiszteket, a sötét futókat kell sorban felemelniük a földről.
– A program folyamatosan fejlődik. Ma már nemcsak a sakktáblával és a bábokkal dolgozunk, a figurák dominókon, kártyákon, pénzen, labdán, dobókockán is megjelennek – folytatja Őryné Gombás Csilla. – De bármilyen játékot játszunk is, betartjuk a sakk szabályait, a figurák engedélyezett lépéseit. Ezáltal a diákok elsajátíthatják az iskolában szükséges szabálykövetés készségét.
Ma már az óvodákban is bemutatják a tananyag egyes elemeit, a legidősebb résztvevők pedig ötödikesek (velük kezdte az oktatást Őryné Gombás Csilla négy évvel ezelőtt). Természetesen minden osztályban az életkornak megfelelő tananyagot gyakoroltatják a sakk segítségével. Az összeadás tanításakor például minden figurához számértéket rendelnek (a huszár például hármat ér), majd a gyerekeknek zsákban kell megfogniuk az egyik bábot. A feladat játékosságát az adja, hogy tapintás alapján még a zsákban fel kell ismerniük, melyik báburól van szó, majd számértékét hozzá kell adniuk az előzőleg kihúzott figura értékéhez. Ugyanilyen módon, a táblán lévő bábokat összeszámolva meghatározhatják egy-egy klasszikus hadállás értékét, majd le is játszhatják a partit.
A program célja tehát hangsúlyozottan nem a sakkjáték oktatása, versenyzők kinevelése, de az órák látogatása menthetetlenül odavezet, hogy a gyermekek megtanulnak játszani (legalább a szabályok ismeretének szintjén). Vannak azonban, akik továbbléptek ennél. Több tanuló versenyeken is indul (a kerületben mindent megnyernek), és nekik már sakkszakember vezetésével is szerveznek „edzéseket”.

2014. szeptember 13.